Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-07-23 / 30. szám
IXISZI. évfolyam _ Pápa, 1911. jixl±-cLS 23. 30. szárn. ®m ÖNY Közérdekű független hetilap. — megjelenik minden vasárnap, ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATS E K FRIGYES. HIRDETÉSEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Sztrájk. VI. Sztrájk alatt a termelő munkának rohamos, váratlan, tehát forradalmi megváltoztatását értem. Minthogy a munkát sokfélekép lehet szervezni, ebben a szervezetben pedig személyek, nyersanyagok, termékek stb. a legkülönfélébb viszonylatokba kerülhetnek ; ha ezeket a viszonylatokat erőszakosan megváltoztatjuk, kiüt a sztrájk s tart addig, mig a termelés szervei, az uj rend értelmében, egyensúlyba helyezkednek, —megtalálják kapcsolatukat. Legjobban azokat a sztrájkokat ösmerjük, melyeket a munkaszervezetben részes, külömbözö érdekű személyek, munkások, vállalkozók, termelök, szállítók, fogyasztók stb. támasztanak. Pl. a Pápán 2 hónapja tartó építőipari sztrájkban az ütköző, pont az, hogy a vállalkozók, a munka, a vállalkozás szabadsága nevében, maguknak követelik azt a jogot, hogy bármily munkást alkalmazzanak, aki náluk dolgozni akar; a munkások, u. ez alapon, a vállalkozás egyetemes szabadsága nevében, azt vitatják, hogy mivel a munkát mégis csak ők végzik, nem a vállalkozó, előbbre való az ö joguk a szervezkedésre; ki akarják a termelő és fogyasztó közül küszöbölni a rajtuk nyerészkedő vállalkozót. Ugyané j pont körül hadakoznak a fővárosi pék-, iparosok is. Az ilyen mérkőzés — erőpróba ; vége, mint minden harcé, kiszámíthatatlan, hatása pedig muló. Nem ez az igazi sztrájk, hanem ha valami műszaki találmány } váratlanul, mint a villám az égből, lecsap a harcosok közé, akkor van felfordulás, szaladgálás, átkozódás, rombolás, azok között, akik az uj találmány miatt elvesztik kenyérkeresetüket; s ez az igazi sztrájk, ami iránt érdemes érdeklődni, — hisz mindnyájunkat érhet baleset, — ami ellen tüntetésekkel védekezni, nevetséges gyerekség; ami ellen csak tervszerű, alapos előkészülettel, a neveléssel, az emberi tehetségek kiművelésével védekezhetünk ugy, hogyha a társadalmi munka szervezete meg is változik, a változás ne találjon bennünket készületlenül, hanem, műveltségünk folytán, tudjunk azonnal, a változott viszonyok közt is elhelyezkedni. A műszaki ujitás, találmány, nem a modern kor kiváltsága. Uj dolog volt, mikor az ős ember, a leütő villám szikrájával, tüzet tudott gyújtani; ötvözni ; fegyvereket kovácsolni. A tőr, dárda, nyil, zabla, nyereg, kengyel stb. egy-egy forradalmat támasztó újítása az ó és középkornak. Ujitás volt a középkor végén a könyvnyomtatás, puskapor, delejtü, nagyitóüveg, pápaszem stb. mely az emberek eddigi munkakörét egészen megváltoztatta. Legmélyebben vágott bele az emberek érdekeibe a munkaszervezetnek az a háromféle alakja, amit rabszolga munka, jobbágymunka és bérmunka néven ösmer a történelem. Mi, elbizakodott modern emberek, a bérmunka kezdetét a 18. század végétől, a gazdasági szabadság, liberalizmus kialakulásától számítjuk, mert korlátolt elménkel nem vagyunk képesek átölelni az egész emberiség haladását. Magyar hazánkban ez a korszak, a polgári szabadság csak 1848ban alakult meg, de élni csak 1867 óta kezd, ugy ahogy. A 18. század végén fedezik fel Angliában a kőszenet, melynek segélyével óriási tömegekben olvasztják a vasat, csinálnak belőle gépeket. A legnagyobb ipari válságot Anglia 1769TAKCZA. Szerelmesregény. Megcsókoltam forrón hosszasan. Visszacsókolt. A csókja édes volt és csodálatos boldogságot adott nékem akkor. Lehunyta a szemét és lassan elfordult tőlem. A keze kihullott a kezemből, mint egy levert rózsaszirom. Elfordult tőlem és sokág hallgatott. Amikor odahajoltam az arczához. éreztem, hogy nedves a könnyektől. A gömbölyű, kis válla megvonaglott, Lia nagyon szépen sirt, ízlésesen finoman. Igy sírnak talán a szerelmes kis madarak, ha elhagyta őket a párjuk. Nem értettem. Szótlanul bámultam az égre és lassankint elterült fölöttem valami ólmos, lenyűgöző érzés, valami megdöbbenés és oktalan félelem. Mi történt ? Mi történt ? — Mi ez? — kérdezte tőle is. Lia rám emelte nagy kék szemét, belém nézett erősen, riadt tekintettel és hirtelen összerázkódott. — Éti nem tudom. De most meg kell mondanom, mert érzem, hogy szeret... hogy én sohasem tudom ugy szeretni, ahogy maga engem ... — Miéi t '? De hát miért, mondd 1 Nem felelt. Rettenés volt ez a perc. Könyörögtem, hogy szóljon — nem felelt. A két puha tenyere közé fogta az arcom, simogatott, csókolt, de nem felelt. Kétségbeesetten, vadul megszorítottam a karját, hogy felsikoltott belé. Megint sírt és furcsa, lázas susogással kezdte : — Eddig nem mondtam ... sohasem akartam erről beszélni. Most már lehet, úgyis mindegy.. . közel van már május 10-ike. Mit jelent ez? Mi az a május tizedike ? Mi lesz akkor, szólj! Mosolygott. Istenem, ez a mosolygás fájóbb volt minden könynél. Nevetve mondta : — Akkor meghalok. Május tizedikén. Eh, ezt nem is lehet elmondani: itt van ez a levél, olvassa el. Turkált egy kicsit a reticulejében és kivett egy levelet. Gyűrött, foszlott volt már a borítékja, mellette megvillant a gyöngyházagyu kis revolver, amiért annyit veszekedtünk, mert rajtacsíptem, hogy dugdossa előlem. Megforgattam a levelet. Az irás semmitmondó, gömbölyű férfi-irás, inkább naiv, pedáns és kishivatalnokos; hanem a levél, a levél mégis különös volt : aki irta, mindennapi ember lehetett, de amikor irta, más volt. Ilyen levelet csak egyszer Írhatott életében. „Édes Lia, a halottnak mindent meg kell bocsátani és amikor ezt olvassa, én már nerti élek. Maga valamikor azt mondta, hogy nem vagyok egészen közömbös maga előtt. Sokszor tépelődtem rajta, igaz lehet-e, vagy csak azért mondotta, mert megszánt. Igy is kimondhatatlanul jól esett, pedig most érzem, milyen rut, férfiatlan volt, hogy minden jó szaváért annyit kellett könyörögnöm. De ez semmi, ebben a percben mindent nevetségesen kicsinyesnek találok, az életet is, csak magát nem, édes Lia. Talán egy II Lakásberendezéseket u. m. háló, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben. Il ésesi, olcsó és modern bulorok állandóan raktáron! Jarv-x-tóso^arb ±s ©lfogadoitDKACH ADOLF bútorasztalos Pápán, Tizes malom udvarán.
