Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-07-16 / 29. szám

ezen jury elé mind a ketten árelem­zésünket s lia az Ítélet egy koronán felül való hasznot állapit meg a vál­lalkozó részére naponként, nemcsak az általam ajánlott, de bármely kö­mives munkás után, ez a többlet az enyém lesz ; remélem, rászolgáltam erre a tiszteletdíjra, szóbanforgó há­rom közleményemmel s belőlük, ha egyebet nem, szerénységet Horváth ur is tanulhat. Én pedig legnagyobb büszkeségemnek nem a cikkeim so­kaságát, de még tartalmukat sem te­kintem, hanem arra önérzetesen hivat­kozom, hogy január óta a helyi sajtó­ban megjelent 25—30 közleményem egyikében sincs durvaság, izetlenség, személyeskedés, bármily kíméletlenek is az elvek fejtegetésében, alkalmazá­sában. A nekem beígért tiszteletdíjat 'pedig ezennel átengedem a pápai szervezett munkásoknak, — Batthyány utcai házuk terheinek törlesztésére. Remélem, ifj. Horváth József ur, mint gavallér em­ber, állja a szavát s mihelyt módja lesz rá, t. i. építeni is fog azokkal a „jóravaló vidéki szervezetlen munká­sokkal", be fogja utalni a nekem be­ígért s általam a szervezett munká­soknak engedményezett tiszteletdijat az ö házi pénztárukba. S most térjünk a dologra, ele­mezzük az árakat. 1. Ezer drb. tégla Borscsgyörött, Wittmann Ignác ur téglagyárában, ki­csinyben vásárolva 34, nagyban 32 korona ; itt marad javamra 3 korona, mert Horváth ur 35 K-t számit. Ezt az árt termelő ur maga közölte velem. 2. Egy köbméter falhoz kell 280 drb. tégla 0'12 m 3 mész 0'25 m 3 homok. Ez adatokat találom a „Köztelek zsebnaptára" 1907. évfolyamának 253. Ha közöttük lehetett volna! Azt rhitte ilyenkor, hogy megőrül magányában. Éjsza­kákon, kemény szalmaágyon gyakran bán tották ilyen gondolatok. Gyötrő, lázas éj­szakák voltak ezek. Harapta vánkosát ós lihegő szenvedélylyel ölelte azt magához. Megpattanásig megfeszült agya fantomokat látott és azokhoz beszélt lázas, összefüggés­telen szavakat. Reggel felé tudott csak el­aludni. Kimerülten, megtörten előli vissza kemény párnájára és mólj, egyenletes lé­legzéssel aludt néhány órát. Kinn és benn csöndes volt minden. Sötét elhagyatott utcába tért be. Ki tudja hányadikba ? Egy lélek sem járt arra. Kongó nehéz lépteit ezerszeresen verték vissza ra sötét falak. És lassan multak a beláthatatlan hosz­szu napok, melyek mintha egybe olvadtak volna. De végre mégis csak elérkezett a megszabadulás órája. És ime, egyszerre va­lami különös félelem vett rajta erőt. Va­lami ösztönszerű félelem a külvilágtól. Irtó­zott a szabadságtól. Mintha előre érezte volna azt a nyomorúságot, amelylyel meg kell neki küzdeni. Összerázkódott. Ugy érezte, nem birja elülről kezdeni a küzdel­met. Megtört a fizikuma. Nincs már ener­giája. Ugy megszokta azt a végtelen csön­det, mely körülvette, hogy irtózott az utca lármájától, a vásári tömeg zajától. Igy ér kezett meg az utolsó naphoz. Szomorú volt azon a napon, valami végtelen szomorúság lapján, közli őket Száhlender Gyula, a m.-óvári főhercegi uradalom építésze. Egy vaggon, 100 mm. mész Ugodon, Langráf Zsigmond ur, vagy Billitz Ferenc ur telepén 200 korona; ennek Pápára szállítása vasúton 12 koronába kerül; tehát 1 mm mész a pápai állomásig 2 kor. 12 fillérbe. Ezen adatokat Koritschoner ur, a Köz­gazdasági bank könyvelője volt szíves velem közölni; azon bizalmas viszony­nál fogva, melyben K. ur a nagykeres­kedő Billitz Ferenc úrral áll, adatai kétségtelenül hitelesek. 1000 drb. téglát Borsosgyörröl, 3 kilométerről Pápára 6 koronáért hoz­nak be; ezt igy fogadja el Horváth ur is. Én megmértem egy téglát, me­lyet Kemenczky Lajos barátomtól kér tem, akinek Jókay-utcai házát Faa Mi­hály ur építi; nyomott 3 kiló 80 de­kát; 1000 drb. "tégla tehát 38 mm. Ezt 3 fuvaron hozza be egy kétlovas fogat, 3 kilométerről; egy fuvar kerül tehát 2 koronába s van a szekéren 12—13 mm. teher; de ha csak' 10-t számítok is, egy mmázsa befuvarozása 3 kilométerről 20 fillérbe kerül. A vasúti állomás a város központ­jáig, a városházáig 2 Kilométer; ezen a 2 kilométer uton sem kerülhet hát többe 20 fillérnél egy mm. szállítása, mint a 3 kilométeres borsosgyöri uton. A városi homokbánya a földmives iskola végén van, 2 kilométerre a város­házától: egy kocsi homokot, 3/ 4-ed köb­métert, behoznak szinte 2 koronáért ; a homok ára a városházán egy kocsi­val 60 fillér. S most vessük egybe ezeket a hiteles adatokat. 