Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-07-30 / 31. szám

vizeknek öntözési célokra használható berendezésekről gondoskodnak, állami támogatását már a jövő évi költségvetésbe felveszik. Nagyméltóságodnak ezen óhajtása Pápa városában annál inkább és annál könnyebben megvalósítható, mivel Pápa városa úgyszólván a Dunántúl legnagyobb részének főzelék és zöldség termelő empóriuma, különösen pedig sárgarépa termése or szághirü. Midőn tehát Nagyméltóságod a csatornázás létesítésénél állami támogatást azon városoknak helyez kilá tásba, amelyek a csatornázás kérdése megoldásával kapcsolatosan a biológiai eljárás szerint kezelt é^ trágyá zásra alkalmassá tett szenny Izeknek öntözési célokra használhat beren dezésekről gondoskodnak, mint egy felhiva érezzük magunkat arra, hogy e figyelmeztetés kedves hazánk dunántuli részében, különösen Pápa városának szól. Amidőn rég vajúdó csatornázási kérdésünk megoldására fenti kijelen tését Nagyméltóságodnak hálás köszönettel fogadjuk és kötelezőleg kijelentjük, hogy a csatornázási kérdésün ket Nagy méltóságod óhajához képest fogjuk és akarjuk megoldani, mert hiszen ezen csatornázási kérdésünknek ilyetén való megoldása szép és terjedelmes kertészetünknek is hatalmas fellendülését fogja előidézni. Minthogy csatornázási kérdésünknek Nagy méltóságod óhajtása szerint

1 MEOELÖZÉ S. Az orvosok betegeiket mindinkább a megelőző theoriára teszik figyelmessé, a mely különösen az idült betegségekre vonatkozólag bir a legnagyobb fontossággal. Különösen áll ez a légzőszervek idült bajainak minden megnyilvánulására, a melyek még a meleg évszak alatt is a legnagyobb figyelmet és ápolást igénylik. Éppen nyáron, a mikor a gége, tüdő és bronchusok nyákhártyáját súlyos hurutok nem ingerlik, akkor lehet helyes kezelés által a beteg szervek felváló megvalósításához szükséges költ ségeket valamelyik hazai pénzintézet nél felveendő törlesztéses kölcsönnel akarjuk fedezni; azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk Nagyméltóságod hoz, hogy ezen kölcsön évi törlesztéséhez a fennti kilátásba helyezett állami támogatást nekünk is megadni kegyeskedjék. Mely ebbeli alázatos felterjesz tésiink után hódolatteljes tisztelettel maradtunk a Nagyméltóságú Minister Ur, Kegyelmes Urunknak Pápa r. t. város közönsége és ennek nevében Mészáros Károly polgármester. Ha kéryényünk kedvező elinté zést nyer, ugy csatornázásunk kérdése még ez év folyamán napirendre fog kerülni. A pusztában álló magányos fát tépi, zúzza a vihar, de ahol a fák erdővé tömörülnek, a tömeg oltalmában a csenevész galyacska is biztonságot élvez. Az emberek évek óta ismerik a szervezkedésben megnyilvánuló erőt, a társadalmak alakulásában is ez a törvény érvényesítette befolyását. Tudománynyá azonban csak egy félszázad óta emelkedett. A szoczáilis írók, legalaposabban Marx, ajándékozták meg az emberiséget ezzel a tudománynyal s mert a gyakorlatba átvitt elmélet óriási vívmányokat szerzett a munkásjes gyógyulását és megedződését, valamint az ellentállóképesség fokozódását az eljövendő tél ridegségével szemben elvárni. Mindazon esetekben tehát, a melyekben felnőtteknél és gyermekeknél a legkisebb hajlandóság is mutatkozik a légzőszervek téli hurutjainak keletkezéséhez, a nyári hónapok alatt ez ellen erélyesen kell megküzdeni. Hogy ezen irányban* eredményt érjünk el, arra egy szer sem oly alkalmas mint a Sirolin „Roche". Ennél fogva elsősorban minden tüdőbetegnek komolyan és nyomatékosan ajánlandó, hogy egy inegtársadalomnak, a polgári társadalom is mihamar felismerte nagy horderejét. Ma már mindenütt megkeresik és megtalálják egymást az emberek, akiknek közös érdekeik vannak. Az arányok mindjobban megnövekedtek, a keretek kitágultak. A rokoncéloKért szövetkezett egyének a rokonszervezetek között is sietnek megalkotni a kapcsolatot. Helyi érdekű egyesülések országos hálózatba illeszkednek. Megnő a látásuk, az öntudatjuk és megnő az erejük. A vesszőkéve meséjét évezredek óta ismerik az emberek, de csak egy félszázad óta követik. A legújabb országos szervezetet a magyarországi községek alakítják meg. Tízezer magyar község ! Anyagi és kulturális érdekeik csaknem minden vonalon azonosok. A panaszaik, a sérelmeik is közösek. A közigazgatási szervük pedig teljesen azonos. És ezek a községek mégis magukra hagyatva, elszigetelten állottak. Az ország lakosságának háromnegyed része községekben él. A mezőváros és a falu képviseli az ország örök erőforrásait. A városi kultura is a falu erejéből találkozik. És a falu mégis a kultura áldásaiból alig élvez valamit s az állami gondoskodásnak is mostoha gyermeke. A falu mindig csak áldoz. A falu az a mesebeli tejelő tehén, amelyet gondozásban alig részesítenek. Csak a tejét, a húsát, a bőrét veszik. A tízezer magyar községből vegyünk el ezret. A megmaradt kilencezerben ösi állapotok uralkodnak. Csak az adóvégrehajtó érdeklődik iránpalaczkok tartalmával igyekeztek hüsiten

1 magukat, ramitől ismét melegük lett. — Én ur vagyok ! kiáltotta az ifjabbik Zokoli — czigány nélkül nem iszom. — Ugy van ! — recsegte Náci. Hogy is volt«az éjjel ? . . . Csongrád alatt foly a Tisza ... — és rákezdte erősen megviselt hangon az éjszakai nótát. — Czigány nélkül nem dalolunk ! — ordította ismét Zokoli, az ifjabb, mig a jegyző erős meggyőződéssel magyarázott valamit az idősebbik Zokolinak, közönkint erősen csapdosva kiürített poharát az asztalhoz. — Eredj te is, nyápicz, itt csak láb alatt vagy — szólott öcscsére Peress Gábor, amint a kocsi előállott, hogy Szegedről cigányt hozzon ki. —- Pompás szürkék ! Emeljük el, Gábor — harsogta Náczi. — Azt ugyan nem 1 —• mondta Gábor, kocsisának intve s büszkén nézve elszáguldó lovai után. — A mindszenti gróf kétezret igért előző kúrának vesse magát alá és nyáron naponta háromszor a Sirolin „Roche"-ból egy kávés- illetőleg egy evőkanállal szedjen. A meleg időjárás alatt még a súlyosan beteg tüdőt sem izgatják sokat a köhögési rohamok, ugy, hogy ilyenkor a Sirolin nemcsak inegnyugtatólag, hanem a szó szoros értelmében gyógyitólag is képes hatni. A Sirolin „Roche"-sal való nyári kúrák különösen gyermekek számára ajánlatosak szamárhurut, kanyaró, skarlát stb. után, A gyógyszertárban kifejezetten Sirolin „Roche"-t kell kérnünk. , A vézna gyerek ráhagyta, hogy : jó. Hallgatag, csöndes fiúcska volt, otthon nem zavart senkit, meghúzódott egy sarokban, s ott ült félnaphosszant könyvei között. De az iskolában, — ott már legelői járt a java közt is. Csak a negyedik osztályt végezte, de már olyan jártas volt a latin tudományban, hogy az apát-plébános nagybácsi egé szen el volt ragadtatva a vizsgán, s egy újdonatúj ötvenessel afándékozta meg az ebédnél. Sándorka inkább a büszkeségtől, mint az ajándék fölötti örömtől piruló arccal rejtette a nagy pénzt a hímzett erszénybe, hol a névnapi, meg más alkalommal ajándékba kapott pár aranyat őrizte. A szürkék előtt fogyott a távolság, már messze bennjártak a mozdulatlan kalásztenger közt, mely mint egy végtelen aranyszőnyeg terült el ; csak a széleken ütötte föl fejét egy-egy lángoló pipacs, meg egy csokor égszínű búzavirág. Meleg lesz tekintetes ur ! szólt a kocsis, — Most az ideje, András ; csak ezen a héten tartson még ! Megjöttek a tótok ? — Az este későn jött meg egy részük, a íöbbi ma délelőtt érkezik a tanyára. Már feltűntek a fehér tanyai épületek s a tikkadt lombozatú akácok alatt heverő felvidéki atyafiak, akik a tegnapi fáradtsá-. got pihenték ki, erőt gyűjtve a holnapi munkához. — Szervusz Gábor! Vivát! Éppen jó kor I hangzott a keresztúton bekanyarodó kocsiról. Ugrai Bankos Náci, a patikus, Kádár Tóni, a szabadságot élvező törvényszéki jegyző és a két Zokoli, az alpári bérlők, jöttek virágos hangulatban. — Honnan, hé ? — A csongrádi búcsúról. Hát te hová ? — A tanyára. — Megyünk veled, — recsegte Náczi — úgyis keserves a melegen utazni. És megfordítván a lovakat, vágtattak a Peress Gábor tanyája felé. Amig Gábor körülnézett az emberei közt, a fáradt bucsujárók a hűvös szobába fordultak be s a kut vödrében elhelyezett