Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-02-24 / 8. szám

KÖZLÖNY KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : HIRDETESEK os NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L A R ív'i I N könyvkereskedésében. Iparvállalatok Pápán. A „Honi Ipar" mftit a magyar iparpártolás és iparfejfesztés egyetlen speciális organuma, a mai kor követelő parancsának engedve, tisztázni akarja a kérdést, hogy az egyes városok mi­lyen kedvezményeket nyújtanak uj ipar­telepek létesítésére és milyen ipar vál­lalatok alkalmasak ? Ebben a fontos kérdésben a „Honi Ipar" szerkesztősége nyilatkozattételre hivta fel városunk polgármesterét és a következő kérdésekre kérte a választ : Milyen iparvállalatok létesitésére alkalmas a város ? Milyen kedvezményekkel támo­gatja a város a folyamodó gyárosokat ? Milyen előfeltételek vannak még iparvállalatok létesitésére ? Városunk polgármestere válaszát a következőkben adta meg : „Pápa városa és vidéke kender és lentermelésre kiválóan alkalmas. Ez irányban már folynak is tárgya­lások és azt hiszem, hogy a kender és lenkikészitő telep, mihelyt a szük­séges földmennyiség jegyezve lesz — létesülni is fog. 4 közvetlen közelünkben levő Bakonyerdöből földmiveléskez szük­séges szerszám-faanyagot, könnyen le­hetne beszerezni és azt itt gyárilag feldolgoztatni. A szomszédos községek lakosai hasonló tárgyakat most is nagy meny­nyiségben gyártanak, de a kereslet ezen téren még mindig igen nagy. Nem megvetendő jövedelem for­rás kínálkozik, ha Pápán egy par­kett gyár létesitetnék. Ehhez szüksé­ges anyagot azt hiszem a Bakonyból szintén be lehetne szerezni. Ugyancsak a Bakony felhaszná­lásával ,/riionett ,'-füre szék gyár is volna nálunk létesíthető;. Szükséges azonban, hogy e célból előzőleg szak­értők küldessenek ki, hogy az anyag használhatóságáról meggyőződést sze­rezzenek. Ezeken kivül nagyon alkalmas i'ápa város miuden olyan iparválla­latra, mely a feldolgozandó anyagot egyes házakhoz családoknak adná ki. Nálunk ilyen munkára nagy mennyi­ségben volnának munkások és mun­kásnők kaphatók, még pedig arány­ig olcsó munkabér mellett. Pápa város területén és ennek közvetlen szomszédságában mintegy 20—22 vízimalom kisebb ipari cé­lokra előnyösen felhasználható lenne. A malomipar nálunk pang, közvetlen szomszédságainkban létesített gőzmal­mok miatt azoknak fellendülése nem is remélhető. Ezen malmok egyenként 16—36 lóerőt képviselnek. A vizi erő állandó, amennyiben a viz soha be nem fagy és nagysága soha sem változik. Ezen malmok ereje esetleg kasza és diót­szeg gyártására is felhasználhatók volnának. Ezen malmok kisebb ipari cé­lokra, kisebb gyárakra kevés tőké­vel célszerűen felhasználhatók volná­nak, különösen ha tekintetbe vesz­szük, hogy a jelzett malmok akár TÁRCZA. -^o ^tem \eVe\ soA VtaesróWx. Nem lehet azt kibeszélni . . . Oh mily édes végig élni! ... Ha vágy kél a zajgó szívben S álmodik egy édes hitben. A léleknek minden vágya Belefér egy sóhajtásba, Hogyha a sziv egyet dobban Édes titok rejlik abban. A száj hallgat, nem beszédes, Még a fájdalom is édes. Megáll az ész, a képzelet, A sziv beszél, a sziv — szeret. Hallni kiván s vágyik élni . . . Nem lehet azt kibeszélni! Kemény Ádám házassága, Vig életet élt Kemény^Ádám báró ur, nagy dinom dánomokat csapott, evett, ivott, menyecskék után szaladgált. Istenes fele­sége, Rhédei Drusiánna nem tűrhette to­vább ezt az örökös tivornyát és kicsapon­gást s 1766-ban generális synodus elé czi­táltatta ad divortium. Ö el akar válni ettől a korhely urától. A papok azonban azt mondták : — Ne cselekedje nagyságtok. Rossz példaadás lesz az, mikor már ilyen nagy embernyi ember fiuk is van nagyságtoknak. De most már Kemény Ádám ur sür­gette. Csak válasszák el. Úgyis megunta mái azt az öreg asszouyt. Majd elvesz olyat, aki inkább kedvére való, szépet, fiatalt. Nagy vala a megbotránkozás az ilye­tén beszéden. Bizony, ha nem volna olyan nagy ur, megérdemelné, hogy eklézsiát, kö­vesen érte. Már most csak azért sem sietnek tisz­teletes uramék az elválasztással. Akkor megbosszankodott Kemény Ádám ur s a püspökhöz ment Fehérvárra. A ka­tholikus püspökhöz : — Megvilágosodott az én elmém, ex­czellencziás uram. Pápista leszek. A püspök nagyon megörült : — Valde bene, méltóságos báró uram. Nagy diadal volt ez Bajthay püspök­nek. Lám, egymásután megtérnek az erdé­lyi főrendnek. • Az uj convertita pedig, amint a püs­pöktől elment, Kolozsvárott meglátta Széles Mihály senetár uramnak Terézia nevü leá­nyát s egyszerre szerelemre lobbant. Minojárt meg is kérte a szép leányt, mely nagy szerencsét Széles Mihály uram nem is utasított vissza, csak néminemű ag­godalmai voltak, mivelhogy a bárónak első felesége még életben van s nem választot­ták el. A báró arra azt felelte: — Matrimónium cum haereticis nullura est. Hát nem tudja azt kegyelmed? Semmis az az én régi házasságom, mivelhogy éret­nek asszonynyal kötöttem, most pedig már megtértem az igaz katholika religióra. Széles senator uram ugyan sehol sem találta azt a törvényekben, amit a méltó­ságos báró ur mondott s félt, hogy baj is lehet majd ebből, ha beleszól a felséges gubernium ; de a báró hatalmas nagy ur volt, aki uem félt a guberniumtól s nehe­zen lehetett csak odáig is türtőztetni, hogy várjon egypár hónapig. Mikor az a pár hónap letelt, megint megjelent Kolozsvárott a Széles senator uram házánál: — No most már viszem a leányt. — De hiszen még jegyváltás sem volt, — szólt a senátor. — Jegyet válthatunk odakint nálam, Pusztakamaráson, — felelte a báró. — Ott mindjárt megülhetjük a lakodalmunkat is. Széles uram még ellenkezett egy da­rabig, aztán azt gondolta: — Ilyen nagy urnák kedvét keli töl­teni, mert elviszi a leányt erőszakkal is. Es mivel a leánynak is tetszett az, hogy ő báróné lesz, meg aztán abban is bi­zakodván, hogy ilyen ur majd eligazítja, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom