Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-05-12 / 19. szám

évfolyam. lEPáírpa, 1007. mn-átj-u-S 12. 10. szá>:rra__ PÁPAI 0ZL01Y KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. ~ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : FCgésü évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ: HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Közvágóhidi tervek. Nagyon is aktuális és fontos kérdésben emelünk szót. Városunk képviselőtestülete elhatározta egy közvágóhíd felépítését és utasította a városi tanácsot a tervek és költségvetés elkészítésére. Hónapokkal ezelőtt hozatott .ezen határozat, de mai. napig homály fedi ezen városunk érdekét nagyon is érintő fontos ügyét és ezen körülmény teszi kötelességünkké, hogy ezen ügyet napirenden tartsuk. Hogv mily fontos ezen közvágóhíd felállítása, azt hiszük felesleges újból bizonyítanunk. S mégis azt látjuk és tapasztaljuk, hogy ezen kiváló, nagyfontosságú és jövedelmező ügyben semmi sem történik. Hozzá kellene már végre valahára komolyan és érdemlegesen fogni ezen égetően szükséges ügy létesítéséhez. Reá kellene a képviselőtestületnek a megbízottakat most már szorítani, hogy tegyenek valamit a közvágóhíd létesítése iránt. Meg kellene sürgetni ezt már csak azért is, mert ezen közintézmény létesitével jövedelmi forrás van kilátásba helyezve. Ismét felvetjük ezen kérdést, mert már nem nézhetjük, hogy ekkora nemhánomsággal viseltetnek ezen fontos dolog iránt. Ismét és ismét fel fogunk szólani és nem engedjük, hogy a feledés homályába menjen, vagy agyonhallgassák épen ezen — jövedelmezőségénél fogva — városunkra nézve üdvös közegészségi intézményt. Mi nem akarunk szemrehányást tenni a városi tanácsnak azért, hogy huzza-halassza ezen fontos intézmény létesítését, de igenis sürgetni akarjuk annak napirendre tűzését. Megérett a dolog s nincs értelme a halogatásnak, annyival is inkább, mivel a város a közvágóhíd felállításával hasznot remél. A halogatással tehát egy jövedelmi forrásnak minél előbbi megnyitását mulasztjuk el, ami pedig nem állhat érdekében senkinek, legkevésbbé a városi tanácsnak, ki tudja, látja városunk nehéz anyagi viszonyait. Kötelesség mulasztás vádja érhetett volna bennünket, ha a közvágóhíd kérdését nem szellőztettük volna. A helyi sajtónak első kötelessége a közvélemény előtt folytonosan ébren tartani a tervbe vett és esetleg feledésbe menő alkotásokat és intézményeket. Sarkalni, biztatni, ösztökélni az újításoknak megtestesitésére hivatottakat. Egy ily feledés homályába ment intézmény a közvágóhíd létesítése, melyet sürgettünk. Sürgettünk pedig azért, mert képtelenségnek tartjuk, hogy egy városban mint Pápa városa lehetnek i még olyan emberek, kik egy ily közej gészségügyi intézmény felállítását eseti leg kicsinyes okokból hátráltatják, minő a közvágóhíd létesítése. Jó mindnyájunk érdeke kívánja ezt, de szerfelett kívánatos azért is, mert a közvágóhiddal kapcsolatos hűtőkamrák, tekintettel a nagy szánni hentes és mészáros iparosokra, korcsmárosokra nemkülönben a magánfogyasztókra közegészségügyi szempontból is nagy fontosságú, sőt mondhatni életkérdés. Városunk fáradhatatlan és buzgó 1 ÁRCZA. Hogy mit képzelek teljes megelégedésnek ? — szólt a nagy, a szép leány, mig lustán nyulott el egy meglehetősen kényelmotlen karosszékben. — Hiszen elmondhatom, ha éppen kíváncsiak vagytok az én véleményemre is. Először is olyan nagy gazdaságot, hogy számolatlanul adhassam ki a pénzt. Mi ez a koronás gazdaság, amiről mi tudtunk ? Mii ér az, ha minden korona számot tesz zsebünkben, s ahol egygyel többet adunk ki, ott gondolkodnunk kell, hogy hol takaríthatjuk vissza. Nyomorúság, ha nem szabad semmit sem megkívánnunk, aminek ára van ; ha folyton számolnunk kell és soha se lehet szabadon engedni az őstermészetet, amely osztoná, szórná, marokra fogná a pénzt, hogy az ember önmagának és másoknak is örömet szerezzen vele. -— Ohó, kedves húgom ! Egy kicsit elgaloppirozta most magát, —• nevet öregesen egy galambősz férfiú. •— Minek annyi pénz a magunkféle embereknek. Ha magának husz—harminczezer korona hozománya volna a szépsége mellé, az én vállaimat pedig nem nyomná a gond házam és szőlőm miatt, Isten ucsse' nevetném a világ baját. — Miska bácsi, ha már kivánok va lamit, nagyot kivánok valamit, nagyot kivánok. Mi volna nekem az a husz—harminczezer korona ? Sohase számolok alább millióknál. A kis társaság egyik tagja hangosan elnevette magát. — Csak neves Erzsi, az nekem mindegy, én mégis csak milliókról beszélek. — Szeretném tudni, mit csinálnál a milióiddal ? A szép leány nyugodtan felelt, s olyan hangon, mint akiből félig a meggyőződés is beszél, hogy valamikor beteljesedik mind ez a sok merész álom : — Először is levenném Miska bácsi válláról a terhet. Házát és szőlőjét felszabaditanára az adósságoktól. — Köszönöm, kedves húgom ! — Aztán egy kis házikót építtetnék még a hegyre, gyümölcsfái alá a szőlőlugas mögé, hogy ott aludja délutáni álmát. — Köszönöm, kedves húgom ! — Aztán kocsit, lovat vennék, hogy ne kelljen a hegyre gyalog járnia. — Azt is köszönöm. — Neked Erzsi, letenném a Beődyért járó kaucziót. — De Mária! — Nos mit: de ? Csak nem akarod elhitetni velünk, hogy nincs semmi a dologban ? Sőt tudjuk valamennyien, hogy Beődy a kedvedért kész volna letenni az aranysujtásos ruhát is, ha szülői nem elleneznék. — Hát jó, — kiált merészen a leány, — leteszed a kaucziót. Hatvannégyezer korona. — És a kelengye, — mond egy hang, — hiszen Erzsinek még kelengyére való pénze sincsen. •— Az is tízezer korona, •— felel nagy lelküen Mária. — Mi az a millióimból ? •— Amelyek nem léteznek. — Amelyek megjöhetnek. Oh, Miska bácsi, ne nevessen maga is! Mért ne történhetnének csodák mainap ? Mért ne szerethetne belém egy herczeg, akinek megszámlálhatatlanul sok pénze, uradalmai vannak ? r — Es aki szép, daliás félisten, s aki Strausz Jenő ANGOL URI DIVAT ÜZLETE Győrött, Baross-ut 32. sz. Felhívom az uri közönség figyelmét, hogy megérkeztek a tavaszi újdonságok, még pedig a híres Borsalino olasz, Pelikán és Gyukits magyar, valamint angol kalapok, továbbá magyar gyártmányú férfi és női cipők. Angol sétabotok és ernyők, utazóbőröndök. Újdonságok nyakkendőkben. — Tavaszi és nyári takarók. Fehérnemüek a legjobb minőségben raktáron. Mérték után készíttetnek divatos színtartó zephir-ingek. Tisztelettel Strausz Jeuö.