Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-03-28 / 13. szám

város életerős továbbfejlesztésének ! — Az általánosság kereteiben mozgó ezen bevezetés után, áttérve most már Pápa város helyi viszonyainak taglálására és érdekszférájának meg rajzolására, mindenekelőtt megállapít haljuk, hogy városunk helyzete és közállapota magában egyesíti mindazon nélkülözhetetlen eszközöket, melyek külső és belső fejlődésének és lakossága rohamos szaporodásának attribútumait alkotják. Nagyban és egészben koncentrálva Játjuk városunk organikus életében és struktu rájában az emporiális jelleg kialaku lásához megkívántató mindazon alap vető feltételeket melyek alapján he lyes, célszerű és öntudatos munkálkodás mellett a szükséges és hasz nos közinstuciók létesítése által városunk fejlesztésének nagy müve, az urabanitás eszményi érdekében meg valósitható lesz. Kétséget sem szenved, hogy e rövid néhány év leforgása alatt megvalósított modern alkotások tetemes anyagi áldozatokkal járnak és nagy mértékben szaporították Pápa város közterheit. És éppen azért meit maga a város, mint erkölcsi testület, cse kély magánvagyon felett rendelkezvén, a modern uijitásokkal járó költségek túlnyomó részét az adózó polgárok vállaira volt kénytelen áthárítani ; ennek folytán a város élén álló férfiak félvén az ujabb terhek sza poritásának még puszta gondolatától is ; bármily élénk vágygyal csügjenek is a város továbbfejlesztése céljából szükséges ujabb köziutézmények létesítésének gondolatán : az ujabb megterhelés gondja leszerelésre készteti még a legerősebb vágyait is ; s e fejlődés iránt áhítozó város marad továbbra is reménykedő védekezésnek további stádiumán. Midőn tehát Pápa város vezető társadalma tisztán látja a mai helyzet szignatúra ját és e jelenségnek motívumait ; a társadalom egyrészt saját jól felfogott érdekeinek képviseletében, különösen pedig J'ápa város jövendő fejlődésének és emporiális ki i alakulásának érdekében is kell, hogy j kezébe ragadja a kérdés a cselekvés | és munkálkodás szerepét; és a város ! közhatóságának vállvetett támogatásával az alkotások terére kell lépnie ; megteremtvén mindazon közintézményeket, melyek a város fejlesztés feladatának teljes értékében immár régóta megvalósításra várnak. Felhívás közönségünkhöz! — A gyermeknap érdekében. — A Gyermekvédő Liga az idén is április hó 1 és 2 napjaira tűzte ki az országos gyermeknapot és igy közeledvén ezen nap aktuálisnak tartjuk, hogy közönségünk figyelmét ezen humánus intézményre felhívjuk. Egy nemes eszme kopogtatott bebocsátásért most két éve. Szerényen jött és a jó szivek, őrző lelkek halk könyörgő szavával kért segélyt a szegény, szükségben levő gyermekek számára. Pár fillért csak, alig valamit, mindössze minden adakozni szándékozó egy napi bruttóbevételének egyetlen egy százalékát. Az u. n. „Gyermeknap" bevételének egy százalékát. Minden századnak van egy jellegzetes, kidomborodó eszméje, amelyet a lelkek mintj egy ösztönszerűleg uralnak és amely annak j karakterét megadja. Az elmúlt századot a műszaki haladás korszakának jegyezte fel a történelem. A jelen század küszöbén ott állottunk, hogy a legdurvább önzés sem hozatott törvényeket tömegnyomor terjedése előtt. És miközben avatottak és avatlanok ez aggasztó szociális tünet okait kutatták, a jobbszivüek pedig azok orvoslására törekedtek : megütközéssel vették észre, hogy a tömegnyomor csirái már a bölcsőben ott hevernek, hogy idővel felburjánozva, hogy tovább leküzdhetetlen súlyossággal nehezedjünk a társadalomra. Erős, egészséges, életképes gyermekek mellett, mindinkább szaporodik azoknak a száma, kik szegénység, árvaság, gyámolatlanság, könnyelműség, bűn, iszákosság ós más, többnyire kivülről ható mostoha viszonyok folytán részint elpusztulnak, részint elzüllenek s ennek folytán vagy elvesznek a társadalom számára vagy fekélyként élősködnek rajta. Ki segítsen e kis ártatlanokon ? A magyar állam, tudatában annak a nagy felelősségnek, mely reá a jóléti közigazgatás eme fontos terén hárul, — rendkívül erőfeszítéseket tesz, hogy legalább a lelenceket s a teljesen elárvult gyermekeket megmentse. Az állami gyermekmenhelyekben 27.000 gyermek nyer állandó vagy időleges elhelyezést ; amelyeket az állam rövid pár év alatt ad vissza az életnek, a hazának és a társadalomnak. Megakadályozza ily módon mint én és ha imakönyvedben fel nem fedezem ugyanazt a fehér krizantémumot, melyet előtte való napon az uram viselt a kabátja gomblyukában, talán nem is tudom meg, hogy szereted őt. Ezen az egyetlen egy ártatlan virágon kivül semmi más bizonyítékom nem lehetett. Nem voltam tisztában veled. Nem tudtam, a természettől vagy-e olyan tiszta, aki ösztönszerűleg irtózik a bűn fertőjétől, vagy pedig a legkörmönfontabb raffinéria dolgozik benned, aki tisztában van azzal, hogy miért vonul vissza a szűzi tartózkodás sánczai közé. A harmadik föltevésben, hogy talán én irán tani való hálából viseled magad oly kifő gást? hinni, egy pillanatig sem hittem. És én, aki akkor már végigszenvedtem a téltés minden kínját, csak kárhoztatni tudtam magatartásodat. Nem egy pillanatig se hidd, hogy talán megőrültem és azért beszélek igy. Csak tartózkodás nélkül tárom fel előtted lelkem örvényeit, hogy bepillantva, elszédülj. Igen, szinte követeltem volna, hogy hallgasd meg az uramat. Légy elveszett, rossz teremtés, amilyen annyi van a világon. Mert tudom, hogy akkor egy idő múlva te is elvesztetted voína a varázsodat, mint ahogy kiábrándult minden olcsó diadalából. De igy ? A dicsfénnyel homlokod körül ? Mindig a megközelithetlen szentség maradtál ránézve, akit imádnia kellett. Bezzeg rendes ember vált belőle ! Nem használt már semmiféle ürügyet az elmaradásra. Itthon töltötte minden szabad idejét és hogy téged el ne veszítsen, —• az én kedvembe járt. Gyöngéd, jóságos volt irányomban megint, mint házasságunk első idejében. És én még csak hálás sem voltam neked érte I Sőt mentől jobbak voltatok hozzám, én annál jobban elzárkóztam. Es amellett fonynyadtam és rohamosan öregedtem. Elkezdtem betegeskedni. Igy érkezett el az idei tavasz. Az orvosunk ide küldött a fenyvesek közé gyógyíthatatlan bajo

rmmal. Neked persze velem kellett jöamöd. És itt ért utol téged is a sorsod. Mert látod, Olga valahogy ugy kell lenni, hogy a férfiak nincse nek berendezve — plátói szerelemre. íme, téged is megcsalt Kálmán. Itt írják. Egy ?zép, kaczér asszony halójába került és ez zel már a te szűzi szent szerelmed emlékét megszentségtelenítette. Valószínűnek tartom, hogy ez is csak olyan efemer életű kaland, mely a mámor elszálltával nyomot sem hagy a lelkeben. Noha az ilyesminek kimenetelével sohasem lehet tisztában az ember. De legyen rövid, vagy hosszuéletü ez a viszonya, engem már nem bánt egy cseppet sem. Belőlem teljesen kihalt az az érzés, mely az ilyen hirre a kétségbeesés vad sikoltásait váltja ki az agyongyötrött asszony lelkéből. Most rajtad a sor. Te szenvedj. Te virrassz. Te siij titokban vészes könyeket. Tehetetlenséged tudatában te tördeld a kezeidet. Ezt én mind ismerem. És ezzel meg is vagyok boszulva. Ha meghalok is, ha egymáséi lesztek ís valaha, a te boldogságod sem lesz már az a himporos csodavirág, aminek a te fantasztikus leányálmaidban láttad. Mert a bizalmatlanság, a gyanú, a félté3 már megfogamzott a lelkedben és nem lesz egy teljesen nyugodt, zavartalanul boldog órád. A beteg most kimerülten hanyatlott vissza párnáira, a szegény, megkínzott leány pedig csendesen leült az ágy melletti székre s mig mondhatlan kínjában neki futott volna a ködös éjszakának, türelmesen, hajszálnyi pontossággal kellett raknia a jeges borogatásokat az asszony bolondul zakatoló szivére . . , Scliwach Mór ciporaktára Pápa, Kossuth Lajos-utca 25 sz. (a Párisi Nagy Áruházzal szemben), hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg lábakra (ortopád-munka) kiváló gond lesz fordítva. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. E3T Ugyanitt saját ké&xitésíi raktári cipők kaphatók. ^WB üzletemet május 1-én az uj posta melletc levő Karsay-féle hizba helyezem át.