Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-05-14 / 20. szám
ÖNY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDET ESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. A ftíldmivesiskolák reformja. Május 6-án mondta el, tárcája költségvetésének előterjesztésekor, — programmját a földmivelési miniszter; u. ekkor t. i. a földmivelési költségvetés tárgyalásával párhuzamosan, május 6—8 napjain folyt le a IX. országos gazdakongresszus. A miniszter saját szavai szerint, „a megyei gyűlés nem egyéb, mint gazdasági érdekképviselet;" ugyan ö állítja, hogy a törvényhozók 80°/ 0-ja, az ország lakosságának 75%-ja foglalkozik mezőgazdasággal; amiben tehát a földmivelési miniszter programmja megegyezik a gazdakongresszus határozataival, emberi számítás szerint biztosan meg is valósul; mint mondani szokás, mérget lehetne rá venni. Csakhogy én azt tanultam vallásom hittanában, hogy még a mindenható Isten is csak akkor teheti meg, amit akar, hogyha abban ellenmondás nincs. Ehhez az igazsághoz mérve az emberi számításokat és tervezeteket, teljesen biztos vagyok affelöl, hogy nem maradhat meg, hiába erőltetik, összeomlik minden olyan alkotás, a melyik alapjában hibás feltevésekből TARCZA A gyáva. Ne nevezzünk soha senkit gyávának. Mert először nem tudjuk biztosan megállapítani, miben áli a gyávaság lényege, másodszor pedig nem ismerhetjük annak különböző és bonyodalmas okait. Eltekintve az egyéni jellemtől, mely a vért erősebb, vagy lanyhább működésbe hozza ezer meg ezer más körülménnyel : a korral, neveléssel, öröklött tulajdonságokkal is számolnunk kell, ha elfogulatlan, tiszta ítéletet akarunk magunknak az egyénről alkotni. Ne feledjük, hogy a barátság is mindig olyan vál tozatokban jelentkezik, amilyeneket a pillanatnyi alkalom szül. Gyakran láthatjuk, hogy a legbátrabb emberek is visszarettennek a fizikai veszélytől és mint gyermekek e.'puhulnak, sírnak és megremegnek a lelki fájdalom jelentkezésénél. Bátor férfiak, akik karddal viaskodtak, golyók záporában hősiesen megálltak és számtalan vérző sebet indul ki ; alkotó részei t. i. emiatt nem nőhetnek össze szervesegésszé s előbb utóbb szétesnek, helyet engedve — ujabb kísérleteknek. A gazdasági szakoktatásra értem ezt, különösen a földmivesiskolák tervezett „reformjára." Félesztendö előtt foglalkoztam a kérdéssel nyilvánosan s akkor állapítottam meg, hogy a földmivesiskolák napjai megvannak számlálva; akik azonban állandó figyelemmel kisérhetik a gazdasági szakoktatás fejlődését, már 4 év előtt észrevehették, hogy a gazdasági ismétlő iskolák fokozatos kiépítése első sorban a földinivesiskolákat fogja elsorvasztani ; tantervük t. i. azonos, a gazdasági ismétlő iskolák tanfolyama, ahol szervezve van, kötelező. Ma már 300 gazd. ismétlő iskola s m. e. 22 földmivesiskola van ; melyiknek kell a rövidebbet húzni, nem nagy fejtörésbe került kitalálni. Ami azonban a továbbiakat illeti, nem épen az a természetes fejlődés, hogy a földmivesiskolákat mindenkép veszendőknek hagyjuk, hanem egészen más, amivel ugy a múltra, mint a jövőt illetőleg érdemes egy kissé tüzetesebben foglalkozni. A földmivesiskola 17 év előtt létesült Pápán, nagy erőfeszítéssel a vármegyei nagybirtokosok részéről ; az alapítványok V 5-e t. i. Veszprémmegyéböl került; a tanulók '/ 5-e volt fizető, Ve pedig állami vagy egyéb alapítván yos. Egy-egy tanuló évi ellátása 300 K-ba kerül ; az alapítványok tőkésítése tehát legalább 100.000 korona ! Az iskola 335 holdon gazdálkodik s egy évi terméke volt 1909-ben 32000 korona értékű; a beruházások összes értéke volt u. ekkor 290 ezer, 111a lehet kereken 300.000 korona; a föld ebbe nincs beleszámítva, mert azt tudvalevőleg bérli az intézet. Ekkora vagyonnak hovaforditása, felhasználása nem lehet épen közömbös, sem azokra, kik e vagyont, alapítványokban összerakták, sem azokra az adófizető polgárokra, akiknek filléreiből az államkorrnány kapja az esz| közöket tervei kiviteléhez. De az erkölcsi javak, melyek egy tanintézet szervezetének felbomlásával veszélyben forognak, többet érők azoknál a százezreknél is, melyekbe egy i tanintézet alapítása, fentartása, fejlesztése kerül. Pedig, ha csak az ország nyugalommal tűrtek, a lelki kinok hatása alatt gyáván megroppannak, összetörnek ; viszont láttunk már olyan kikiáltott gyávákat, akik alkalomadtán hősi tetteket vittek végbe. Vannak hősök, akiket nevetséges, gyermekes félelem fog el, ha egy beteg fogukat ki akarják húzatni és vannak nők, akik a vérző csirke láttára elájulnak, mig háború alkalmával egész hidegvérrel kötözik be a szerencsétlen sebesülteket. Vannak olyan szerencsétlenek, akik inkább választják öngyilkosságra a gyufaoldatot, semhogy a fegyver hideg csövét a homlokukra szegezzék és ezek a gyávák, akik a hideg acéltól megborzadnak, egyetlen jajkiáltás nélkül szenvedik végig a háromnapos, kinos haláltusát. Elmondom hát egy gyáva ember meg indító tragédiáját: Mikor a néptelen, elhagyatott völgybe érkeztünk, ahová elvezetett, a szegény ör dög némán megragadta kezeimet és keservesen zokogott. Tudtam, hogy bőséges oka van az elkeseredésre, mert gyakran voltam fájdalmas kitöréseinek résztvevő tanuja. Sokszor elpanaszolta nekem szomorú gyermekkorát és mostani fájdalmának keserű okait is eléggé ismertem. Egy színésznőnek és egy rouénak törvénytelen gyermeke volt ós atyja a börtönben fejezte be viharos, züllött életét. Az anyja — úgyszólván — bőröndjébe csomagolta gyermekét és igy cipelte magával a vidéken és külföldön tartott vendégjátékaira. Az anyjával együtt ette az elvetemültség keserű kenyerét, együtt itta a reggelig tartó dáridók mámorító pezsgőjét, araikor az egész züllött, könnyelmű társaságnak nevetséges játékszeréül szolgált, mig végre tizenhatéves korában az anyja minden anyagi támasz és segély nélkül Délamerika egyik zugában felejtette. Azóta sohase látta többé az anyját. Nehéz küzdelmek és viszontagságok, éhség és nélkülözések mellett, Parisba vetődött, a kétségbeesettek és hajótöröttek hazájába, ahol minden igyekezete meddő maradt ; nem jutott tisztességes kenyérkeresethez és szaporította a becsület útjáról lesiklott egyének nagy számát. Egyik napról a másikra tengődött; majd az egyik, majd a ^Lakásberendezéseket u. 111. háló, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben. ízléses, olcsó és modern bútorok állandóan raktáron ! iXarsri-bá-soHszarb is elfogadok:, ACH ADOLF bútorasztalos Pápán, Tizes malom udvarán.
