Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-11-19 / 47. szám

SHXH. évfolya-m IPébjpEb, 1911. :CL0^7-exm_"be:£? 19. 4=7. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám óra 30 fillér. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. ilözéí'dekii i üfgyelfeii hetilap. — IMeyjeKenik minden vasárnap. t a Több város foglalkozik a csatornázás kérdésével, mert ezt közegészségügyük fejlesztése czéljából el nem kerülhetik, azonban a megoldástól rendkivül fáznak, mert oly terheket ró a város lakosságára, ami az amúgy is agyon préselt lakosságból csak a csatornázás elleni gyűlölet váltja ki, noha annak üdvös hasznáról még a legkorlátoltabb agy is meg van győződve. Minthogy a csatornázás elöl egy város sem térhet ki, mert a város sürü lakosságánál felgyülemlő szeny a talajt, a házat megfertőzteti, a betegségek tömkelegének valóságos melegágyaivá válnak. Már pedig az emberiség legdrágább kincse az egészség, azt megvédeni a vezető köröknek első rendű kötelessége. Éppen ezért a csatornázás megoldásánál a legnagyobb körültekintésre van szükség, nevezetesen ugy kell létesíteni, hogy a nagyközönség az eszmét örömmel fogadja, s ellenállásra a képviselőtestületben ne találjon. De hogyan lehetséges ez, midőn a legkisebb város csatornázása is legalább 100,000, a nagyobb városoké, mint pl. Pápa városáé 600,000 koronába kerub Elképed az ember a hatalmas ösz szeg hallatára, egyúttal összeszorul a szive azon, hogyan fogja koldusbotra juttatni a város szegény lakosságát. — Minden embert, ki városáért lelkesedik, gondolkodóba ejti, vájjon lehetséges-e ezt külső segély nélkül megvalósítani ? Amint igy tépelődik az ember s a kivezető utat a labyrintból keresi — a fonalat kezünkbe adja a földmivelésügyi minister, midőn leiratában értesiti a városokat, hogy amelyek csatornázni kívánnak s a szeny vizet biologice fertőtlenítik illetve ebhez szükséges be rendezést létesitik, ezen költségekhez hozzá fog járulni. A földmivelésügyi miniszter ezen segélyével a kertgazdaságokat kívánja megteremteni és fejleszteni. Szociálpo litikai szempontból is rendkívül fontos ezen intézkedés, mert a sürün. lakott városokban a közélelmezést javítja, ami az utóbbi években drágaságánál fogva már szinte kétségbeejtővé vált. Fogjuk meg hát Ariadné fonalát. Szakértők véleménye szerint egy 20—22,000 lakosságú város szenyvize öntözésre alkalmassá téve képes 3—400 hold földet öntözni, buja-termékennyé tenni. Mielőtt tehát egy város a csatornázásba bele menne, feltétlen szükséges, hogy a város magának biztosítson akár örök árban, akár hosszú lejáratú bérletben, akár örök haszonbérbe ily nagyságú területet azon a részen, ahol a csatornázás ülepesztö medencéje épül. Amint ez biztosítva van, belemehet a város a megoldásba, mert az öntözö készülékkel termékennyé tett 3—400 holdnyi kertterületet holdanként 160—200 K-ért bérbe lehet adni, ha már maga a város nem akar kertgaz dasággal vesződni. Ha mérlegeljük a befektetendő tökét, melybe az öntözö készülék és a szenyvizek fertőtlenítése kerül, az nem haladhatja meg az 50—60,000 kor.-át, TÁKCZ/Y Mamuska I A fiatal doktor közelebb húzódott a szép Ágothánnéhoz s nehéz, energikus nézéssel kényszeritette, hogy teg>e le a kötést. Mint valamely patak álomba ringató zsongása, csendesen és panaszosan hangzott a beszéde: — Asszonyom az Isten áldja meg, ne gyötörjön tovább ! Égy éve, hogy megvallottam szerelmemet ; egy éve tudom, hogy vonzódik hozzám, ne legyen hát olyan gyer mek,ne rémítgesse magá" azokkal az elavult erkölcsi dogmákkal, hanem végre-valahára legyen az enyém. — A szép asszony letette a kötést és szembe nézett a doktorral. Mosolygott, de finom árnyék rajzolódott fehér homlokára. — Árnyék van a homlokán. Megütközik, hogy ilyen nyíltan beszélek, — folytatta a doktor — talán ízléstelennek is tart, de ha tudná, hogy ezalatt az esztendő alatt... Sóhajtott. Aztán csend lett. Szellő se lebbent. Tikkadt melegség reszketett a kert fölött. Mintha millió aranydrótszálacska csillogott volna a levegőégben, apró tüzvonalak, rezgő lángvillanások... Igy látta a doktor. Pedig az égre sem nézett, csak a szép aszszony nevető szemébe. — Hiszen szerethetjük egymást anélkül is, hogy önmagunk és mások előtt szégyenkeznünk kellene miatta, felelte az asszony idegesen letépve a halavány rózsát, mely az indákon keresztül, mint egy kíváncsi fej lrsjlott a filagóriába. — Szégyenkezni? Mi miatt? — Bűnünk miatt. — A szerelem nem bűn ! — De bűn az ilyen szerelem. Valami rebegő sóhajtás hallatszott a forró csendességben. Talán az az összetépett rózsa sóhajtott. — A doktor válaszolni készült, de Agothánné intett, hogy hallgassa meg. Szembe fordult az udvarlóval : — Látja Ernő, maga nem akar engemet megérteni. — Pedig tudja, hogy férjes asszony vagyok. Az én uram csendes jó ember, most is érettem dolgozik a hivatalában. — Aminthogy minden férfi dolgozik a nőért. Ezt nem lehet a férje javára irni. — A férfi a nő szerelméért dolgozik. Egyetlenegy mosoly elég neki. — De maga nem szereti az urát 1 Bocsásson meg, maga mondta . . . igy tehát. — Igaz, — bólintott az asszony. Nem szeretem az uramat. A mi házasságunk nagyon különös volt. Nem tudom szeretni az uramat, holott jó, kedves ember és éppen ezért akarok hű maradni hozzá. — Ezért ? — kérdezte a doktor s diadalmas fény lobbant meg a szemében. — A közönyösség és a hűség a szerelem világában kizarja egymást. Alapíttatott 1864 ben. .A. legrégilD"b és legnagyobb cipöüzlete. Alapíttatott 1864-ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstádter Jakab cziporaktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. —• Beteg és szenvedő lábakra (ortopcid-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. = "Cjzle-benzcLe-b a :pos-barpa»Xo-bá^7-a)l szemben éjptxl"b s agáit Ibi.á>z;a,:na."fc>ai Iielyeztem árt.