Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-10-28 / 43. szám
tetérő) vitatkozni, anyagi részének kérdésé azonban vita tárgyát alig képezheti. Mert nézzük csak, hogy tengődik a sok százezer kismester, menynyi gonddal kell megküzdenie, hogy fenntarthassák magukat és családjaikat ; keresve se találunk közöttük olyant, a ki el ne volna adósodva. Az önállósággal együtt járó kevés szabadság, melynek kedveért kénytelenek feláldozniók kedélyük nyugalmát, vájjon megér-e annyit, hogy útját á'lhassa az általános jólét emelésének ? Megéri-e azt, hogy végre is rákénszeritse kivándorlásra ? S jobb-e ha a tengeren tul áll munkássorba, mint idehaza? A gyári ipar gyarapítása szükségszerűen nagy munkáskeresletet fog maga után vonni, s nagyon helyes volt az említett törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál követelni, hogy az alapítandó gyárak hazai munkásokat foglalkoztassanak. így aztán az újonnan felállítandó gyárak állami segélyezése nemcsak az ipar felvirá goztatásához, hanem a lappangó munkáskérdés megoldásához fog vezetni, mert remény lévén arra, hogy a munkások tisztességes bérhez fognak jutni, minek következtéken vége fog sza kadni az örökös bérharcoknak és az Amerikába való kivándorlásnak is. Igy nézve a tervezetet, az eléggé rózsásan fest. Javulást mindenesetre jelent, s azért szívesen fogadjuk. Persze még évekig fog eltartani, mig jó hatását érezhetni fogjuk. Addig is a fogyasztó és vevőközönség feladata, még pedig múlhatatlan feladata, hogy támogassa a hazai ipart és csak hazai iparcikkeket vásárolván a fejlesztés átmeneti idejében is tehetsége szerint segítse. ziriászet Pápán. Közeledünk sziniévadunk végéhez. Az eddigi előadások után ugy az igazgató valamint a közönség kölcsönösen meg lehet egymással elégedve. S z a 1 k a y Lajos amit igért azt beváltotta, kifogástalan előadásokat produkált és a műsor változatossága ellen sem lehet kifogásunk, mert a szinirodalom legújabb termékeit hozza szinre. Mielőtt heti referádánkra áttérnénk, sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az igazgató a társulat drámai szendéjével P o ó r Lilivel a szerződést felbontotta, ki ez okból már el is távozott a társulattól. Nem akarunk a színigazgató belügyeibe beleavatkozni, de csak azon csudálkozunk, hogy egy ily tehetséges színésznőt, ki közönségünk rokonszenvét birta és közkedveltségnek örvendett és kiről a helyi sajtó mindegyike a legnagyobb elösmerés hangján emlékezett meg, az igazgató a társulat kötoiébéből elbocsájtott, jobban mondva neki felmondott. Érthetetlen előttünk a dolog és hogy erről említést teszünk, ezzel csak Poór Lilit akarjuk védelmünkbe venni, ki ezt teljes mérj tékben megérdemelte és kinek távozását közönségünk nagy felháborodással vette tu! domásul. Heti rofuadánkat adjuk a következőkben : Szombaton a bájos zenéjü és öJökké : vonzó „Egy éj Velencében" cimü operette ment tel^ ház előtt. Az est fénypontja Dénes Ella volt, ki nemcsak énekszámaival, hanem ügyes játékával zajos tapsokra ragadta a közönséget. Tábori Frida igen helyes volt, csupán az a megjegyzésünk, hogy túlzottan adta az ostobát. Vajda a herceg bájos zeneszámait igen szépen énekelte, de mint rendesen feszes és merev játékkal. Szigeti igen iigyes volt a gesztenye sütő szerepében, jóllehet egyes énekszámai szinetlenek voltak. Kisebb szerepeikben Sátori, Tömbömé ós Magas az est sikerét emelték. A kar elég jó, a zenekar gyenge volt. Vasárnap délutáni előadásban láttuk negyedszer „A mádi zsidó" bohózatot. A nézőtért teljesen megtöltő közönség igen jól mulatott és a tapsok nagy részében osztozkodtak Szaikay, Beleznay Margit, Szigeti, Dénes Ella és Fekete Irén, utóbbi remek táncával. Este a Népszínház sikert aratott legújabb népszínműve „Ipam uram" adatott elő kitűnő előadásban, telt ház előtt. Az est fényes sikere első sorban Tábori Fridát illeti meg, ki tűzről pattant menyecske volt és ugy bájos játékával valamint hatást keltő dalaival reászolgált azon tüntető tapsokra, melyekben része volt. A címszerepet Gyárfás nagy érzéssel játszta és nyílt jelenetekban