Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-10-04 / 40. szám

A versenyt intéző bizottság tag jai a következők voltak : Esterházy Pál gróf, Hunkár Dénes főispán és Proreieh Szabó Ernő ezredes. Biró : Esterházy Béla gróf. Mázsáló : Sényi Géza százados. Titkár: Wöerös Sán­dor főhadnagy. Indító : Orarn Walter. Verseny orvos : dr. Weltner Sándor. Állatorvos : Hoff János. A verseny főeseménye az volt, hogy Sibrik Sándor honvéd huszár főhadnagy, elösmert urlovas, ötször szállt nyeregbe és négyszer győztes­ként vonult el a cél előtt, kit mind­anyiszor az ezrekre menő közönség lelkesen megéljenezett. A versenyek lefolyása a követ­kező volt : I. Urlovasok szövetkezeténele dija. Sik­verseny. Handicap. 1000 korona a győztes­nek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság 1400 méter. Há­rom ló futott. I. Sibrik Sándor 4é Acharnée, (lov­tulajdonos.) 2. Schey Pál százados 5é Ma­rasquin (lov. Pálffy). 3. Haber G. 5é Romu. JIli (lov. Krause). Birói Ítélet : Biztosan két hoszszal nyerve, három hoszszal harmadik. II. Urlovasok szövetketének dija. Gát­verseny. 1000 korona az elsőnek, 200 ko­rona a másodiknak. 100 korona a harma­diknak. Távolság 2800 méter. Futott há­rom ló. 1. Sibrik Sándor 3é Pilis (lov. tulaj­donos). 2. Schey Pál 3é Nevermore (lov. Pálffy). 3. Weorös Sándor főhadnagy 3é Abai (lov. tulajdonos.) Birói Ítélet: Biztosan két hosszal nyerve, rossz harmadik. III. Tiszti vadászverseny. 150 korona az elsőnek, 100 korona a másodiknak, tisz­teletdíj az öt helyezettnek, adja a pápai 7-ik honvédhuszárezred tisztikara. Távolság 5000 méter. Master: Koller Ödön százados. Futott 7 ló. 1. Puska József százados 6é Dörzsölő (lov. Sibrik Sándor főhadnagy.) 2. Sényi j ! Géza százados Bella (lov. tulajdonos). 3. Barcza Zoltán főhadnagy Bukfenc (lov. tu­i lajdonos). 4. Wöerös Sándor főhadnagy | Csesznek (lov. tulajdonos). 5. Sényi Géza százados Drótos (lov. Wöerös Tibor főhad­| nagy). Futottak még: Kámfor (lov. Butty­! kay főhadnagy) és Kapor (lov. Tiba had­i nagy). Birói Ítélet: Könnyen négy hoszszal nyerve, fél hoszszal harmadik. IV. Pápai nagy akadályverseny. 1500 I korona az elsőnek, adja a földmivelésügyi miniszter és gróf Esterházy Pál tiszteletdija, 300 korona a másodiknak és 200 korona a harmadiknak. Távolság 4000 méter. Futott 3 ló. 1 Borbély György Bokréta (lov. Kra­use). 2. Sibrik Sándor főhadnagy Nászuram (lov. tulajdonos.) 3. Fáy J. Sógor (lov. tu­lajdonos) kitört. Birói Ítélet : Könnye i három hoszszal nyerve. V. A földmivelésügyi miniszter dija. Sík­verseny. 1200 korona és Jankovich-Bésán Endre tiszteletdija az elsőnek, 200 korona másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság 2800 méter. Három ló futott. 1. Báró Neimans 3é Ginster(lov. Sib­rik Sándor). 2. Schey Pal százados 3é Li­áné (lov. Pálffy). 3. Sibrik Sándor 3é Acharné (lov. Krause). Birói ítélet: Erős küzdelem után egy fejhosszal nyerve, három hosszal harmadik. VI. Altiszti vadászverseny. 100 kor. az elsőnek, 80 kor. a másodiknak, 60 kor. a harmadiknak, 40 kor. a negyediknek és 20 korona az ötödiknek, adja a m. kir. pápai 7-ik honvédhuszárezred tisztikara. Távolság 5000 méter. Futott 25 ló. A társaság Sibrik Sándor master ve­zetése alatt remekül vette minden egyes gátat a cél előtt mintegy 1000 méterre volt a kifutó. 1. Szalay szakaszvezető (I. sz.) 2. Szalay tizedes (2 sz.) 3. Csotonyi őrmester (2 sz.) 4. Jeszenszky (5-ik századj 5. Szabó tizedes (2 sz.) Mezei gazdák versenye. Pénzdíj a há­rom első lónak, adja a m. kir. földmivelés­ügyi miniszter. Távolság 2000 méter. Hét ló futott. Első lett Barcza Dezső (N. xilásony). 2-ik Baranyai (Pápa). 3-ik Tóth (Pápa). Ezzel a verseny befejezést nyert. A fényesen sikerült versenyek az előkelő közönség részvétele, a pom­pás idő és a kitűnő talaj igazán sportszerűvé tette a szép lovasünne­pélyt. Színészet Pápán. A lefolyt színházi hét folyamán telje­sen összevágó, precíz előadásokban volt részünk. Színházlátogató közönségünk nap­ról-napra jobban rokonszenvez a színtársu­lattal. Volt egy-két előadás, melyek cseké­lyebben voltak látogatottabbak, de az ab­ban leli magyarázatát, hogy rövid időkö­zökben reprize előadások voltak és nálunk tekintve, hogy csak „egy színházlátogató közönségünk" van, kétszer egy darabot, ha csak nem kiváló és szenzációt keltő, nem néz meg. A hét folyamán az újonnan szer­ződött primadonna Tábori Frida is fellépett, kit közönségünk szívesen és nagy rokon­szenvvel fogadott és a viszontlátást tünte­tően demonstrálta. Heti