Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-11-19 / 47. szám
ennek is felére számithat a város, hogy a földmivelésügyi miniszter megtéríti, tehát a befektetés 30,000 koronára redukálódna, ennek 5V 2 0/ 0-os amortisatiós kamata 1650 kor., ehhez számítjuk a 300 hold föld legmagasabb bérét (amit a város fizet) holdanként 40 koronát, kitesz 12,000 kor.-át, összesen 13,650 korona. Ha csak 160 koronájává adjuk is ki bolgár kertészetre a földet, befolyik 48,000 kor., melyből leszámítva lb,650 koronát, maradna 34,350 kor., amely fedezetül szolgálna egy 600,000 koronás csatornázásnak. Amíg ezen müvelet segélyével le hetövé tennénk a csatornázást, minden megterheltetés nélkül, addig a kertgazdaság fejlesztésével elérhetnénk az olcsóbb élelmezést. Sőt ha mind értékesíthető nem volna, lehetne konzerv gyárakat felállítani és hiszem, hogy a gyáripar nem szalasztaná el azt a he lyet, ahol az anyag neki olcsón kínálkozik. Olcsó, egészséges élelmezés és lakás mellett a városok fejlődése biztosítva van, sőt rohamossá tehető, már pedig a lakosság szaporodásával a városok jövedelme is fokozódik's könnyen megbírja a fejlődéssel járó kiadásokat. Ragadja meg tehát minden város a kínálkozó alkalmat csatornázása alkalma val és létesítsen megfelelő kertgazdaságot. A szír Napról-napra aktuálisabb lesz a drágaság kérdése. Néhány évvel ezelőtt a takarmány hiány folytán fel emelt húsárak magukkal vonták a többi árucikkek drágulását is. Azóta van takarmány bőven, olcsó az elő hus és mégis, ahelyett, hogy a felcsigázott árak visszaestek volna, inkább növekedőben vannak. Azt mond ják, a szoczializmus az oka ennek, hogy szervezkednek a munkások és magas bért követelnek a munkaadók tói s ennek folytán ezek kényszerítve vannak magasabb árat követelni a fogyasztó közönségtől is. Igen természetes, hogy az élelmi cikkek drágulásával lépést kell tartani a többi cikkek eladási árának is, mert azoknak az előállítása is manapság már jóval többe kerül, mint csak néhány évvel ezelőtt is, miután az élelmi cikkek drágulása folytán a munkabér az egész vonalon magasabb lett. S daczára annak, hogy ily Ilibe tetlenül magas árakat fizetünk mindenért, igazságtalanságnak tartjuk a fogyasztó közönség kizsákmányolását s ebben első sorban a fogyasztó közönségre hárítjuk a felelősséget. Az ő közömbös vise kedése, nemtörődömsége bátorította fel az eladókat az árak fel srófol ására. A fogyasztó közönség közönyös magatartásában kell keresni az indító okot arra is, hogy a takarmányhiány megszűntével nem szűnt meg a drágaság is. Most azután, hogy zsebünk üres és az eladók a velőnket is ki szipolyozzák, jajgatunk. Jajgatunk a helyett, hogy tennénk valamti. Pedig itt az ideje, hogy vaskézzel fogjunk hozzá az árak letöréséhez, mert hogy képtelenül magas árakat fizetünk és hogy ezen őrületesen felhajszolt árak teljesen alaptalanok, az tagadhatlan. Nem szabad türnünk tovább a féktelen kiszipolyozást és ezért tennünk kell valamit. Fogyasztó sztrájkot kell rendeznünk ! A „Magyar Estilap« f. hó 11 -i számában olvastuk e szavakat. Nem tartjuk helyesnek, már azért sem, mert éppen a különféle sztrájkoknak köszönhetjük a mai drágaságot is és miért kellene a fogyasztó közönség, nek éppen ehhez a legközönségesebb eszközökhöz nyúlni ? De kivihetetlennek is tartjuk a fogyasztók sztrájkját, mert el sem képzelhető, hogy a fogyasztókban legyen annyi önmegtagadás, hogy