1000 téglából kerül 3'57 köbméter fal, Horváth ur szerint 3V 2 köbméter; 1 köbméter falhoz kell, Száhlender szerint, 012 km. mész; 3'| 2 köbméterhez tehát 0-12X3-5=0 3684 köbméter; homok pedig kétennyi, te­vett rajta erőt. És mikor elhagyta a fegy­ház kapuját, visszanézett és nézte addig, inig csak el nem tünt a láthatárról. Azután sebes léptekkel egyenesen ment a város felé. Este volt, mire beért. Apró gázlámpák világították be az utcákat. Idegenül, szinte félve ment végig azokon. Kerülte az em bereket. Félt, hogy megismerik, hogy most került ki a fegyházból. A zsebében néhány krajcár volt, amit végkielégítésül kapott a fegyház irodájából. Az egyik utcasarkon korcsma volt. Cigányzene hangzott ki be­lőle és jóleső melegség áradt ki onnan. Balog Jánost valami húzta befelé. Nagy világosság fogadta benn. És leült egy asz tálhoz. Előbb csak egy pohár bort rendelt és mikor az végigszaladt torkán, jött a másik pohár, azután a harmadik és ugy a többi. A cigány is mellé ült és valami bá­natos, szomorú dalt húzott-. Hirtelen jó kedve támadt. Kigombolta a kabátját, mert melege lett a bortól és hangos kurjongatása messze hangzott a hosszú, csendes utcában. A hajnal vetett véget a nagy mulato­zásnak. Kábult fejjel tántorogva, minden krajcár nélkül hagyta el a korcsmát. A hi­deg friss levegő azonban hamar kijózani totta. Hideg borzongás futott végig tagjain. Agyában valami irtózatos világosság gyu­ladt ki. A jövő rettenetes képet rajtolt elébe. És botorkált tovább utcáról utcára. Már két nap óta tart ez a szakadatlan bolygás. Két nap és két éjszaka. Lábain hát 0-7368 köbméter; kerekítsük ki mindegyiket; homok legyen, 1000 téglához, kereken 0 ,75= 3[. l köbméter ; ez épen egy kocsira való s kerül, a helyszínre szállítva, 2 kor. 60 fill ; ma­rad javamra 40 fillér. Mész kell 3/ 8 köbméter, H .ur szerint, 125 kiló ; ez a helyszínére szállítva, 2 kor. 90 fill; marad javamra 1 korona 10 fillér. 3. Munkadíj, a mesterek munka­teljesítménye szerint, 1000 tégla fel­dolgozásáért, ha 1 óra alatt beraknak 80 dbot, 12'b órára, 50 fillér óradíjjal (a munkateljesítmény és a kollektív­szerződés szerint) 6 kor. 25 fill; ma­rad javamra megint 2 korona. 4. Segédmunkás, 12'h órára, mint a szakmunkás, 28 fillér óradíjjal (tud­tommal igy fizet Faa Mihály ur) = 3 kor. 50 fill; marad javamra 1 korona. Ennyi a számítás szerint bejelen­tett követelésem : téglánál 3 K — fill. homoknál 40 „ mésznél 1 „ 10 „ munkadíjnál 2 „ — „ segédmunkásnál 1 „ — „ 7 „ 50 fill. 5. A többi, mint álláskészités, fel­ügyelet, adó, baleset, betegsegély, iroda, kopás stb. nem foglalhat helyet a költségvetésben, hanem a rezsibe tar­tozik, amit bőven fedet az a 10—12 korona, amennyit egy tanult munkás naponta keres a vállalkozónak. 6. P. J. sokat mulatott, költeke­zett, tönkre ment. Jártak igy nagyobb urak is. Hir szerint egyébként azt a kasszirnöt, akivel egyidőben tűntek el, Amerikában nőül vette s igy máris benne van a purgatoriumban. Sarudy György. mintha ólomgolyók függtek volna. Gépiesen ment előre, mindig csak előre. Éhes volt és szemei lépten-nyomon lezáródtál*. Olyan gyöngének érezte magát, mint egy beteg, aki hosszú idő óta először jön ki az utcára. Még tudott gondolkodni, de gondolatai már csak egy darab kenyeret kerestek. Csak egy darab kenyeret, nem na­gyobbat mint egy harapásnyit és akkor talán uj erőre kap — gondolta magában Balog János. De hát honnan, honnan ve­gyen kenyeret!. . . Egyszerre megállt. Neki támaszkodott ! egy kapunak és ugy bámult maga elé. Messziről az utca végéről egy kis gázláng pislogott feléje. Valami árnyék himbált előtte. Megerőltette szemeit és ugy nézte az árnyékot. Egy női alak volt. Igen, egy nő 1 És egyenesen felé tartott. Hogy köze­lebb ért, jobban megnézte. Fiatal leány volt, olyan mint a többi utcai leány. Fehér ruhája szinte világított. Virágos kalapja alól kacéran intett az utca másik oldalán álló férfinak. Balog Jánosnak hirtelen melege lett. A fegyházban töltött nyári esték megcsap-, ták arcát, lelkét. Az évekig elfojtott szenve­dély egyszerre kitört belőle. Vérbe borult szemeiben ott lobogott a téboly tüze. Es amíg lassan, szinte gépiesen megindult a leány felé, megbomlott agyában merően oda fészkelt egy gondolat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom