Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-08-04 / 31. szám

akkor, amidőn kötelességének éjjelnappal, esöben-sárban, hidegben-melegben (mert télen, nyáron egyaránt egyformán melegot tartó ruhában kell járma) zivatarban eleget teendő —elnyomorodik és a büntetés következtében még nyugdíj-jogosultságát is elveszti. Ne csodálkozzék aztán senki, ha ezek a derék, kötelességtudó emberek elkeseredésükben s a társadalom e rákfenéinek provokálása folytán, szándékosan is követnének el kihágást, hogy a szolgálattól fel mentes senek, ha még fogház és nyugdíjjogosultságuk elvesztése árán is megszabadulni igyekesznek attól De azon se csodálkozzék aztán senki, ha a csendőrség létszáma mindig kevés; ily szolgálatra nem jelentkeznek. Mert csak nem bolond senki, hogy szolgálással gyötörtesse magát, hol az egyik lábával mindig a börtön küszöbén, a másik lábával pedig folyton a halál küszöbén kell állnia. Ez az oláh czigány had valósággal állam az államban. Nem dolgozik. Adót nem fizet. Orvos ingyen tartozik gyógykezelni, gyógyszert az ál latn terhére ingyen kap. Erre soha sincs pénze. Katonai kötelezettségének eleget nem tesz. Jogokat vindikál, polgári kötelezettségeket nem ismer, nem is akar. A törvény oltalmát azomban mindig igénybe veszi. Valósággal szervezett banda. Nyelvüket nem érti senki, vagy alig valaki és az összetartás és összebeszélés a törvényes következmények kijátszására kiválóan alkalmas előny. Gyanú esetén, hogy nyelvüket megértik, különféle jelekkel érintkeznek egymással. Ily például a felső czombnak jobb vagy balkezével való érintése, kalapemelés, bajusz sodrása stb. Távollévők, vagy utánnuk jövők tá jékozására különféle szinü rongyoknak igy vagy amúgy, az ut jobb, baloldalán, fatövében, tisztáson való elhelyezése félreérthetetlen megjelölése czéljuknak, útiránynak. Mindezek és sok hasonlók nagyon megnehezítik a csendőrség fárasztó munká ját. Kivételes esetek, kivételes rendszabályokat kívánnak. Kell is, hogy végre kivételes törvény hozassék az adófizetők anyagi és testi épségének megvédelmezése szempontjában ezen hordák ellen. igaz, nehéz probléma Helyhez kötni őket ? Lehetetlen ! Munkához szoktatni ? Lehetetlen : Az ingatlan ? Dehogy köti őket! Hisz megkisérlette József föherczeg Alcsuthon. Kaptak hazát, földet, pénzt. Egy szép reggelen hült helyük maradt még is. Majd szépen elkészül az oláhczigányokat megrendszabályozó törvény vagy reudelet a „személyes szabadság" és a „humanizmus" tekintetbe vételé mellett, — elkészítik azok, akik ezekkel a viszouyokkal teljesen ismeretlenek. Ne restelkedjenek kisebb emberek tapasztalatait, meggyőződését, mint különösen a csendőr ség legényeinek ügyei, értelmesebb tagjainak tapasztalása is, legalább tisztjeiknek jegyzőkönyvi kihallgatása utján tekintetbe venni. Természetesen ennek nem a merev szolgálati uton, de barátságos beszélgetés utján kell megtörténnie. Különben eltévesztett doiog. Művészi Kabarét Pápán, — 1907. julius 31. — Élvezetes estében volt résziik azoknak, kik a hűvös idő dacára is megjelentek az „ütthon

a-kávéház kertihelyiségében szerdán este. Ezen kabarét estélyt előző napon kellett volna megtartani, de zuhogó eső folytán el lett másnapra halasztva. Csak nevüket kell említenünk s a nagy közönség azonnal tisztában lesz azzal, hogy csak jót és szépet nyújthattak. Még pedig milyen környezetben: ajtó nyitogatás, pohár csengés, ednyéek zörgése, pipafüst mellett keskeny, nedves „brettlin" jelent meg a legelőkelőbb, isteni művészet. Igy történt, hogy egy ártatlan gyermekmese, egy fogfájós ember párbeszéde az orvossal, a hirös Göre Gábor megjelenése szűnni nem akaró önkéntelen, jóizü nevetést és tapsvihart aratott. De nem ezzel, hanem a legkomolyabb művészet játszi, kedves megjelenésével, G. Kápolnay Irénnel kezdjük, akinek művészi énekét és isteni táncát az egész ország ismeri és aki az Otthon-kerthelyiségében felállított kicsiny, még csak meg se gyalult színpadon is ugy énekében, mint táncában az isteni Kápolnay volt. Már akkor is, mikor kedves mosolyával megjelent, tapsvihar fogadta, a mely az ünnepelt komoly művésznőnek szólt, de a minden énekszáma és tánca után felhangzó taps és az elragadtatás szülte „hogy volt ?" zúgása azt a művésznőt dicsérte, aki mindenféle környezetben megőrzi és produkálni tudja azt, ami őt felemelte, az mivel az ország előtt kedvesen hangzó nevet szerzett : a művészetet, amely alkalommal még közvetlenebb, még kedvesebb volt, mint a már hivatalos komolyságu színpadon. részem, amiért a szenvedély szavára hallgattam. Az uram elkergetett, mikor árulásomnak nyomára jött, a kedvesemet sikerült a sok aggódó, kétségbeesett atyafinak megházasitam. Es én. Eh, itt el is végezhetem a gyónásomat. Csak még annyit : te is fiatal sa ép vagy. A fejed most még tele van képtelen álmokkal. Két órával kosőbb történt, mikor már hangos volt az ebédlőterem a sok jókedvű mulatni vágyó fiatal ember hahójától és nem a legválogatottabb tréfáitól, hogy Baranyai Klára sápadtan és reszketve lépett ki a másik szobából, hol egy darabig minden idegének megfeszítésével csak azt ügyelte, hogy belevegyül e annak az egynek a hangja a kaoszba, akit félteit, óvott és egy anya aggódásával védett volna minden káros befolyás ellen. De Szilágyi Miklós egyedül ült az ablaktülkében, sóvár tekintetét le nem véve az ajtóról, honnan a leány most kilépett. Mintha villanyütés érte volna, egyszerre felugrott és mindkét forró kezét nyújtva eléje, vonta magával az ablakfülkébe, hol a leomló függöny oltalmazón eltakarta őket. — Már azt hittem, hogy nem látom ma ; a nénje azt modta, hogy rosszul érzi magát. — Ugy is volt, hogy bennmaradok, de aztán megváltoztattam a szándékomat, mert nagyon komoly dologról akarok magával beszélni. \ — Én is. A leánynak erre a kijelentésre oly erős szivdobogása támadt, hogy egészen elfúlt tőle a hangja. — En . . . én . . . csak arra aki rom j kérni, hogy ne jöjjön többé ide. — Nem is akarok. Csak ez egyszer szántam még rá magam. Azt is azért, kérdezzek magától valamit. Megengedi ? A leány némán intett igent, de nem mert a fiu szemébe nézni. — Szívesen van itt? — Éppen az imént jelelentettem ki nénémnek, hogy elhagyom házát, — r Tudtam, tudtam ! — ujjongott a fiu. — És hova megy ? — Haza semiesetre. Az apám ... A nővéreim. Oh Istenem ... én . .. Nem lehet ugy mindent elmondani. — Jöjjön hát velem. Nem, ne idedjen j meg. Nem akartam sérteni. Ugy értettem, hogy viszem — az édes anyámhoz. Egy! szerű parasztasszony. Ott él egy kis fehér | házikóban a falu végén. Dolgozik éjjel-nappal, hogy nekem semiben hiányosságom ne legyen, mert eddig ez volt minden vágya, hogy engem taníttathasson, belőlem nagy ur legyen. De nem nekem való az. j Rájöttem, hogy gyenge a fejem arra, hogy megálljára a helyemet a forgatagban. Mond! hatatlan, vágy fogott el egyszerre a rai csendes kis tanyánk után. És maga után Klára. Amint itt láttam járni közöttünk halvágy arczczal, égő szemekkel, szorosan egymásra csukott ajakkal, mindjárt tudtam, éreztem, hogy épp ugy gonosz véletlen sodorta ide, mint engem. A helye nem itt van, hanem egy csendes ház oltalmazó fala között, ahol hit vallás a munka és a tisztaság. Velem jön, Klára? A leány nem válaszolt szóval, csak üdvözült mosolylyal tekintett a fiu szemébe s hirtelen, mint a gondolat, lehajolt és megcsókolta a kezét . . . forrást, ha gyomor , bél- és légcsöliuruttól szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadului akarunk. MIT IGYUNK ? moha

i Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert i

nmink mnhaí csakis a természetes s/v..savas 'fly""* mon

a; ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer, igyunk mohai A mohai Aglies-forríts, m'nt természetes í-zénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz ; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év Óta bebizonyosodott, hogy mpg ragályos betegségek öl is, mint typhus, choiera, megkíméltettek a;<ok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohii Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számes alismerő nyilatkozat a forrás ismertető fjzelében olvasható. Háztartások szá.uára másfélliteresnél valamivé I nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett vizáéi, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy ai Agnes-forrás lAafíwalf hni*l#Í7 í vizét a legszegényebb ember is könnyen megsz rezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a f jrrás leírásának is- IXGtlwüll Ulll Vlfc • imertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelőség. Kapható minden fííszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár : Oázvald .fsiuo* Ura&L PApílu. (17)