Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.
1908-10-04 / 40. szám
A versenyt intéző bizottság tag jai a következők voltak : Esterházy Pál gróf, Hunkár Dénes főispán és Proreieh Szabó Ernő ezredes. Biró : Esterházy Béla gróf. Mázsáló : Sényi Géza százados. Titkár: Wöerös Sándor főhadnagy. Indító : Orarn Walter. Verseny orvos : dr. Weltner Sándor. Állatorvos : Hoff János. A verseny főeseménye az volt, hogy Sibrik Sándor honvéd huszár főhadnagy, elösmert urlovas, ötször szállt nyeregbe és négyszer győztesként vonult el a cél előtt, kit mindanyiszor az ezrekre menő közönség lelkesen megéljenezett. A versenyek lefolyása a következő volt : I. Urlovasok szövetkezeténele dija. Sikverseny. Handicap. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság 1400 méter. Három ló futott. I. Sibrik Sándor 4é Acharnée, (lovtulajdonos.) 2. Schey Pál százados 5é Marasquin (lov. Pálffy). 3. Haber G. 5é Romu. JIli (lov. Krause). Birói Ítélet : Biztosan két hoszszal nyerve, három hoszszal harmadik. II. Urlovasok szövetketének dija. Gátverseny. 1000 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. 100 korona a harmadiknak. Távolság 2800 méter. Futott három ló. 1. Sibrik Sándor 3é Pilis (lov. tulajdonos). 2. Schey Pál 3é Nevermore (lov. Pálffy). 3. Weorös Sándor főhadnagy 3é Abai (lov. tulajdonos.) Birói Ítélet: Biztosan két hosszal nyerve, rossz harmadik. III. Tiszti vadászverseny. 150 korona az elsőnek, 100 korona a másodiknak, tiszteletdíj az öt helyezettnek, adja a pápai 7-ik honvédhuszárezred tisztikara. Távolság 5000 méter. Master: Koller Ödön százados. Futott 7 ló. 1. Puska József százados 6é Dörzsölő (lov. Sibrik Sándor főhadnagy.) 2. Sényi j ! Géza százados Bella (lov. tulajdonos). 3. Barcza Zoltán főhadnagy Bukfenc (lov. tui lajdonos). 4. Wöerös Sándor főhadnagy | Csesznek (lov. tulajdonos). 5. Sényi Géza százados Drótos (lov. Wöerös Tibor főhad| nagy). Futottak még: Kámfor (lov. Butty! kay főhadnagy) és Kapor (lov. Tiba hadi nagy). Birói Ítélet: Könnyen négy hoszszal nyerve, fél hoszszal harmadik. IV. Pápai nagy akadályverseny. 1500 I korona az elsőnek, adja a földmivelésügyi miniszter és gróf Esterházy Pál tiszteletdija, 300 korona a másodiknak és 200 korona a harmadiknak. Távolság 4000 méter. Futott 3 ló. 1 Borbély György Bokréta (lov. Krause). 2. Sibrik Sándor főhadnagy Nászuram (lov. tulajdonos.) 3. Fáy J. Sógor (lov. tulajdonos) kitört. Birói Ítélet : Könnye i három hoszszal nyerve. V. A földmivelésügyi miniszter dija. Síkverseny. 1200 korona és Jankovich-Bésán Endre tiszteletdija az elsőnek, 200 korona másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság 2800 méter. Három ló futott. 1. Báró Neimans 3é Ginster(lov. Sibrik Sándor). 2. Schey Pal százados 3é Liáné (lov. Pálffy). 3. Sibrik Sándor 3é Acharné (lov. Krause). Birói ítélet: Erős küzdelem után egy fejhosszal nyerve, három hosszal harmadik. VI. Altiszti vadászverseny. 100 kor. az elsőnek, 80 kor. a másodiknak, 60 kor. a harmadiknak, 40 kor. a negyediknek és 20 korona az ötödiknek, adja a m. kir. pápai 7-ik honvédhuszárezred tisztikara. Távolság 5000 méter. Futott 25 ló. A társaság Sibrik Sándor master vezetése alatt remekül vette minden egyes gátat a cél előtt mintegy 1000 méterre volt a kifutó. 1. Szalay szakaszvezető (I. sz.) 2. Szalay tizedes (2 sz.) 3. Csotonyi őrmester (2 sz.) 4. Jeszenszky (5-ik századj 5. Szabó tizedes (2 sz.) Mezei gazdák versenye. Pénzdíj a három első lónak, adja a m. kir. földmivelésügyi miniszter. Távolság 2000 méter. Hét ló futott. Első lett Barcza Dezső (N. xilásony). 2-ik Baranyai (Pápa). 3-ik Tóth (Pápa). Ezzel a verseny befejezést nyert. A fényesen sikerült versenyek az előkelő közönség részvétele, a pompás idő és a kitűnő talaj igazán sportszerűvé tette a szép lovasünnepélyt. Színészet Pápán. A lefolyt színházi hét folyamán teljesen összevágó, precíz előadásokban volt részünk. Színházlátogató közönségünk napról-napra jobban rokonszenvez a színtársulattal. Volt egy-két előadás, melyek csekélyebben voltak látogatottabbak, de az abban leli magyarázatát, hogy rövid időközökben reprize előadások voltak és nálunk tekintve, hogy csak „egy színházlátogató közönségünk" van, kétszer egy darabot, ha csak nem kiváló és szenzációt keltő, nem néz meg. A hét folyamán az újonnan szerződött primadonna Tábori Frida is fellépett, kit közönségünk szívesen és nagy rokonszenvvel fogadott és a viszontlátást tüntetően demonstrálta. Heti referádánkat adjuk a következőkben : Szombaton „Három feleség" operette került bemutatóra. Nem valami sikerült operette. Lehetetlen librettó és absolut semmi melodikus muzsikája nincs. Egy duett szám van benne „a kiirt jelzések", mely tetszést aiatott, melyet Inke és Borbély LiRekedtessen, ijesztően nevetett fel a nagyasszony s kitört minden lelkén rágódó keserűség. Mi a szándéka ? Az semmiesetre sem lehet, hogy a zsidó konteszt úrnőnek hozza a Zarándyak négyszázéves házába ! Hanem tudhatja, hogy a szeretőiről gavallérosan gondoskodik. A másik, a törődött, vézna zsidóaszszony büszkén kiegyenesedett a szörnyű sértésre. Hasonló ridegséggel vágta vissza : — Én meg a fiát kiverem a házamból, mint az alattomos tolvajt szokás — s azzal elrohant, mig a nagyasszony erejét j vesztve hanyatlott a karosszékbe. Az uton azonban meggondolta magát A sértett anyai büszkeségen felülkerekedett benne az élet harczaiban megedzett, számító asszony. Nem szólt odahaza semmit, csak késő éjjelig bezárkózva, levelet irt. Másnap az történt, hogy a szomszéd faluból átjött Mayer Félix, egy jóképű fiatal keres kedő talpig feketében s megkérte a Malvin kezét. Mielőtt a halálra rémült leány egy szót szólhatott volna, az anyjától meg is kapta. Este vörösre sirt szemekkel panaszolta el Kelemennek a leány, hogy férjhez akarják adni és kérdezte, hogy mitévő legyen. Az erős férfi megtántorodott. Forró tüz csapott ki egész testén s e pillanatban egészen tisztába jött azzal, amit régen sejtett, hogy halálosan szerelmes a leányba. De azért, mint igazi ur, fegyelmezte zsibongó vérét s lehetőleg nyugodtan válaszolt : — Ugy hallottam, hogy a kérője tisztességes, törekvő ember s ha az anyja is ugy akarja. Nem végezhette be a fájdalmas ta nácsadást. Két gyönyörű, forró ajk odatapadt a szájára. Két puha, hófehér kar átfonta a nyakát s egy lázasan pihegő kebel i bői kitört a féltékenyen őrzött vallomás : — De mikor én magát szeretem ! Ezzel lecsukódtak a szemei. Két ölelő karja lehanyatlott s a magával is jó tehe| tetlen férfi alig tudta elhelyezni a divánon. Kiszólt az ivóba az anyjának, hogy a leánya rosszul van és köszönés nélkül elrohant az éjszakában. Ezernyi kínnal átvirrasztott éjszaka után egy meghatóan szép búcsúlevelet irt szerelmesének, ameyben hivatkozva idős korára, kérte, hogy felejtse el őt, akinek a tavasza már el virágzott s legyen egy jóravaló ember boldug felesége. Napok, hetek multak el s a levélre nem jött semmi válasz. Kelemen nem tette ki a lábát az udvar kapuján, mégis meghallotta a cselédek beszédéből, hogy a korcsmában lakodalom készül. Ettől kezdve még fásultabb, mogorvább lettElérkezett az esküvő napja is. Borongós. őszi délután volt. Szivét facsaró némaságban ültek az ebédlő nagyasztalánál anya és a régi, büszke család élőhalott utolsó sarja. Kelemen két kezére támasztotta a fejét. A nagyasszony kinézett az ablakon az utczára, ahol síró, jajveszékelő asszonyok között karjukon hoztak a falusi emberek egy víztől csepegő, fehérruhás, menyaszszonyfátylos alélt leányt. A nagyasszony megértett mindent. Az asztalbii kapaszkodva felállott. Egy pár lépést ingadozott, azután fiatalos könnyűdséggel kirohant az utczára s ellentmondást nem türü hangon rendelkezett: — Vigyétek szegényt a szobámba, fektessétek az ágyamba és gyorsan orvost. — 0 maga az összegyűlt falu csodálkozása között kemény, szilárd léptekkel indult a lakodalmas ház felé. Együtt volt az egész násznép, csak a menyasszonyt nem lelték sehol. A nagy zavarban észrevétlenül jutott el a megrémült örömanyához. Engesztelő, könyező hangon suttogta : — A megtört anya kéri a másik anyát: hagyja ott leányát a Zarándy házban, amely szeretettel nyitotta meg a kapuit előtte. Akár úrnőnek élve, akar mint halottat a kriptában. A nászgyülekezet között akkor már elterjedt a szomorú hir, hogy a menyaszonyt félholtan fogták ki a Szamos vizéből, de azért mégsem értették meg, hogy miért ölelkezik sirva össze a gazdag földesasszony a szegény zsidó korcsmárosnéval . . . MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. liai 3 Minden külföldit fölül „ mul hazánk termé- u szetes szénsavas I vizek királya: égést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata áldás gyomorbajosoknak KEDVELT BORVÍZ ! Oiosóbb a szódavíznél ! MINDENÜTT KAPHATÓ Főraktár: Oszwald János urnái Pápán. Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és gyógyvíz, a gyomor-