Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-03-28 / 13. szám

egy óriási proletariátus keletkezését és közvetve számottevő módon emeli egész néprétegeknek standard of lifejét. De a lelencek és a teljesen árvák egyrészének fölkarolásával csak egyik sebe heged be a gyermekvédelem nagy ügyének. Sok más sebtől vérzik az. A gyermek gyenge, beteg, nyomorék, fázik, éhezik, testi vagy lelki fogyatkozásban szenved, vak, siket, néma, neveletlen, züllött, lakása, tanszere nincs, jogsegélyre szorul, kényszerkivándorlás előtt áll. Ennyi mindenféle bajjal szemben az államhatalom önmagában csaknem tehetetlen és nem nélkülözheti az egész érdekeltségnek, a társadalomnak nagyszabású segítségét, illetőleg önálló akcióját. Az Országos Gyermekvédő Liga azzal a kéréssel fordul Pápa város intelligens közönségéhez, hogy nyújtson neki segédkezet az egész országban társadalmi uton leendő egyöntetű, organikus és céltudatos szervezésében. Nem lehet e cikk keretében feladatunk, hogy a Liga törekvéseit és eszközeit ismertessük, csak annyit emiitünk meg, hogy az Országos Gyermekvédő Ligának eléggé nem méltányolható és következményeiben hazánk egész jövendő fejlődésére nagy horderejű működése egy oly országos alap létesítését célozza, amelynek jövedelmeiből „a társadalmi gyermekvédelem összes anyagi szükségletei fedezhetők legyenek." Minthogy pedig eme végcélnak a szolgálata a gyermekvédelem összes ágazatait felöleli: a Liga befolyó jövedelmeinek egy tetemes részével s Összes kamatjövedelmeivel már mostan támogat minden olyan intézményt, mely a gyermekvédelmet bárminő kis közületben előmozdítani alkalmas. Városunknak tehát feltétlenül ki kell vennie részét az országos társadalmi akcióból. Kormányunk is teljesen felismerte és honorálta a Ligának a preventív gyermekvédelem szempontjából általános emberbaráti és pár exelence állami érdeklő hivatását és működését, mert a gyermekvédelem országos ügyének feje, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter indíttatva érezte magát a legmeszszebbmenő támogatásával biztosítani a Liga központi vezetőségét. Akinek szive van, az meghallja az apátlan, az anyátlan, a mostoha viszonyok közt sínylődő, a kényszerkivándorlás előtt álló, a gyógyulást remélő, a megjavítható, — szóval a magyar társadalom számára megmenthető gyermekek ártatlan ajkáról feléje hangzó segélykiáltást. Nők és férfiak közt, polgárok, nemesek és arisztokraták között nem ismer kiilömbséget a hazai gyermekvédelem magasztos ügye. Honfiakra és honleányokra van szükség. Sorakozzunk ! KARCZOLA T a m-u_X-fc Ixét^ől. Eseményszámban menő dolgok történtek és vannak előkészületben városunk- J ban. melyek feljegyzésre nagyon is méltók a heti krónika részére. Szenzációsak any- j nyiban, amennyiben eddigelé még nem volt ! eset az ilyesmi feljegyzésre. Hogy kellőkép kimagyarázzam maga- • mat, szükséges emlékezetbe hozni azon me- • sés fogadtatást, melyben városunk lakossága ; a városunkba érkezett fiatal grófi párt ré- | szesitette. Már akkor nagy reményeket fűz- j tünk ezen fogadtatás következményeire is csak örvendetesen kell konstatálni, hogy I ebben a reményben nemcsak hogy nem csalatkoztunk, de várakozáson felüli tények i kel állunk szembe. Ertem pedig ezalatt a minden nemesért és humánus célért lelkesedő fiatal grófnőnket. Már az első impressio melyet a kül- ! döttségek fogadtatása alkalmával az egyes tisztelgőkre gyakorolt, oly annyira közkedi vélté és szeretetreméltóvá tette magát, hogy j nem is csuda, ha most amidőn tényekkel állunk szembe, teljesen meghajtunk rokon szenves lényének nagysága előtt. Illustrálásul ezen meghnjlásra okot szolgáltató tényekre és feljegyzésre méltó eseményekre rövid egyszerűséggel elmon dom a mondókámat. Történt pedig az esemény a népkonyhában. A hét folyamán ugyanis a grófnő megtisztelte látogatásával a népkonyhát még pedig éppen abban az időszakban, amikor az étkezés ideje volt. Hogy mi minden történt ott ez alkalommal az nem tartozik részletesen ebbe a keretbe, csak azt jegyzem fel, hogy a grófnő ottani tartózkodása feledhetlen marad azok előtt, akik véletlenül ott jelen voltak és étvágyukat főúri assistentiával csillapították. De ez még nem minden. A grófnő nemcsak a népkonyha intézmény iránt lelkesült, hanem elfogadta „a gyermeknap" védnökségét városunkban, melynek nagy jelentőségét igy hamarjában le sem lehet irni. A védnöki tisztet nem használja fel arra, hogy magas piedesztálról nézze a g3 üjtést, hanem leszáll közkatonái közé és mindkét napra személyesen fog köszönetet mondani az urnába helyezett fillérekért. Ezen tényeket előrebocsájtva, azt hiszem senki sem elfogultsággal vádolna azzal, hogy