Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-12-03 / 49. szám

IXZXX évfoly am. Pápa, 1911. decem"ber 3. 4zQ. szám J^ if^ ff IK íí Z fl Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Iskolaprogramul. November 5-én búcsúztattam el e lapok hasábjain a már már megnyitott felsöépitö ipariskolát azzal a szózattal, hogy az én karjaim gyengék az irá­nyításra ; városunk és megyénk kiváló­ságainak van csak módjában életre kelteni a tetszhalottat. Uj reménység keltésére alkalmas az a leirat, melyet nov. 15-én intézett a kereskedelmi miniszter a város kö­zönségéhez, okt. 10-i felterjesztésére, melyet dr. Antal Géza orsz. képviselő ur adott be személyesen az illetékes szakosztályhoz, mellékelve hozzá az én „Tájékoztatómat" az iskola megnyitá­sáról. Ebben a leiratban azt mondja a kereskedelmi miniszter, hogy a Pápán tervbevett felsöépitö ipariskola ügyét az ország iparoktatási hálózatába a helyi és vidéki ipari viszonyok tekintetbe vételével óhajtja beilleszteni; meg kell állapítani tehát, mily irányú és tagozatú iparokta­tási tanintézet képez itt Pápán közszük­ségletet? milyen fokú tanintézet népesíthető be állandóan ? Addig is, mig ez az elvi kérdés eldől, méltányolni kívánja a miniszter a város közönségének iparoktatási áldozat­készségét és hajlandó az itteni iparos­munkások továbbképzésére tanfolyamokat szervezni. Van még a leiratnak egy szemé­lyemet illető megjegyzése, melyről azon ban ez idő szerint még nem kívánok nyilatkozni ; csak örömömnek adok ki fejezést affölött, hogy a városi tanács a leiratot mindjárt megérkezése után, november 18 án tárgyalta és a város tanügyeivel foglalkozó férfiaknak adta ki, sürgős véleményadásra. Ennek a szakbizottságnak tagja a képviselőtestület minden tanárja vágy tanítója ; tagja a város területén mű­ködő mindennemű tanintézet igazga­tója s még néhány ügybuzgó tanférfiu, gyáros és iparos. Elnöke dr. Antal Géza országgyűlési képviselő ur; alelnöke: Németh István egybázker. főjegyző ur. A bizottság hivatása tehát szakvé leménnyel szolgálni a városi tanácsnak az iránt, mily irányú, mily fokú és milyen tagozatú iparoktatási tanintézet képez itt Pápán közszükségletet, tekin­tettel a helyi, vidéki és országos vi­szonyokra. A szakvélemény beérkezése után módjában áll a városi tanácsnak más összetételű bizottságok véleményét is kikérnis állásfoglalásának súlyát emelni; itt még az ipartestület, kereskedők tár­sasága stb. a város területén ; a megye székhelyén az állami és önkormányzási szervek és közegek; a szomszédban, Győrött, a kereskedelmi és iparkamara. Reméljük, hogy támogatásukat, mikor igénybe óhajtjuk venni, nem fogják a jó ügytől megtagadni, mert, mint az eddigi tapasztalatok mutatják, a jó ügy diadalához nem elég az igazság; erő és politikai súly tudja ezt csak bizto­sítani. Anélkül, hogy bárkire rá akarnám a magam véleményét tukmálni, nem titkolom, hogy előttem az olyan szak­oktatás, mely az alsóbb tagozatból a TÁRCZ/Y ^m^ meg, noha szívesen nyitotta volna meg előtte a szivét, hogy ;iz idősebb és tapasztaltabb férfi tanácsát meghallgassa. Ámde félt tőle. Nicholson cinikus volt, ha zseniális cinikus is. Örömkiállással üdvözölte Watterst és meleg barátsággal szorították meg egymás kezét, aztán kérdés kérdést követett, hogy mit végzett Nicholson Londonban és mit dolgozott Watters a műtermében ? Leslie Nicholson közben meglepetten nézett körül a műteremben. — De mi ez, Archie ? Miért ez a fel­tűnő rend ? Ugy látszik, nem igen törted magad a munkával. Vagy valami bajod van? — vizsgálta kutató szemekkel barátja arcát — beteg vagy talán ? — Beteg? — mosolygott Archie — az nem, de lustálkodtam kissé, ennyi az egész. — Valami nincsen rendben Archie és neked tudnod kell, hogy én, a te régi ba rátod, bizalmasod, ha segíthetek : segítek rajtad. Nem vagyok kíváncsi természetű, de tiz évvel idősebb nálad, tíz évvel tapasztal­labb, bölcsebb mint te és ez sokat jelent! A sötétedő szobában Archie felé for­dult és a lényéből kisugárzó delej, végtelen rokonszenvessé tette őt. Lámpát akart gyúj­tani, de Watters nem engedte. A félhomály­ban beszélgettek tovább, miközben Leslie megtömte pipáját és rá is gyújtott. Watters odament hozzá : — Leslie, te nevetni fogsz rajtam. — Sohase nevetek Archie, csak akkor, amikor igaz bánatról van szó. — Az én bánatom eléggé igaz és őszinte. De asszonyról van szó és — sze­relemről. Várok valakit, Leslie. Akit várok, ismer téged is, ő maga mondta. Pár perez múlva már itt is lehet. Azért hiszem, hogy kinevetsz, mert. többször emiitetted, hogy nevetséges minden férfi, akit asszony vezet. — Az más, egészen más ! Az a férfi, aki asszonyi befolyás alatt áll, akit asszony vezet: az nevetséges. De a szerelem nem Alkonyatkor. A lemenő nap rózsaszín sugara rávi­lágított a nyaraló nyitott ablakára s az ab lakot befutó rózsalevelekre. A fenyőfákkal gazdag hegylánc mögött csodás szép képet nyújtott a búcsúzó, vörösbe vesző fényes ség, de Watters nem látta meg ezt, noha félig behunyt szeme a távolba merengett. Mig hátradőlve gondolkodott a nyitott ablak mögött, aggodalmasan figyelt minden zajra. Várt valakit, akinek tán jobb lenne el se jönnie arra a búcsúzóra, amit ígért. Lépéseket hallott. Az arca felragyogott, majd hirtelen csalódottan kelt fel: féríilé­pések zaja közeledett feléje. Barátja Nichol­son érkezett meg váratlanul, teljes húszon négy órával előbb, mint várta 1 Máskor talán Örült volna neki, de most kellemetlenül lepte meg, noha szívesen nyitotta volna meg előtte a szivét, hogy ;iz idősebb és tapasztaltabb férfi tanácsát meghallgassa. Ámde félt tőle. Nicholson cinikus volt, ha zseniális cinikus is. Örömkiállással üdvözölte Watterst és meleg barátsággal szorították meg egymás kezét, aztán kérdés kérdést követett, hogy mit végzett Nicholson Londonban és mit dolgozott Watters a műtermében ? Leslie Nicholson közben meglepetten nézett körül a műteremben. — De mi ez, Archie ? Miért ez a fel­tűnő rend ? Ugy látszik, nem igen törted magad a munkával. Vagy valami bajod van? — vizsgálta kutató szemekkel barátja arcát — beteg vagy talán ? — Beteg? — mosolygott Archie — az nem, de lustálkodtam kissé, ennyi az egész. — Valami nincsen rendben Archie és neked tudnod kell, hogy én, a te régi ba rátod, bizalmasod, ha segíthetek : segítek rajtad. Nem vagyok kíváncsi természetű, de tiz évvel idősebb nálad, tíz évvel tapasztal­labb, bölcsebb mint te és ez sokat jelent! A sötétedő szobában Archie felé for­dult és a lényéből kisugárzó delej, végtelen rokonszenvessé tette őt. Lámpát akart gyúj­tani, de Watters nem engedte. A félhomály­ban beszélgettek tovább, miközben Leslie megtömte pipáját és rá is gyújtott. Watters odament hozzá : — Leslie, te nevetni fogsz rajtam. — Sohase nevetek Archie, csak akkor, amikor igaz bánatról van szó. — Az én bánatom eléggé igaz és őszinte. De asszonyról van szó és — sze­relemről. Várok valakit, Leslie. Akit várok, ismer téged is, ő maga mondta. Pár perez múlva már itt is lehet. Azért hiszem, hogy kinevetsz, mert. többször emiitetted, hogy nevetséges minden férfi, akit asszony vezet. — Az más, egészen más ! Az a férfi, aki asszonyi befolyás alatt áll, akit asszony vezet: az nevetséges. De a szerelem nem Alapitlalott 1864 ben. -A, -vicLéls: legrégiblD és legnagyo blo Gipőüzlete. Alapíttatott 1864-ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstadter Jakab cziporaktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipö után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopád-munka) kiváló gond lesz fordítva. - Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. = "Ozle-temet a postapalotával szexn/ben. ép-Cxl-b saját; iLázam."ba ItLelyez-texn. á"b

Next

/
Oldalképek
Tartalom