hust ne egyenek, ruhát ne vegyenek és a többi . . . Nem, a fogyasztók képtelenek lennének sztrájkra és az eladók a markukba nevetnének ezen a lehetetlen erőlködésen s az eredmény talán az lenne, hogy mivel a fogyasztók kimondották a sztrájkot, a nem sztrájkoló fogyasztók drágábban jutnának az áruhoz. Hiába, hol kevés a forgalom, ott nagyobb haszonnak is kell lenni ! Igen, szükség van a fogyasztó — Nem vagyok én közönyös az uram iránt, csak nem tudom ugy szeretni, mint például mást, mondjuk magát... és éppen azért akarok hű maradni, hogy amit megtagadott tőle a szivem akaratlanul, azt hozza meg neki áldozatul öntudatosan az én ifjúságom. A fák között fütyülni kezdett egy madár. Valami szerelmes fekete rigó. — Nagy érzéssel vibráltak egyhangú dalában. Hallgatták mind a ketten. A férfi sötét, lángra gyúlt arccal, az asszony szelíd mosolygással. Megszólalt a doktor: — Az ember nem azért született, hogy megtagadja magától az életet, hanem hogy éljen a szive szerint, a lelke szerint, a vére szerint. Erti e, Berta ? — Maga nem azért született, hogy lemondóan szenvedjen egy férfi mellett, akit sohasem is szeretett. Igy van ! Durvaság tőlem, hogy ezt ismétlem. De ez igy van 1 A nőnek a szerelem, a boldogság az élete. Amit a buta, maradi erkölcs mond ? Az mind hazugság, mit aszkéta rauma papok találtak ki önmaguk és a világ ámítására. Mondja csak, micsoda erkölcsi haszna lesz magának abból a nagy hűségből ? — Semmi. Egy napon, mikor már meghalt az ifjúsága, amikor számot vet magával, hogy hát tulajdonképpen miért is élt : be fogja látni, hogy ez az érthetetleu hűsége nagy csacsiság volt, amit már siratni is késő. Kipirult az arca, ugy beszélt Tüzelt a szeme. Az asszony intett, hogy hallgasson és föltekintett a magasba, mit e pillanatban egy árnyékszék szelt keresztül. — Nézze azt a gólyát! — mondta a doktornak. — Leszállott a szomszéd gazda házára. Ott a fészek. Négy esztendeje figyelem. Elmennek ősszel, megjönnek tavasszal és oda a nádkötésü, kicsi parasztházra, a kémény mellé tett ócska kerékre megépítik a fészküket ketten, ugyanaz a két gólya, a him és az ő párja. Nézze, be' kedves madár ! Jól ismerem. Ez a tojó. A him nincs itthon. — Hol van ? kérdezte a doktor szelid iróniával. Talán a kaszinóban ? — Ez komoly dolog, Ernő, A himmadár most a nádasban halászgat. Halat hoz, békát hoz a kicsinyeinek. — Ez egy darab élet. Mi emberek tanulhatnánk e kedves madaraktól. — Ott jön a békával 1 — kiáltott föl hirtelen a doktor s a magasba mutatott. Es csakugyan egy szép, hatalmas, fehér gólya lebegett a nádfödeles ház felé, lassan kóvályogva, mint egy papírsárkány. — Az nem a párja! mondta az aszszony és erősen figyelte a madarat. — Ez idegen gólya. — Honnan tudja? — A másik him madár jóval kisebb s nem is oly piros a lába. Jól ismerem. — A szárnya sem oly dus tollú. Megtépték a viharok a széles tengeren, megtépte, megviselte az élet ... Ez idegen gólya 1 Körüllebegte a kéményt. Nagy fekete szárnya meg se rezzent a levegőben. Széles iveket irt le, köröket rajzolt, egyre alább STRAUSZ JEEiÖ __ _ STRAUSZ JENŐ ° s angol uri divatkülönlegességek üzlete Győr, Saross ut 30. Megérkeztek angol uri divatkülönlegességek üzlete * =5 " s =5 |> gs Győr, Baross-ut 30. | t o ^ > 9 W % %% ág i O az összes öszi angol uri divatkülönlegességek nagy választékban, © § * co * S 11 COOQ Ango! átmenet* kabátok. 5-10 Habig kalapok. 0030 |' ^ s