túlzott merész fantáziám adta kezembe a tollat, hogy mindezekről a krónikában ily módon és ily alakban megemlékezzem. Vagy talán nincs igazam ? Történt ilyesmi még velünk, Pápán ? Láttunk máiPapán élő grófnőt az utcán gyalog sétálni vagy egyáltalán grófnővel magyarul kedélyesen és a legnagyobb közvetlenséggel társalogni? Ez nem dicshymnusz akar lenni, csak egy megbecsülhetlen örömtényeknek konstatálása és egy szebb jövő reményének kilátása. No de hagyjuk ezt, akinek nem tetszik ne olvassa el ezeket a feljegyzéseket, hanem vegyen részt a két napig tartó Gyermeknapon és győződjön meg személyesen, hogy miben túloztam ós hogy fantáziám mily arányú merészséget követett el. Várva a további fejleményeket még csak azt említem fel, hogy küszöbön van Színtársulatunknak városunkba való érkezése. Meghozzák a húsvétot — mint hal; lom — a régi erőkkel és régi egészségekkel. Ezeknek konstatálása után egyelőre ' nem mondhatok reájuk mást mint : Isten hozza őket városunkba 1 Frici. Az hirlik . . Az hirlik, hogy Pápa városa folyton zseblázról panaszkodik. Az hirlik, hogy Pápa városának a télen sok mindene befagyott. Az hirlik, hogy Esterházy Pál grófné a szeretet jegyében született. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnknek az ideje nincs az órához kötve. Az hirlik, hogy a polgármesternek mostanában ritkán van alkalma a kezét dörzsölni. Az hirlik, hogy a rendöröknek annyi irigyük van, hogy már nem is mernek panaszkodni. Az hirlik, hogy Pápán a gyermek napnak grófi disze lesz. Az hirlik, hogy Pápán a Gyermeknapra az előmunkálati engedélyt a hölgyekre bizták. Az hirlik, hogy a várkertben szarvasokkal megbizott vadaskertet létesítettek. Az hirlik* h^gy az irgalmasok gyógytára előtt azért van egy kigyó jelképezve, mert ott az embereket kigyógyítják. Az hirlik, hogy az esteli korzóra sok újonc bevonult. •Az hirlik, hogy a helybeli esperes plébános magába tért, de azért nem vezekel. Az hirlik, hogy a helybeli huszárlaktanyában ha vizitálnak, a buszároknak „muszáj felállni." Az hirlik, hogy a kaszárnyaközi kisasszony katonai fedezettel rendelkezik Az hirlik, hogy Pápán „Manó"napját elvitte a manó. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok közül többen idö előtt tartottak „gyermeknap *-ot. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetgetben az esteli forgalom megnyílt. Az hirlik, hogy Pápán számos helyen még a kutyákat is „stammgast"nak kell tartani. Az hirlik, hogy Pápán a hagyatékokat nemcsak tárgyalják, hanem trágyálják is. Az hirlik, hogy Pápán sok fiatal ember házilag kezelteti magát. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője minden nap másnap fekszik le. IE3C X IK lEU IBZ — Esterházy Pál grófné a népkonyhában. Gr. Esterházy Pálné urnő f. hó 26-án meglátogatta a jót. nőegyletnek népkonyháját. Pontban 11 órakor érkezett a népkonyhába Sült Józsefné nőegyleti elnök kíséretében, hol Mészáros Károly polgármester fogadta a magas vendéget. Megtekintette a konyhát és elismerésének adott kifejezést a tapasztalt tisztaság és rend fölött. Megtekintette azután az étkező helyiségeket és különösen azok nyerték meg tetszését, melyekben a kis iskolás gyermekek szedték magukba a jól elkészített rizslevest és túrós metéltet. Egy kis 6 éves leány verset is mondott fel a magas vendég tiszteletére, a ki csodák csodája még helyes taglejtésekkel is kisérte érdekes szavalatát. A grófnő igazán jól érezte magát a kis apróságok társaságában, sőt egy kettőnek még az asztalhoz való elhelyezkedésben is segítségére volt. Teljes háromnegyed órát töltött el a grófnő a népkonyhában. A jelenvoltak meghatva szemlélték a magas vendég érdeklődését és távozásakor szívélyes kézszoritások után megéljenezték. Adjon az Isten sok ilyen magas rangú úrnőt a magyar hazának. — Személyi hir. Antal Gábor ref. püspök hivatalos ügyek elintézése céljából csütörtökön városunkban időzött. — A főispán Pápán. Hunkár Dénes, vármegyénk főispánja, —- mint mult számunkban hirül adtuk — mult szombaton városunkba érkezett. A főispán, mint a vármegyei gazdasági egyesület elnöke a városunkban szombaton délután és vasárnap délelőtt megtartott bikavásáron részt vett és másnap hétfőn székhelyére Veszprémbe viszautazott. A főispán szerdán újra városunkba érkezett és az ihászi állami csikótelepen hivatalos funkcióban járt. A főispán pénteken délelőtt utazott el városunkból. — Audiencián a királynál. Szécheny Tódor, gróf, huszárezredünk közkedvelt főhadnagya mult csütörtökön audiencián volt a király előtt, megköszönve a részére díjmentesen adományozott kamarai méltóságot. — A szinügyi bizottság szerdán d. u. Mészáros Károly polgármester elnöklete