érte őt ezen elismerés. Igen ügyes volt Bdeznay Margit a szerelmes Zsuzsika szerepében. Rendkívül szimpatikus volt Déri Béla a fiatal férj szerepében. Bátori a részeges kötélverő alakításával általános derültséget keltett. Kisebb szerepeikben Magas Béla, Feketéné, Poór Lili és Déri Gizi nagyban hozzájárultakjaz előadás sikeréhez. Szigeti Bandi a kondás fiu szerepében egész estén át derültséget keltett. Hétfőn elég szép számú közönség előtt vele. Egy fejedelmi leányt nem érhet gáncs. Nekem beszélnem kell önnel, édes, jó szomszéd, s meg kell kérnem valamire. Parancsoljon velem. — Lenn, a szálló előtt ott áll egy sáppadt arczu, szőke diák. Mayer Ferencz a neve — tudja. Egy hatalmas cziklámencsokrot szorongat a kezében, tudom, azért, hogy amikor kigurul majd a fogat, odadobja a kocsi kerekei alá. Ugy sajnálnám azokat ; z ártatlan virágokat. — Azt kívánja, hívjam íöl azt a fiút ? — Nem. Nem kívánom, nem szabad kívánnom — az ő érdekében. Arra akarom megkérni, engedje meg, hogy kicseréljem az ő havasi ibolya-csokrát ezzel a három szál havasi gyopárral. — Herczeguő, én nem rendelkezhetem az ön akaratával. — Ha én kérem reá, mindenesetre s ón még miudig Margit kisasszonynak érezem magamat önnel szemben: Lehet, hogy Alexia herczegnőnek nem tenné meg, Staub Margitnak azonban tudom, hogy megteszi s leviszi annak a diáknak ezt a három szál gyopárt s nekem fölhozza a cziklámen-csokr ot — ha szépen kérem. En itt maradok az ablakában. mitTG-YÜNK? ! 8yu íf moha i Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert | avu r^< m ohaí csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyunk STlOjiai Megtettem. A fiu előbb semmiáron nem akart megválni a maga virágaitól. Azt hitte, valami udvari ember vagyok. Csak amikor figyelmeztettem, hol áll a herczegkisasszony akkor fogadta el a gyopárokat s beletemetve előbb arcát a ciklámenekbe, átadta a csokrot. A leány ezalatt ugy állott az ablakban, mintha megkövesedett volna. Nem mozdult egy arcizma sem. A fiu ellenben csaknem összeroskadt. Messziről zugó üdvrival hangzott. Felsiettem a szobámba s átadtam a hercegnőnek a virágokat. Bizony, harmatos volt a ciklámen. Köny rezgett-e rajta, vagy harmat, ki tudná megmoudani. A leány szótlanul vette át a virágcsokrot s hangtalanul meredt rá. Az arcán csöndesen pergett végig néhány könycsepp s reá hullott a virágokra. Aztán megszorította a kezemet s egy pillanatig tétovázott. — Kérem, — suttogta azután — csókoljon meg. Csókolja meg az ajkamat, ugy, mintha a szivével csókolná. Künn mind közelebb hangzott az üdvriadal. György fejedelem saját gárdaezrede egyenruháját viselte s az egyszerű utazóruhában levő Alexia herceguőt kézen íogva vezette le a hintóhoz. A hercegnőn nem volt egyetlen ékszer sem. Csak egy nagy ciklámen-csokrot tartott a kezében. Amikor a kocsi megindult könyek csillogtak a szemében. A szemfüles ujságtudósitók meglátták s megírták, hogy a bájos hercegkisasszony szemében orömkönyek csillogtak. Megírták azt is, hogy a herceg és leánya a számkivetésben a Hotel Port-ot lakták. Kivülök a szállóban csak az udvari szobrász, valami Fehér Ádám lakott, akit a nemeslelkü fejedelem még a számkivetésben sem ahart elbocsátani. A fejedelem ugyanis — igen-igen művészi hajlandóságú férfiú, aki mindig nagy tisztelője volt a művészeteknek s az irodalomnak. Számkivetése idején is járatta a világ minden hírlapját, folyóiratát stb. stb. s kedves szobrászának fényes egzisztenciát biztosított. forrást, ha gyomor , bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. tek Legjelesebb orvosi SZaKieKinieiyaK. auai ajauiva. odales ^imuwu '<"'» C,JCI 1 "" ««--«•*" iw.ma.av*. o—mam .^^„^wv.m,. valamint nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval tePtett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás j(ar|iia|f hnpV/i? J vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásánik is- ImuUwGIt UtM VI4 • mertető füzete^ngyen kapható. A forrás kezelőség. Kapható minden fiiszeriizletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár: Oszvald JáuO S lirn.&l Pftp&ll*