Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-07-11 / 28. szám

csak ügyet, mily mesterkedéssel teszik a mi piacunkon úgyszólván monopaliummá azt kofáink, hogy ök árulhassanak és a közvetitök, hogy a közönség orra elöl elszedjék a valamire való jó szágot és aztán drágán eladják. Meglopják a pirkadó hajnalt és okkupálják a piacot, az anyagot s a jámbor közönség nem tudja mire vélni, hogy miért drágul ugy meg a piac. Azt hisszük, talán lehetne ez ellen tenni? Ha szomszéd városainkban mindenütt szabályozva van, hogy a piac mikor kezdődjék és a piacra törő elárusítót a város végén a kofák ne közelíthessék meg, a hol mindent öszszevesznek, ha lehetséges az, hogy a kofák piaci vétele feltételekhez és időhöz vannak kötve, ha lehetséges az, hogy a városi hatóságnak elsőrendű dolga, miként a vevőközönség ne engedtessék oda tisztán a kofák és közvetitök önkényének és főleg, ha a városi hatóság mindig bir ama helyeken kellő remediumokkal, melyekkel a kofák kartellj ét megtöri, talán nálunk is lehetséges intézkedéseket tenni, hogy a kofák és közvetitök grasszáló szövetkezetét szétrobbantsa. Próbált már közönségünk mindent, sőt úgyis, hogy maga is korán kereste fel a piacot. Igen ám, csakhogy a mi kartelleseink már oly szemérmetlenek, hogy a város határánál elvásárolják a vidéki ember áruját. Ezért drágul meg nálunk a piac. Ez ellen tenni kell, még pedig a városi hatóságnak kell erélyesen fellépni e tekintetben. Felhívjuk tehát a városi hatóságot ezen közbotrányos állapotra, hogy hivatalossan lássa meg, a mit velünk együtt tud. > A házadókataszter. A házadó reformjáról szóló 1909 V. t. c. házadó kataszter készítését és vezetését rendelte el. A házadó kataszter munkálatát az egész ország ban legközelebb megkezdik, mert an nak f. évi október hó végéig el kell készülnie. Az uj házadótörvény 1910 január 1-én lép életbe. Az uj házadótörvény a kivetési eljárás egyszerűsítése szempontjából, — egyfelől szakit a 3 éves kivetési ciklusok rendszerével és évenkénti kivetést követe' ; másfelől pedig el rendeli egy állandó jellegű házadó kataszter elkészítését és annak a jö vőben leendő állandó nyilvántartását. A törvénynek ez a része a kihirdetés napján hatályba lépett, s most már végrehajtásra vár. Az első házadókataszter munkálatnak folyó évi október hó végéig készen kell állani. A házadókataszter célja az, hogy abból az adóköteles személyekre és az adótárgyakra vonatkozó adatok, épugy, mint a földadónál, bármely pillanatban megállapíthatók legyenek. A házadókataszter felvételének kiinduló pontját a törvényben contemplált adókörzetek pontos megállapitása és meghatározása képezi Házadó szempontjából a városokhoz tartozó vagy hozzájuk közigazgatásilag csa tolt területen fekvő házak és épületek négy különböző adókörzetbe osztha tók és ehhez képest az egyes körzetekről külön kataszter készítendő. Ezek a körzetek : „belső terület" ; „külső terület" ; „nyaraló telep" és végül „engedélyezett gyógyfürdőterület* néven jelzendők. A „belső terület" körzetébe tartoznak : az egyes városok és községek belső összefüggő területén és a határán 1 kilométeren belül fekvő házak és épületek, — kivéve az engedélyezett gyógyfürdőtelepeket és az annak engedélyezett határvonalain belül emelt magánépületeket; — nemkülönben itt veendők fel a község határában bármily távolságra fekvő nyaralók, mulató és gyógyfürdőnek nem tekinthető fürdőhelyek. Oly községekben és városokban, melyeknek lakossága legalább 15.000 lélekből áll, a belső terület katasztere a közigazgatási területek szerint is elkülönítve készítendő. A „külső terület" körzetébe sorozandók a várostól legalább 1 kilométerre fekvő erdő- és mezőgazdasági területeken (majorságon, tanyán, pusztán, szőlőkben vagy gyümölcsösökben) álló épületek (a nyaralók, mulatóhelyek és a gyógyfürdőknek nem tekinthető fürdőhelyek kivételével) : továbbá a bánya-, gyár és ipartelepek (például : kőfejtők, tégla-, szénés mészégetők, fatelepek stb.) A „nyaraló telep* körzetbe sorozandók a községtől legalább egy kilométerre fekvő nyaralótelepek (1909 VI. t. c. 5 §), ha a területükön levő relraera valóságosan akkor dicsőült meg, amikor ő igy nyilatkozott jegyesemről : „Derék kis lány. Vedd el minden gondolkozás nélkül. Az Isten is neked teremtette". Az esküvőnk után megint hosszú útra kelt. Valami fantasztikus regényéhez gyűjtött adatokat. Már régóta barangolt Egyiptom földjén, mikor végzete egy előkelő turista-társasággal hozta össze, melynek éltető lelke egy öreg gróf volt, akinél — barátom lelkes Ieirása szerint — szeretetreméltóbb, humánusabb mágnás még nem taposta a földet. Mikor Dénessel összekerültek, e gróf egyszerűen magához lánczoita őt. Az én barátom nagy olvasottságával és nyelvismeretével kiváló hasznára volt a grófnak, aki szenvedély es régiséggyűjtő volt és igy együtt kutatták a letűnt évezredek nyo mait, együtt lelkesedtek, ha kutatásaikat eredmény jutalmazta. Hónapok multával elhagyták a piramisok hazáját és a laikusok szemében nevetségesen értéktelen, de rájuk nézve kincseket érő törött cserepekkel és kődarabokkal tértek vissza Magyarországba, egyenesen a gróf birtokára, hova az én barátomat vendégül hivta. Ugy volt, hogy együtt írják meg a több kötetre tervezett útirajzot és megosztoznak a dicsőségen éppen ugy, mint a vállalat anyagi sikerén. A kastély ez idő szerint pompás azilum volt két, világtól elvonuló, dolgozni akaró ember szá

: mára. A grófné kis fiával és az angol mis sel a Tátrában voltak és a földszintes kas tély 16 pompásan berendezett, de templomi csendességü szobájában ők voltak az urak. Felváltva dolgoztak és sétálgattak az óriási parkban és nyugalmukat nem zavarta semmi. A gróf idők multával feltétlen bizalmasává avatta ifjú társát és elbeszélte neki szomorú, magányos ifjúságának történetét. Elbeszélte azt is, hogy a nősülésre nagyon későn gon dolt és azzal el is idegenítette magától a családját "végképpen, most egyik nővére társalkodónőjét vette el, aki szépségével, műveltségével meghódította. Merész lépését mindezideig nem bánta meg. Jó, hűséges és okos társat nyert benne, aki beleélte magát az adott viszonyokba. A kis fiáról is sokat beszélt a gróf; ilyenkor egészen felélénkült és lázas türelmetlenség vett rajta erőt, mikor érkezésüket jelezték. Végre az az idő is eljött és az én Gyuszi barátom, szokása szerint, hűségesen referált róluk. Apróra leírta benyomásait ós az ő csillogó színeive! elém állította a méltóságos asszonyt, a szép, szomorú szemű barna nőt, aki fehér ruhában jár mindig ; ékszert nem hord ; egyetlen dísze az övébe tűzött ibolyacsokor. Irt az angol missről és a kis, vérszegény grófról, aki vele az első pillanatban barátságot kötött. A csendnek, nyugalomnak és igy természetesen a komoly munkának is egyszerre vége szakadt. A grófnétól még dolgozhattak volna, de az elkényeztetett kis lurkó szüntelen uj barátjának nyomában volt. A család hazaérkezése után Dénes búcsút akart venni vendéglátó gazdájától. Most ugy sem tudnak dolgozni. Majd talán télen Budapesten, "vagy jövő tavaszszal, mikor a kastély újra csendes lesz, befejezik a nagy művet. De a gróf hallani sem akart a távozásról. Most, az igaz, a munkának szünetelni kell, de hisz jó is. Az ő öreg feje már ugy is kimerült kissé. A távozásra azonban gondolni sem szabad. Most következik a vendégjárás ideje; a fárasztó kirándulások, vadászat és inas egyéb szórakozások. Csak nem Schwach Mór cipőraktára Pápa, Kossuth Lajos-utca (Karsay-féle ház, az uj posta mellett), hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg lábakra (ortopad-munka) kiváló gond lesz fordítva. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. Ugyanitt saját készítésű raktári cipők kaphatók.