Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-07-02 / 27. szám

PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű iüggetlen hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELOFIZETESI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Munkabeszüntetés. in. Azt is Írhatnám cimül, hogy munkaszervezés, mert ma, mikor tételem harmadik részének, az akkordmunka természetének kifejtéséhez fogok, a hadviselő felek közt, nézeteik kicserélése és tisztázása után, kész a megegyezés, csak irásba kell foglalni. Csak ne akadjon konkoly hintő, aki a hatheti keserves huzavona után létrejött^ igazán drága békét, megbontsa s az egymást megértő feleket megint egymásellen sorakoztassa; attól u. is sehogyanse sajnálnám ama bizonyos huszonötök kiszolgáltatását! Fejtegetésem hátralevő része tehát a helyi viszonyokra nézve ez időszerűit akadémikus jellegű s célja inkább tanulságul és okulásul szolgálni a jövőre nézve. A mesterek „Hirdetménye" „munkateljesítménynek* hivja ezt az „akkordmunkát", melyről a kollektívszerződés tudni sem akar; a kifejezés alatt azt kell érteni, hogy a munkás, kiszabott idö alatt, bizonyos átlag munkát elvégezni tartozik ; pl. alapfalazásnál 80 drb. téglát tartozik meszeshabarcsba rakni egy óra alatt; pincefalazásnál 75-öt; vasgerendák közé boltozásnál 60 darabot; egyéb boltozásnál 45-öt stb. ugyanígy van megállapítva a végzendő munka mennyisége a burkolásnál lapjára és élére állított, nagyobb és kisebb téglánál, nádazásnál, vakolatnál, simításnál, négyzetméterekben. Első pillanatra ugy látszik, hogy nem is lehet igazságosabb eljárást elképzelni, mint ez az akkordmunka; kiki azért kapja bérét, amit csakugyan megcsinált. Ezenkívül az építtetők számára készülő költségvetés a körnives munkát szintén köb , illetve négyzetmértékben számítja, ezzel az egységgel méri meg s fejezi ki pénzben. Aki azonban az elvet következetesen alkalmazza, a legjobb szándék mellett is a legnagyobb igazságtalanságokat követheti el a részletekben, mert például a ki sima falat rak, óránként könnyen feldolgozhatja a maga 80 tégláját; de már akinek, az épület terve, stílusa szerint ki vagy beugrás, szöglet, boltozat, kémény, gerenda stb. alá megkívánt fészek jut, annak a munkája lassúbb ; a téglát faragnia, idomítania kell, hogy felhasználhassa ; akármilyen igyekezettel dolgozik, köbmértékben nem végezhet annyit, mint más a sima falnál ; nem is volna igazságos buzgalmát, igyekezetét, készségét és elkészített, bonyolultabb munkáját kevesebbre értékelni, csak azért, mert nem rakott | le óránként 80 téglát, nem termelt ennyi vagy annyi köbdeciméter falat. Azután meg a munkásoknak kevesebb jut az általuK teljesített munkáért, mint a mennyi ugyan e munkáért az építtetőnek fel van számítva, még pedig nem valami csekélységgel, amenynyi a vállalkozónak boldogulásához szükséges u. n. polgári haszon, hanem sokkal, nagyon sokkal kevesebb ; ezt a munkások igen jól tudják, kevésbbé az építtetők; azért kell ezt a számvetést egy kicsit szemügyre venni s a mi benne helyt nem állhat, kiküszöbölni, főleg pedig mindegyik félnek, a dolgozó munkásnak, a vállalkozó mesternek és az építtető polgárnak érdekét egyforma méltányossággal mérlegelni s elbírálni. Vegyünk fel, a dolog megértésére, egy átlagos értékekre vonatkozó, igen egyszerű példát. Borsosgyörött 1000 db, tégla ára 32 K ; ennek Pápára szállítása 6 korona ; egy köbméter mészhabarcsba rakott sima falra felhasználTÁRCZA. ^o Ninotska. i. Az öreg Miskin, az irodaigazgató, dolgozószobájába rendelte Ninotska Riad nova gépirókisasszonyt és átadott neki két fogalmazványt lemásolás végett. Miközben a kéziratot átadta, figyelmesen vigignézett a leányon, akinek szépsége a derűs nap fényben most tűnt, fel neki először. Viruló arcú, karcsú növésű leány volt, akinek szemeiben apró, kék szikrák villogtak. Miskin közeledett hozzá és igy szólt : — Ön tehát lemásolja majd a fogalmazványokat, kisasszony ... Vagy talán teihelem vele ? — Miért? — kérdezte meglepetten a leány. — Hiszen azért kapom a fizetésemet. — Tudom . .. tudom . . . ebben igaza van. De nem fájul meg a háta a gépírásban ? Szomorú dolog lenne, ha az ilyen szép leány hirtelen megbetegedne. — Nekem nincs semmi bajom. — Örvendek. Mondja csak, nem fázik? — Furcsa kérdés ! Mitől fázzam ? — Mert a blúza oljan vékony, szinte átlátszó, a karjai átcsillognak rajta. Szép karok !... — Hallja ... ne nyúljon a karomhoz! — Maradjon még egy pillanatig, hová siet olyan nagyon. .. ? Az az átlátszó bluzujj igazán csábító ... — Bocsássa el a karomat! Hogy merészel hozzám nyúlni ? Maga gazember ! Ninotska kitépte karját az öreg ember reszkető, csontos kezeiből és a közös szobába menekült, ahol a többi alkalmazottak is dolgoztak. A jobbkarja, csuklón alól, erősen megfájult. — Megállj, gazember! —• dörmögte a leány felháborodottan. — Ezért meglakolsz! Azután ráhelyezte a tokot az írógépre, felöltözött és elsietett a hivatalból. Az utcán megállt és gondolkozott: — Kihez forduljak panaszommal ? Megyek az ügyvédhez ! II. Jazicsnikov, az ügyvéd, kegyesen fogadta a szép leányt és nagy figyelemmel hallgatta meg panaszát. — Milyen gazember! És hozzá még vén is ! Halljuk hát, mi a kívánsága, kicsikém ? — kérdezte gyöngéd hangon az ügyvéd. — Nem lehetne Szibériába küldetni? — Nem, —- az nem lehet. De azért beperelhetjük! — Kérem, tegye meg. — Vannak tanúi ? — A tanú — én vagyok. — Nem, gyermekem, maga, mint sértett fél, csak panaszos lehet! De nem baj ha nincsenek is tanúi, bizonyosan megmaradt karján az erőszakoskodás nyoma. — Persze, hogy megmaradt! Olyan erősen szorította a karomat, hogy a kék foltok még most is látszanak rajta ! Az ügyvéd gyönyörrel szemlélte a leány cseresznyepiros ajkát, karcsú termetét és üde, szép arcát. Lakásberendezéseket u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendeléseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben, ízléses, olcsó és modern bútorok állandóan raktáron! «Tarv7-±-tóso33Larb ±s elfogadols:. DRACH ADOLF bútorasztalos Pápán, Tízes malom udvarán.