Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-11-21 / 47. szám

játéka városunkban különben is elösmert, de ez alkalommal valósággal brillírozott zongorajátékával. A közönség percekig tartó tapsokkal ösmerte el művészi játékát. A tapsok elhangzása után Hanauer Zoltáuné lépett az emelvényre és elszavalta Kis József „Simon Judit" költeményét oly hatással, melyet városunkban eddigelé még nem volt alkalmunk tapasztalhatni. Tom­boló tapsvihar követte a szavalást és méltán, mert őszintén mondva ily fényes sikert még egy szavazatával sem ért el, mint ez alka­lommal. A tapsok csillapultával egy „Quartett" élvezetes előadását hallottuk, melyet Kiss Vilma és Deli Margit zongorán, Oátij Zoltán (I. hegedű), Rácz Dezső (II. hegedű), Fazekas Mihály (viola) és Rupprecht Andor (gordonka) remek precizitással adták elő és méltán ki­érdemelték azoji zajos tapsokat, melyekkel őket a jelenlevő közönség illette. Ezután Tóth Anna bájosan csengő hangjában gyönyörködtünk, ki számos ma­gyar népdalokat énekelt. Több izben volt már alkalmunk énekéről dicsérőleg meg­emlékezni és ez esetben csak azt konsta­táljuk, hogy hangja határozottan erősbült, iskolázotabb és biztosabb. A közönség szi­vesen elhallgatta volna mindaddig míg csak el nem fáradt volna, igazolják ezt azon zajos tapsok, melyek éneke után el­hangzottak. Az énekszámokat Konta Dezső (I. hegedű), Ember Dezső (II. hegedű), Fa­zekas Mihály (viola), Weisz Frigyes (cselló), precizül kisérték. Ezután Benedek József lépett az emel­vényre és nagy hatást keltett „Ocskay László" ciinü költemény elszavalásával. Ne­vezett különben is elösmert szavalója a fő­iskolának és a szavalata után elhangzott tapsokat méltán kiérdemelte. A műsort a főiskolai énekkar fejezte be, újra népdalokat énekelve. A közönség szűnni nem akaró tapsokkal ismerte el az énekkar kiváló precizitással előadott ének­számait és ezzel a hangverseny véget ért. A hangvesseny végeztével a székek kihordásával és pódium elbontásával a termet táncképessé tették és kezdetet vette a tánc, mely rendkívüli kedélyes hangulatot teremtett. Az első négyest 36 pár táncolta. Szünóra után fokozódott a jókedv és bámulatos kitartással járták reggeli 5 óráig. A táncmulatságon a következő hölgyek vettek részt: Asszonyok: Acsay Ferencné, Bachó Vincéné, Bélák Lajosné. Barthalos K-né, Botka Jenőné, Csizmadia Lajosné, Deli Béláné, Erdélyi N né (Aranyos), Faragó Jánosné, Faa Mihályné, Fürst Sándorné, Hanauer Zoltánné, Győrffy N-né (Csögle), Geöbel Ernőné, Hokhold Ferenczné, dr. Horváth Józsefné, dr. Ivtpossy Luciáimé, dr. Kőrös Endréné, Kis Károlyné, Kis K né, Kis Lászlóné, Kováts Kálmánné,*.Kovács N-né (Csetény), Kis Ernőné, Mészáros J né, Mészáros Imréné, Nagy Istvánné (Enyhig), Ress Lajosné, Lic. Rácz Kálmánné, Szőllősy "Miklósné, Szakái Károlyné, dr. Steiner J-né, Takács Ferencné, Tompa Sándorné, Tóth N né, Tóth Kálménné (Tapolcafő), Varga Gyuláné (Bmsztkirály), Valkó Lajosné, Vikár Kálmánné. Weisz Izidorné. Leányok : Aebersold Leopoldina, Bachó Manci, Bélák Rózsi, Barthalos Gizi, Boldi­zsár Linus (Dudar), Botka Emma, Botka Lici, Cserkuti Ilona, Cserkuti Zsófi (Mo noszló), Csizmadia Irén, Deli Margit, Erdélyi Irén (Aranyos), Győrffy Lenke, Hockhold Margit és Irén, Horváth Mici, Kis Jolán, Kis Juliska, Kis Vilma, Kovács Irén (Cse­tény), Kutasi Mariska, Meller Vilma (Ete), Mészáros Lujzi (Tapolcafő), Mészáros Ilona, Nagy Gizi (Enying), Pentz Anna, Ress Mar­git és Irén, Tompa Bözsi, Tóth Annus, Tóth Nelli, Tuba Erzsi, Szőllősy Karola, Szimm­ler Mariska, Valkó Vili, Vikár Bözsi, Vikár Nelli, Víirgha Jolán (Bmszentkirály), Zadák Etel. KARCZOLAT EL mult ixébz?öl. Hosszas lethargia után bevált az a régi német közmondás „nur nicht brummen, es wird schon kommen". Végre valahára , történt városunkban valami „az üzlet érde kében", ami nemcsak megemlékezésre méltó a heti krónikában, de ez valami bizonyos tekintetben megtörte azt a társadalmi el­zsibbadtságot, melyben leledztünk és ha az előjelek nem csalnak lesz mégis egy kis üzlet a télen, melyre a krónika számithat. Jóllehet nem hallani semmi nagyobb téli evulótióról, de a hangulat után, mely városunkban kezd lábra kapni, némi bizta­tóul szolgál egy kis élénkségre. Ezen han­gulatot a theologusok provokálták a Griffben tartott hangversennyel egybekötött tánc­mulatságukkal. Felesleges talán felemlíte­nem, hogy a hangverseny a táncmulatság kedvéért lett rendezve, ami máskülönben mellékes, a fődolog a kellékes és ez tény leg be is vált. A theologusok által rendezett hang­verseny nem tért el ez alkalommal sem a speciális jellegétől. A „jövendőbeli nagy­tiszteletüek" a hagyományos rendszer alap­ján állították össze a műsort és ebben évről-évre némi eltéréssel teljesen elvhűek. A vendégek fogadtatása és elhelyezése tekintetében is megtartották a régi menet­rendet, mely páratlan előzékenység és szolgálatkészséggel párosult és melyre tel­jes joggal „patent"-et vehetnének maguknak. A változatos műsor egyes részleteire nem terjeszkedem ki, csupán csak azt em­lítem fel, hogy minden egyes közreműködő meg lehetett elégedve az elismeréssel, mely részére bőven kijutott. A hölgyeknek ebből az elismerésből nemcsak dupla dózis jutott, de a szokásos és hagyományos csokor sem maradt el. A közönség is meg lehetett elé­gedve, mert jó programmot kapott a pén­zéért, sőt a tapsait dupla énekkel honorál ták. Dilietánsoktól ennél nagyobb áldozatot nem is lehet kívánni. Alig végeztek a hangversennyel, mint­egy karikacsapásra eltűnt pudium és székek és még jóformán fel sem keltek helyeikről, már táncot járt a fiatalság. Alig melegedtek a táncba, már a pikulás szünórát fujt és igy nolens volens kezdetét vette a szokásos étkezés és a kedélyes társalgás. Ebben a helyzetben szoktam egyes zártkörű részleteket a krónika rés/.ére fel­jegyezni, de őszintén mondva vajmi kevés kulissza-titkokat tudtam felfedezni, melyről esetleg komoly következményeket lehetne kombinálni. Egy két érzelgős párt kivéve, kik esetleg még a farsangban fogják ma­gukat végleg kiforrni, uj üzletet még árgus szemekkel sem lehetett kiközvetíteni. Pedig árgus szemű figyelő elég volt, kiknek ily alkalommal más foglalkozásuk és szórako­zásuk nincs, mint boronálni és parthiekat . kombinálni. Fokozódott jókedvvel indultak neki szünóra után a tánchoz, még pedig előjegy­zéssel. mert ez alkalommal nagy ügyesség kellett ahhoz, hogy táncosnőhöz jusson ,a táncos. Annyi táncosjelölt volt, mint 0­Budán a zsidógyerek és szapora, mint a Jakab krumpli. Táncoltak is annyit a leá­nyok, hogy végeredményében már dűlő­félben voltak és több izben kellett a garde­robe-ba menekülni a robottól. Szóval remekül sikerült a theologusok mulatsága és ezen sikerből, de főleg a meg­kóstolt izből és hangulatból ítélve, dacára az obstrukciós állapotnak jó üzleti ered­ményt várhatunk a farsangtól. Apropos farsang 1 Sok reménnyel néz­hetünk elébe a farsangnak, mert eltekintve, hogy minden egyesület — ilyen pedig ná­lunk quantun satis van — megtartja a rendes farsangi mulatságát, az idén egy néhány elite bálra is van kilátásunk. Eddig ugyan csak tervezve van, de már nálunk bevett szokás az, ha elite-bálról van szó akkor ha terv is kivitelre jut. Indiskrétió volna tőlem, hogy már most eláruljam, hogy miféle tervekről szól a heti krónika, de arról már most is emli­| tést tehetek, hogy oly bálról van szó, j amelyen főúri társaság is. meg fog jelenni, i Egyelőre tehát nincs más tenni való mint: Türelemmel bevárni a három órai vonatot! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa sokat al­kot, de csak szabályrendeleteket. Az hirlik, hogy Pápa városa folyó­számlákra dolgozik. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnk szerénységének köszönheti, hogy nem lett a képviselőház elnöke. Az hirlik, hogy a polgármester kezdi unni a mesterségét. Az hirlik, hogy a rendőrök nem fizetés — hanem létszámemelést kapnak. AZ hirlik, hogy a helybeli esperes plé­bános áldásos működését automobilon is folytatja. Az hirlik, hogy a theologusok tánc­mulatságán a fiatalkori nemzedék erősen volt képviselve. Az hirlik, hogy a theologusok hang­versenyén az akusztika is élvezett. Az hirlik, hogy a theologusok mulat­ságán a kurta szoknya dominált. Az hirlik, hogy a theologusok mulat­ságán a cigány vajda nemcsak a közönség­nek, hanem a cigán} oknak is szavalt. Az hirlik, hogy a gici falkavadászat után a társaság kifutott. Az hirlik, hogy a katholikus körben rendezett disznótoros vacsora után többen otthon is meg lettek torolva. Az hirlik, hogy Pápán a Flórián szob­rot egészségi okokból áthelyezik. Az hirlik, hogy Pápán a szerelmi patta­nások napirenden, vannak. Az hirlik. hogy Pápán a drogéria nem­csak kirakattal, hímem lerakattal is rendel­kezik. Az hirlik, hogy színtársulatunkról kap­csaikodzó' hírek keringenek. Az hirlik, hogy Ugodon parányi dol­gokról hihetetlent beszélnek. Az hirlik, hogy Pápán egy vendéglő­ben egy próba repüléssel kísérletet tettek. Az hírlik, hogy Pápám divatba jött az a mondás, hogy „repülj fecském ablakára". Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok közölt vannak többen, kik sokszor beteget jelentenek. Az hirlik, hogy az iparos ifjak mulat­ságáraválogatott meghívók lettek szétküldve. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztőjének csak éjjeli hangulata van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom