Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-03-17 / 11. szám

ZXZAT"XX- évfolyam. HPái/pa,, 1907. -m áx-oi-Q-s 17. 11. száin. ELÖFIZETESI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szára ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : SöfctiATSEK: FRIGYES'. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL A R Ti/1 I M könyvkereskedésében. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. ~ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A postaépület elhelyezése. Városunk képviselőtestülete a holnapi napon közgyűlésre gyü! egybe, amelyen számos városunk érdekeit nagyon is érintő ügyek várnak elintézésre és igy csak kötelességünket teljesítjük, midőn ezen fontos kérdések megvitatása előtt képviselőink figyelmét felhívjuk oly körülményekre, melyek a közérdek szempontjából nagyon is aktuálisak arra, hogy képviselőtestületünk tagjai azt megszívleljék. A tárgysorozat egyik legfontosabb kérdése az OMKE pápai kerü letének kérvénye a postaépület elhelyezése tárgyában, mely kérvényt fontos közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében a következőkben közöljük : Régi vágya városunknak, de különösen városunk kereskedelmi érdekeltségének, hogy a postai forgalom• nak városunkban való lebonyolítására szolgáló épület a modern igényeknek ^m- TARCZA. ^o — Baranyai Aurél halála alkalmából. — Meghalt, akit szerettetek, Ki tiétek vala ; Mélyen alussza álmait Szerelmetek' fia. Meghalt! oh jaj ! kiszenvedett A kedves jó fiu; Szülők ! oh édes jó szülők ! Szivetek szomorú. Fájdalmitok' vajon mivel Lehet enyhíteni ? Nem tépem fel a sziv-sebet, Elég annak keseregni! Alig ért a kedves fiu Tizenkilenc vidám tavaszt; Most fájdalom ! letört virágként Halvány-holtan látjuk csak azt. Mi véget ért? jól tudjátok, Nehéz keservetek! Meghalt a kedves jó fiu, A kit szerettetek! Meghalt ? oh nem ! most álmodja Ő legszebb álmait. Áldja meg a Mindenható Az ő szendergő porait! megfelelő és a kereskedelmi forgalomhoz viszonyult legyen. A városunkban jelenleg létező postaépület ezen célt nem szolgálja, nemcsak azért mivel kivül esik a kereskedelmi forgalmon, s igy a postai forgalom lebonyolítása kereske dőink részéről jelentékeny idő veszteséget okoz, hanem kiilönöseu azért, mert a postai helyiség szükvolta a különböző posta forgalmi ágaknak egy szobába való telepítése zavart és a forgalom lebonyolítását gáiio, illetve azt megnehezítő állapotot idéz elő. Éppen azért örömmel vette városunk minden lakosa, de különösen a kereskedelmi érdekeltség a magas kormány ama elhatározását, hogy városunkban egy postai forgalom lebonyolítására minden tekintetben alkalmas posta-épületet fog emeltetni, olyat a mely világhírű postaintézményünkhöz méltó lesz. De a mily örömmel hallottuk ezen bölcs rendeletet, ép oly sajná lattal látjuk, hogy ama két szempont, a melyet föntebb érintettünk t. i. az épületnek a kereskedelmi fővonalban való elhelyezése és másodszor a forgalom lebonyolítására alkalmas volta a kivitelben nem érvényesül. Iia ugyanis az a terv, hogy t. i. az uj posta palota a régi helyén épüljön fel, valóra válnék, akkor nem értük el a célt, hogy a főposta a kereskedelmi forgalom gócpontjában legyen és a postakincstár is vészit, midőn egy félre eső helyen távol a kereskedelmi forgalomtól emeltet épületet, mert a posta legfőbb jövedelmi forrását a kereskedelmi forgalom képezi és ez okból a kereskedelmi forgalomra a posta-épület elhelyezésnél tekintetbe kell venni. A tervbe vett post-palo'a elhelyezése tekintetében azonban még azon sérelemmel is találkozunk, hogy a szomszéd ház hozzácsatolása mellett is a forgalom lebonyolítására szük és kényelmetlen lesz s igy az a másik szempont a melyet említettünk sem ervényesül. Szerettétek ? oh miért ne ! Ő is szeretett titeket. Halkan suttogja szelleme : Köszönöm, hogy szerettetek ! Bánattépte szivetekre Adjon vigaszt a jó Isten ! Szülők ! nevem emléktekben Tartsátok, inig éltek itten ! EŐRI SZABÓ DÉNKS. A per és a vége, Vahimikor a nagy tisztásán, sikon egy gyöngy puszta terült el. „Majerszka" volt a neve. 1558 ban nemeskürthi Kürlhi — másnéven Pogrányi — Pál uramnak néminevü konfliktusai támadtak a temelvényi rengeteg uradalmat birtokló Bánffiakkal, s az utóbbiak semptir várnagya erős kézzel akart véget vetni ez ügynek, nemzetes Kürthy uramat, a magyar becsület és a „Tipartitum Inelixi Regni Hungáriáé" idevágó §§ ai daczára, elvézeté, sőt mi több fogságba hurczolá. Ez az eljárés, araennyire nem volt szép és kelemes Kürthy Pálnak, annyira jövedelmező volt, raort válságdijul 500 forintot és a Majerszka pusztát kapta. De Kürthy uram felettébb kellemetlen szpmszéd vala. Nem hagyott az békét, — senkinek e földön, erőszakoskodása, nagy birvágya állandó rettegésben tárták azokat a boldogtalanokat, akiknek a sors azt a daföldet, amelyen éltüket el kell intézniük, ott szabta ki nemeskürthi Kürthy uram posses • siója körül. Legjobban féltek tőle a jó Patrócziak, akik 1352 ben a nápolyi hadjáratban nyerték donátióba Patravóczot. A félelem nem volt hiábavaló. Kürthy a tüzlőjét, az építőszerszámát — kérdés nélkül a Patvaróczyak erdejéből hozatta, ott és annyi földet szánta tott fel magának a Patvarócziak határában, ahol és amennyit csak akart. Patvaróczy Mihály kertjét pedig egy szép napon kiirtatta minden igaz ok és igaz jog nélkől. Hejh, Patvaróczy Mihály uram sem volt csigavérü ! Egy szép juliusi napon, amikor Kürthy Pál jobbágyaival kaszáltatott, — maga mellé vette öcscsét, Patvaróczy Mihályt, meg sógorát, Bossnyák Ambrust, meg még harmincz patvaróczi jobbágyot, ott Kürthy uramat harmadmagával megölték. Ez az 1560 juliusában történt gyilkosság hosszú pereskedést vont maga után. Már ugyanez év augusztus G án künn járt a heiyszinén Párutczay Mstyás szolgabíró és Salgay István esküdt s kihallgatták a t nukat, mely vallomások alapján Zerdahelyi András nyitrai alispán 1561. évi szt. Lőrincz nap utáni kedden törvényt tartott. A tárgyaláson izgalmas jelenet játszódott le, — mondaná a modern törvényszéki tudósító, — amidőn a megölt Kürthy Pái