Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-10-04 / 40. szám

]inek meg is kellett ismételnie. Egy néhány nehéz énekszámot hallottunk Fábián Len­kétől és Medgyaszay tói, előbbinek remek koloraturjában utóbbinak magas tenorjában gyönyörködtünk. Sok derültséget keltett Déry a patikus és Bátori a báró szerepé­ben. Kisebb szerepeikben Gyenis, Fátyol Heddy ós Sinkó Gizi ügyeskedtek. A kar­és zenekar preciz volt. Vasárnap délután a melodikus zenéjü operette „A kis szökevény" lett felújítva. A címszerepet Ardó Ilonka rendkívüli báj­jal játszta meg és méltán kiérdemelte azon tüntető tapsokat, melyekkel a közönség őt részesítette. Ugyancsak kijutott a tapsok­ból Fábián Lenkének, kí Carmenita szere­pében remekelt. Igen ügyes volt Inke a jokey szerepében. Vámos belépő dalával nagy hatást ért el. Este reprizként „Három feleség" ment ugyanoly sikert aratva, mint a premiere alkalmával. Hétfőn zónaelőadásban láttuk „A kék egér" kitűnő vígjátékot. Verő Jankának újra fényes estéje volt Fanchon szerepében, A többi szereplők Déry, Kovács, Bafory, Töm­bömé, Gyenis a kitűnő összjáték sikerét minden tekintetben emelték. Kedden „A varázskeringő" operettben találtunk élvezetet mely alkalommal Tábory Fridát üdvözölhettük Franci szerepében. Közönségünk tüntető tapsokkal fngadta már megjelenését és egész estén át beigazolta, hogy Tábory megmaradt közönségünk dé­delgetett kedvencévé, amit méltán kiérde­melt temperamentumos és sikkes játékával. A fejedelem szerepét Inke játszta teljesen színtelenül. Ez a szerep egyéniségének ilem felel meg. Bátory mint mindig jóízű hu­morral adta Lothár szerepét. Vámos Niki szerepét adta. kitől ezt a szerepet már jobb alakításban láttuk. Ugy látszott, mintha a tréma volna erőt rajta. Egy sikerült duett száma mégis volt, melyet Medgyaszaixal énekelt. Fényesen ragyogtatta koloraturájáfc Fábián Lenke, ki több izben nyílt színen kapotí kiérdemelt tapsokat. A kar és zene­kar Tombor mesteries vezetése alatt precí­zül működött közre és (melte az előadás sikerét. Szerdán délután ifjúsági előadásként „A cigánybáró" lett felelevenitye. A cím­szerepet Medgyaszay játszta nagy bravúr­ral. Szinésznyelven mondva, amúgy kivágta a rezet magas hangjával. Kitűnő partnere volt Fábián Lenke mint Saffi. Igen ügyes volt Tornay Lídia Cipra szerepében. Bátori mint Zsuppán folytonos derültségben tar­totta a közönséget. Este premierünk volt „A gyermek" szinmű előadásával. A darab két felvonása rendkívül érdekfeszítő, de a harmadik fel­vonás teljesen lerontja a hatást a megol­dásban. Kitűnő alakítást nyújtott Kovács az őrnagy és Tomborné az anya szerepében. Verő Janka vontatottan játszta Janka sze­repét. Helyes felfogással játszta meg Béri a kapitány és Inke a kadét szerepét. Igen hereig és kedves volt Sinkó a vendéglős leánya szerepében. Gyenis igen rokonszen­ves volt a főhadnagy szempében. Csütörtökön „Naftalin" énekes bohózat került bemutatóra. A közönség igen jól mu­latott a darabban előforduló sok bohóságo­kon. A szereplők közül kiemeljük Szalkay, Inke. Verő Janka, Déry, Tamai Lídia, Fá­bián Lenke és Sinkó Gizella kitűnő alakí­tását. Ardó Ilonka igen sikkes volt a ko­kotte szerepében. Pénteken „Tatárjáras" került szinre az önkéntes szerepében Tábori Fridával. Őszin tén mondva öbbet vártunk tőle ebben a szerepben. Mintha lámpalázzal küzdött volna. Játékában volt ugyan temperamentum, de énekszámaival nem tudott hatást kelteni. Igen tetszett Fábián Lenke és Inke, nem­különben Sinkó Gizi, Bátori és Kovács. Az előadás gördülékeny és preciz volt. Szombaton „A suhanc" operette lett felelevenítve, melyről lapunk jövő számában referálunk. KARCZOLAT a. rn-u-l-b ixé-bicől­Szinte lehetetlen és mégis igaz ! Sok minden történt velem, de még ilyen soha­sem, mondja Ollendorf tábornok „A koldus diák" operetteben éz ezen mondás a jelen­legi helyzetre nagyon is beválik. Szükség­telen talán mondanom, hogy ezen citálás szintársulatunkat érinti. Volt már ugyan eset arra, hogy egy­egy színházi évad alatt nagyobbszerü ese­mények nem adták elő magukat, de „va­lami csekélység" mégis történt, ami a kró­nikában feljegyzésre méltó volt. Arra is volt már eset, hogy a sziniévad első két hetében csupán előkészületekről szólt a heti krónika és végeredményében mégis csak jól „zárult a mérleg" és a krónika nem. volt meddő megemlékezések dolgában, de hogy absolute semmi sem történjék, amint ezt jelenleg kell konstatálni, erre igazán el lehet mondani, „hogy igy még nem jöit ki". Már több mint két hete, hogy színtár­sulatunk körünkben időzik és amint színé­szi nyelven szokás mondani „üres ház" előtt já* szódnak le a bohém esték. Pardon ! ne hogy félreértsenek, ezt az ürességet nem a színházi nézőtérre értem, mert „ellenben" a szinliáz ha nem is mindig, de többször „telt házak" ró! szól, hanem igenis értem ezen ürességet a kapcsalkodzás szinterére, mely szinte színészi nyelven szólva „kriti­kán aluli". Eddig a színházi évadot minálunk má­sodik farsangnak tartottuk, a mostani szini évadunkat „bőjf-nek lehet tartani. Hol vannak a szép aranjouezi szép napok ? Hol van a fiatalság, mely a sziniévad alatt ármá­diákat vert széjjel egy magán is tul tetté a lábát ar Óperencián ? Nincs! Nem mutat­kozik ! És ha mutatkozik is hébe hóba a láthatáron, akkor szinte színész nyelven szólva, „végszóra eltűnik". Quusque tandem ? Erre valóban nehéz a felelet. Hogy hol kapott tust a helyzet, azt nem tudtam kipuhatolni, de hogy vala­hol tust kapott az több mint bizonyos. Kér­dezősködtem, kutattam de az eredmény anyiban nem kielégítő, amenyiben radikális orvoslásra egyelőre nincs kilátás. Színházi trükkök és kulissza titkok lettek bekeverve a kapcsolkodzás és szemezés kritériumába és ez nagyban hátráltatja az úgynevezett „kibontakozást". Ez a jelenlegi helyzet signaturája. Hogy megváltozik-e vagy nem, az most már a jövő titka. Én részemről nem adom fel teljesen az ügyet, mert nekem minden ügyben az a jelszavam, hogy „das kann sich nicht lang haltén". Az is igaz, hogy sok időnk nincs a várakozásra, mert az idő hamar halad, pláne az ilyen bohém trük­kökre, de én azért még sem mondok végleg le azon reményről, hogy „lesz még szólló lágy kenyér és jön még a krónikára dér". Egyelőre tehát nincs más hátra, mint várni. Ha azonban rövid időn belül nem változik a helyzet, ugy a dekórum kedvéért kénytelen leszek a „trükkök" ellensúlyozá sára „kontra trükköket" felhasználni sőt ha | ez sem használna, akkor az úgynevezett „sprengolási" módszert alkalmazni. Ez a módszer még nem csalt és rendesen bevá­lik, az igaz, hogy csak a legvégső esetben ; szabad használni és akkor is csak kis adagban, ne hogy megártson. Mert ha árt, í akkor csak a jó ügynek árt és ezzel a cél ! nincs elérve. Hogy miben rejlik ezen módszer azt jelenleg még teljesen el nem árulhattam, ; mert ez is a kulissza titkok rendszerén alap­szik, már pedig ezeknek elárulása csakis a végső esetekben engedhető meg és ak­kor is csak diskrét alakban. A nyit azonban jelezhetek, anólkül, hogy az indiskrétió vádja érhetne, hogy ezen rendszer alapelve az „hogy ha nincs ló, akkor szamár is jó". Elég sajna, hogy igy állunk az „üzlet érdekében" de hát jelenleg: „Ez igy van és nincs máskép" ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa rendesen későn ébred öntudatra. Az hirlik, hogy Pápa városa ritkán nyeri meg azt a réven, amit elvesztett a vámon. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnkre nagy suly van fektetve. Az hirlik, hogy a polgármester a ka­taszteri bérház előtt mossa a kezét. Az hirlik, hogy a rendőröknek meg vannak a rendes éjjeli menedékhelyei. Az hirlik, hogy a kateszteri bérházzaj nem sok dicsekedni való van. Aa hirlik, hogy Szalkay Lajos szín­igazgató Szombathely városával végzett. Az hirlik, hogy a színtársulatnál van­nak többrendbeli végtagok. Az hirlik, hogy a színtársulat komikusa szereti az egyveleget. Az hirlik, hogy a színtársulat női tag­jai unják a helyzetet. Az hirlik, hogy a színház női öltöző­jében ugródeszkák vannak felállítva. AZ hirlik, hogy a színtársulat tagjai közül egy „fátyol" elveszett. Az hirlik, hogy a szintársulat apaszi­nésze a birkapörköltröl lekésett. Az hirlik hogy a színtársulat tagjai között szerepviszkefcegség tünetei mutat­koznak. Az hirlik, hogy a szintársulat tagjai körében sok folt van, amely nem tisztit. Az hirlik, hogy Pápán a must sok he­lyen megtette a hatását. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok közül többen a színházat addig kerülgetik, míg végre bejutnak. Az hirlik, hogy Pápán a Ligeti-ut kon kúrál az Erzsébet-ligettel. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer* kesztője sokkal többet hall, mint lát. T TP TH "M.Vr mkw WÍBB Vart •WJbhmbí >• -— Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete október hó közepe táján rendes közgyűlést tart. — Polgármesterünk hivatalában. Mészáros Károly városunk polgármestere szabadságáról megérkezett és átvette hiva­tala vezetését. — Huszárezredünk köréböl. Saj­nálattal veszünk tudomást arról, hogy hu­szárezredünk tisztikarának két derék tagja távozik városunkból. Wöerös Tibor főhad­nagy a honvédlovas géppuska osztályhoz lett vezényelve, Bemete Géza hadnagy pe­dig ezredünk 2 ik osztályához Zala-Eger­szegre lett áthelyezve. — Uj apátok. A király Molnár Dé­nes dr. veszprémi székesegyházi kanonok­nak a szent Mihály arkangyalról nevezett körtvélyesi címzetes apátságot, Ádám Ist-

Next

/
Oldalképek
Tartalom