referádánkat adjuk a követke­zőkben : Szombaton „Három feleség" operette került bemutatóra. Nem valami sikerült operette. Lehetetlen librettó és absolut semmi melodikus muzsikája nincs. Egy duett szám van benne „a kiirt jelzések", mely tetszést aiatott, melyet Inke és Borbély Li­Rekedtessen, ijesztően nevetett fel a nagyasszony s kitört minden lelkén rágódó keserűség. Mi a szándéka ? Az semmiesetre sem lehet, hogy a zsidó konteszt úrnőnek hozza a Zarándyak négyszázéves házába ! Hanem tudhatja, hogy a szeretőiről gaval­lérosan gondoskodik. A másik, a törődött, vézna zsidóasz­szony büszkén kiegyenesedett a szörnyű sértésre. Hasonló ridegséggel vágta vissza : — Én meg a fiát kiverem a házamból, mint az alattomos tolvajt szokás — s az­zal elrohant, mig a nagyasszony erejét j vesztve hanyatlott a karosszékbe. Az uton azonban meggondolta magát A sértett anyai büszkeségen felülkerekedett benne az élet harczaiban megedzett, szá­mító asszony. Nem szólt odahaza semmit, csak késő éjjelig bezárkózva, levelet irt. Másnap az történt, hogy a szomszéd faluból átjött Mayer Félix, egy jóképű fiatal keres kedő talpig feketében s megkérte a Malvin kezét. Mielőtt a halálra rémült leány egy szót szólhatott volna, az anyjától meg is kapta. Este vörösre sirt szemekkel panaszolta el Kelemennek a leány, hogy férjhez akar­ják adni és kérdezte, hogy mitévő legyen. Az erős férfi megtántorodott. Forró tüz csa­pott ki egész testén s e pillanatban egészen tisztába jött azzal, amit régen sejtett, hogy halálosan szerelmes a leányba. De azért, mint igazi ur, fegyelmezte zsibongó vérét s lehetőleg nyugodtan válaszolt : — Ugy hallottam, hogy a kérője tisz­tességes, törekvő ember s ha az anyja is ugy akarja. Nem végezhette be a fájdalmas ta nácsadást. Két gyönyörű, forró ajk odata­padt a szájára. Két puha, hófehér kar át­fonta a nyakát s egy lázasan pihegő kebel i bői kitört a féltékenyen őrzött vallomás : — De mikor én magát szeretem ! Ezzel lecsukódtak a szemei. Két ölelő karja lehanyatlott s a magával is jó tehe­| tetlen férfi alig tudta elhelyezni a divánon. Kiszólt az ivóba az anyjának, hogy a leá­nya rosszul van és köszönés nélkül elrohant az éjszakában. Ezernyi kínnal átvirrasztott éjszaka után egy meghatóan szép búcsúlevelet irt szerelmesének, ameyben hivatkozva idős korára, kérte, hogy felejtse el őt, akinek a tavasza már el virágzott s legyen egy jóra­való ember boldug felesége. Napok, hetek multak el s a levélre nem jött semmi válasz. Kelemen nem tette ki a lábát az udvar kapuján, mégis meg­hallotta a cselédek beszédéből, hogy a korcsmában lakodalom készül. Ettől kezdve még fásultabb, mogorvább lett­Elérkezett az esküvő napja is. Boron­gós. őszi délután volt. Szivét facsaró néma­ságban ültek az ebédlő nagyasztalánál anya és a régi, büszke család élőhalott utolsó sarja. Kelemen két kezére támasztotta a fejét. A nagyasszony kinézett az ablakon az utczára, ahol síró, jajveszékelő asszonyok között karjukon hoztak a falusi emberek egy víztől csepegő, fehérruhás, menyasz­szonyfátylos alélt leányt. A nagyasszony megértett mindent. Az asztalbii kapaszkodva felállott. Egy pár lé­pést ingadozott, azután fiatalos könnyűd­séggel kirohant az utczára s ellentmondást nem türü hangon rendelkezett: — Vigyétek szegényt a szobámba, fektessétek az ágyamba és gyorsan orvost. — 0 maga az összegyűlt falu csodálkozása között kemény, szilárd léptekkel indult a lakodalmas ház felé. Együtt volt az egész násznép, csak a menyasszonyt nem lelték sehol. A nagy zavarban észrevétlenül jutott el a megré­mült örömanyához. Engesztelő, könyező han­gon suttogta : — A megtört anya kéri a másik anyát: hagyja ott leányát a Zarándy házban, amely szeretettel nyitotta meg a kapuit előtte. Akár úrnőnek élve, akar mint halottat a kriptában. A nászgyülekezet között akkor már elterjedt a szomorú hir, hogy a menyaszonyt félholtan fogták ki a Szamos vizéből, de azért mégsem értették meg, hogy miért ölelkezik sirva össze a gazdag földesasszony a szegény zsidó korcsmárosnéval . . . MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. liai 3 Minden külföldit fölül „ mul hazánk termé- u szetes szénsavas I vizek királya: égést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata áldás gyomorbajosoknak KEDVELT BORVÍZ ! Oiosóbb a szódavíznél ! MINDENÜTT KAPHATÓ Főraktár: Oszwald János urnái Pápán. Milleniumi nagy érem­mel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és gyógyvíz, a gyomor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom