Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.
1909-07-11 / 28. szám
lakrészeknek legalább fele bérbe van adva és a község többi része csakis ennek következtében kerülne általános házbéradó alá. És végül az w engedély ezettgyógyfürdőterület" körzetébe veendők fel a községnek akár belakár külterü létén fekvő oly fürdőterületek és azok hatarain belül emelt magánépületek, amelyeknek a gyógyfürdő elnevezés használatára a (örvényeknek megfelelő kormányhatósági engedélye van. A külső terület távolsága mindenkor a földadókataszteri térképen megállapított belső telkek szélső határvonalától számítandó, hacsak a város összefüggő építkezése ezt a határvonalat már át nem lépte. Az engedélyezett gyógyfürdők határvonalai, ha azok már az engedé lyezésnél meg nem állapíttattak, vagy a terület kiterjedése fölött kételyek merülnének fel, a házadókataszter felvétele előtt pontosan meghatáro zandók. A körzetekről és illetőleg köz igazgatási kerületekről külön külön kataszter készül. Ha pedig valahol, a kataszter elkészülte után, gyógyfürdő engedélyeztetnék, az annak engedélyezett határvonalain belül álló épületek törzsivei rögtön elkülönitendők, s mint külön kataszterbe tartózok ke zelendők. A házadókataszterbe minden a házadó tárgyát képező épület felve endő még akkor is, habár egyik vagy másik állandó vagy ideiglenes «dómentességet is élvez. Kiterjed ennél fogva a kataszter a város egész te rületén, illetőleg annak határán emelt összes épületekre, ideértve terület szempontjából azokat a pusztákat, ta nyákat, majorokat, telepeket, havasokat és egyébb lakott helyeket is, amelyek vagy mint a községi határ kiegészítő részei, vagy mint közigazgatásilag csatolt területek tartoznak a községhez, vagy városhoz. Az egyes kataszterek körén belül, a kiadott nyomtatványmintán, minden házról, *— amely a törvény 2—3 § ai szerint egy háznak tekintendő, — külön törzsiv veendő fel a tényleges birtokos nevére. Ott, ahol a tényle ges birtoklás vitás, a telekkönyvi állapot iranyadó, megjegyeztetvén, hogy a kataszteri bejegyzés magánjogi következményekkel nem jár. A kiadott ujitás 6 § a részletesen felsorolja, hogy mi képez törzs könyvezendő épületet, A kataszteri felvétel a házszámok soi rendjében történik. Ott, ahol házszámozás nincs, azt a helyrajzi számok pótolják. Amenynyiben a házszámozás utcák szerint elkülönítve vau, a törzsivek felvétele is ennek megfelelően készitendő. Több utcára nyíló ház oda sorozandó, ahová bejárata nyílik; ha pedig többfelöl van bejárata, a ház ezek közül bár mely utcába sorozható, de minden esetben a törzsiven minden utca neve, házszámával együtt kitüntetendő. A munkálat befejeztével minden kataszterről a kiadott minta szerint összesítés készül és az illetékes pénzügyigazgatósághoz beterjesztendő. — Ezek az összesítések lesznek a jövő ben a házadókivetés ellenőrző kulcsai, miért is a felvétel után bekövetkező változások az arra hivatott számvevőségek utján azokban is keresztülvezettetnek. BgggBBffggWggBg' J - "- 11 ['' J.-UJM Nőegyleti kóstoló, — 1909. julius 4. — A pápai jótékony nőegylet a minden évben rendezni szokott „Kóstoló"-ját mult vasárnap tartotta meg a ref. főiskola udvar helyiségében. Gyönyörű idő kedvezett a mulatságnak, jóllehet a délutáni órákban gyengén érkeztek a mulatságra, de már az esti órákban a tradícióhoz hiven összegyűlt a nagyszámú közönség. A nőegylet választmányi tagjai mint rendesen a tornahelyiségben az ételek és italok kiszolgálását végezték, a confetti az udvarhelyiségben felállított sátorban lett elárusítva. A nőegyleti tagok a következő beosztással végezték a reájuk bízott teendőket : Pénztárnál: Steinberger Lipótné, Kiss Vilma, Kiss Lászlóné. Konfetti sátornál : Pencz Anna, Geiger Edit, Tar Gyuláné, Takács Jolán, Sz. Galamb Böske. Pecsenye asztalnál : Kiss Ernőné, Harmos Zoltánné. Bor sátornál : Hajnóczky Béláné, Sípos Józsefné. Süteménynél: Steiner Józsefné, Barcsi Józsefné. Fagylaltnál : Mészáros Károlyné. Konyhai felügyeletnél: Jákói Gézáné, Bélák Lajosné. A sört az udvarhelyiségben özv. Kutrovácz Józsefné szolgálta ki a közönségnek. A tulajdonképeni mulatság akkor kezdődött, amikor az Ívlámpák kigyulladtak és kezdetét vette Füredi Kálmán teljes zenekara közreműködésével a tánc. Éjfélig járták nagy kedvvel a táncot, amikor a mulatság — mint rendesen — véget ért. Emelte a mulatság fényét az, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk is részt vett a kóstolón, ki igen jól érezhette magát, mert éjfélig együtt időzött azon társasággal, melynek körében kedélyesen szórakozott. A mulatság fényes sikerének oroszlánrésze Sült Józsefné elnök és Mészáros Károly titkárt illeti, ki határt nem ismerő buzgó és fáradhatlan közreműködésükkel biztosították a fényes sikert. útra kell megint. ^Összejárja Észak-Európát. Gyűjt, dolgozik. Élni akar most már. Mert nincs más, mint a dicsőség, amiért élni érdemes. — És egy éjjel, — a főváros utczáit már a tavaszi kóbor szelek szántották, mikor színház után elváltunk és ő ment haza, hogy most már igazan csomagol — főbelőtte magát . . . Mikor a telefonértesítést megkaptam és lélekszakadva rohantam a lakására, már nem volt semmi élet benne . . . A rendőrtisztviselő egy nekem cimzett, lezárt borítékot adott át, melyből, mikor lázasan felszakítottam, néhány szál ibolya hullott a földre . . . Semmi több. Egyetlen sor írás sem. De nem is volt rá szükség. A néhány szál hervadt virág és a kis, öldöklő szerszám között, mely még most is ott hevert a szegény fiu mellett, aki néhány órával ezelőtt a dicsőségtől mámorosan csak élni kívánt, élni . . . olyan könnyű volt kitalálnom az összefüggést: a szép, szomorú szemű asszony, aki mindezideig küzdött a szenvedélye ellen, nem bírta tovább. Irta tehát, hogy jön. Látni akarja a szerelmesét és üdvözölni a csókja által, melyről eddig csak álmodnia volt szabad . f. . Aztán nem bánja, jöjjön a Halál. És az én barátom, a becsületnek ez a fanatikusa, megszökött az asszony, a más asszonyának a csókja elől. Megszökött olyan jól, hogy igazán csak a Halálban érhette utói. . . . Valószínűtlen történet, ugy-e ? A mostani időben szinte lehetetlen. Talán magam sem hinném el, ha nem volnék mindennek a tudója. fogja most elhagyni, mikor a remeteséget hűségesen megosztotta vele ? A társaság sok érdekes témával fog szolgálni, de meg ott van a levéltár is, melyben kedvére kutathat, ha a zajos mulatságokba beleunt. Dénes hát maradt. A levéltárra ugyan nem került a sor, annál inkább igénybe vették a vendégek, akinek apró, szellemes párbeszédeket, színdarabokat rögtönzött s ha a szükség ugy hozta magával, egész éjszakákon át zongorázott. Abban az időben már mind ritkábban irt és ha jött is tőle levél, abban mindenkiről volt szó, csak éppen a — ház úrnőjéről néni. És mindjárt gyanút, fogtam. Kérdezősködni természetesen nem mertem, de valami névtelen, le nem győzhető nyugtalanság vett erőt rajtam. A legutolsó levelében különben is sok ellentmondás volt, ami tápot adott ennek a nyugtalanságnak. Azt irta, hogy a vendégek már lassan elmaradoznak. Jönne ő is, de a gróf most megint kedvet kapott a muukához, különben is ugy hozzászokott, hogy most legalább még hallani sem akar a távozásáról. Pedig nem sok hasznát veszi, mert ő halálosan fáradt és nincs kezdve semmihez. A legnagyobb valószínűség szerint megszökik tőlük. Pedig rut hálátlanság lenne, mert az öreg ur fiaként szereti. Egy másik', szűkszavú levélben a gróf váratlanul elutazásáról ad számot. Egyik közeli rokona öngyilkos lett; annak a hagyatékát kell rendeznie. Most már igazán jön is. Nincs keresni valója ott többé. Hát ón vártam is. Minden nap, minden órában ideges türelmetlenséggel lestem, hogy mikor nyitja rám az ajtót. Most már egészen határozottan láttam a veszélyt, amikor az a szegény fiu nekimegy. És vártam és váriam, de c.sak nem jött. Ennek is megkaptam a magyarázatát: a kis fiu életveszélyesen megbetegedett. Hirtelen lett rosszul; éjszakáról hajnalra és 5 nap múlva már el is helyezték szegénykét a családi kriptába. Két hét multán erre mégis csak meg- ! érkezett. Na, azt az örömet, boldogságot, ' megnyugvást el nem képzelheted. Nem tudtam betelni vele. Nem láttam én akkor, hogy mennyire meg van törve, milyen egészen más, mint mikor utoljára láttam. Vagy ha I észrevettem is. mit törődtem vele ? Csakhogy itt vau ! Egy kis türelem, majd helyrejön, a régi lesz megint, Vigyázok én reá ! Vigyázni? ! Nevetséges ! Lehet arra vigyázni, akit az örvény már sodor magával ? És van-e veszedelmesebb örvény a tiltott szerelemnél ? Egy pár hónapig azért •— látszólag — ; jól ment minden. Az én barátom a meg hitt, bizalmas körben, mintha újra megta lálta volna önmagát. A régi, kedves, jó fiu volt megint és ha én nem ismerem olyan nagyon jól, talán én is egészen megnyugszom. De nekem nem tetszett valami a szeme nézésében, ajka mosolyában ; valami, amit csak én láttam, senki más. Erre az időre esett egyik legzajosabb irói sikere. A „Ledőlt oszlop" című színművét adták elő és egyik előadás több babért hozott számára, mint a másik. Mintha kicserélték volna. A diadal meggyógyította. Agyában csak ugy forrt a sok eszme, munkaterv. Csak eljöjjön tavasz! Nagy hosszú