Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-03-25 / 12. szám
Miután még elnöklő polgármester bejelenti, hogy a bizottságok megválasztása alkalmával a közegészségügyi bizottságból clr. Kövi József és dr. Mechnitz Ede nevei tévedésből kimaradtak, amit pótlólag bevenni kér, áttértek a napirendre. 1. Polgármester előterjesztése a gyámpénztár vagyonának elhelyezése tárgyában. Kovács Sándor a kölcsönök felvételénél nehézséget lát az ügyészi dijak magassága miatt. Felszólalásában bizonyos személyeskedés volt észlelhető és általános felháborodást keltett. dr. Hoffner védi az ügyészt ugy szinte dr. Kende, kinek indítványára hozatott meg a következő határozat, melyet Szenthe v, ügyész rövid felszólalása előzött meg, — melyben Kovács Sándor egyes kifejezéseit visszautasította. A gyámoltak és gondnokoltak vagyona 3/ 4 részben a Pápai Takarékpénztár V 4 részben a Pápa városi és Vidéki Takarékpénztárban helyezendők el. Utasitattik egyben a városi tanács, hogy az ügyészi dijakról szabályrendeletet készítsen és azt a jogügyi bizottság javaslatával a közgyűlés elé terjessze. Ezen határozat névszerinti szavazással hozatott. 2. Szente János t. főügyész a gyámi tartalék alapból 76 korona 80 fillér összeget kiutalni kér. A képviselőtestület a felmerült 76 K 80 fillér költség összeget Szente János v. ügyésznek kiutalja. 3. Torma Julianna szülésznő oklevelének kihirdetése. Torma Juliánná szülésznő oklevele rendben találtatott és az kihirdetettnek lett nyilvánítva. 4. Gerstl Leó szövőgyári igazgató, Pápa város kötelékébe magát felvétetni kéri. A képviselőtestület folyamodó kérelmének helyt ad. Köteles azonban 15 nap alatt 50 koronát a közpénztárba települési dij ciraén lefizetni. Ha azonban 1 éven be lül a magyar honosságot nem szerezné meg, ugy ezen határozat érvényét veszti. 5. Pribék Imre budapesti lakos IV ik gyógytár felállítására engedélyt kér. A képviselőtestület folyamodót kérvényével elutasítja, mivel a belügyminiszteri rendelet értelmében ez nem is tárgyalható. Tudniilik 5 év még nem mult eí, hogy egy ily kérelem elutasitatott. í Wajdits Károly indítványa folytán azonban utasítja a városi tanácsot, hogy amenynyiben a viszonyok annak idején egy 4 ik gyógytár felállítását szükségessé teszik intézkedjék, hogy ezen jogot Pápa városa nyerhesse el. Felhívja egyben az ügyészt erre nézve vélemény adását. 6. Magyar Miklós ós társának kérvénye, Pápa város területén létesítendő selyemszövő és kikészítő gyár tárgyában. A képviselőtertület elhatározza, hogy azon esetre ha a kérvényezők ezen gyárat Pápa város területén 1 éven belül állítják fel, ugy ez esetben ingyenes telket, továbbá 10 évi községi adó és kövezetvám mentességet biztosit. 7. Városi tanács egy hajórakomány kockakő megrendelését javasolja. A képviselőtestület egy hajórakomány kockakövet megrendel és ennek árát a mult évi pénztár maradványból folyósítja. 8. Csősz Ferenc vízvezetéki felügyelő kérelme, fizetésének javítása iránt. A képviselőtestület folyamodónak fizetését a vízvezetéki jövedelem terhére 200 koronával felemeli és ezen illetményét f. é. január hó 1-től kezdve folyóvá teszi. 9. Jelentés a barakk-laktanya ügyében, LÖvy Adolf elégségesnek tartja, hogy a barakk-kaszárnya csupán 300 ember és 300 lóra épitessék és ennek hatása alatt mondatott ki a következő határozat: A képviselőtestület utasítja a városi mérnököt, hogy két tervet és pedig egy 300 ló és 300 ember részére és egy tervet 670 ló ós 670 ember részére készítsen el és azt a városi tanács mielőbb a közgyűlés elé terjessze. Utasítja egyben a városi tanácsot, hogy a laktanya melletti szükséges telek beszerzésről gondoskodjék. 10. Építészeti bizottság jelentést tesz Mayersberg Samu építkezési ügyében. á képviselőtestület a 12 1~~|-Öl területért Mayersberg Samunak 1200 koronát a szedtünk amakkor . . . Pedig én is csak aztán lettem katona, mikor a veszedelem lángot vetett. Elsőbb csak nemzetőr voltam. Az apám is az volt, pedig deres volt már nagyon. Aztán hazajött, én meg ott maradtam, Szent-Tárnástul : Világosig. — Isten éltesse urambátyám ! — Isten mindnyájunkat . . . Szépen beszélt az elébb, majd mutatok holnap valamit. — Mit édes bátyámuram ? — Most csak tánczoltassa még meg a menyasszonyt is, mert az ugy dukál, aztán majd dallikózunk . . . Nem kőll mindenkinek mindent tudni . . . Menjen no, majd nézem. Azután tapsikolok , . . III. Ha lefekszek, ha nem fekszek, mikor időn tul vagyok : csak nem birok aludni. Alig hogy az ablak liládzani kezdett, megmosdottam, felöltöztem, kilábhegyeltem az udvarra. Sokan tudják, hogy engem a kutya sose bántott, a lakodalmas, disznótoros ház ebe meg mást se bánt : egész bátorsággal füstörésztem a zúzos, deres fák alatt; a tornácz előtt. A pitvarban is, a kisházban is égett a lecsavart mécs, s felöltözötten aludtak a lokájasszonyok, ottfelejtett gyerekfélék. Az istállóban horkant-horkant egyet valamely csikó. Nem csitítja senki; béres is, kanász is aluszik. Csak a félszer ajtajában mozorog egy subás emberforma. Hogy eztán rámszól, akkor ismerem meg öregepót : — Hát maga tanító ur ? Tán kemény volt a derekalja ? — Tollú volt annak még a szalmája is, Csak kóvályog egy kicsit a fejem, azt szellőztettem. Adjon Istan jó reggelt ! — Fogadj Isten, adjon Isten. Majd nem soká melegítetek én egy kis bort. Jó az a cámboródott fejnek nagyon Csak hadd pihenjenek még egy kicsit a fiatalok . . . A fiatalok, akiknek unokái is vannak már / Odamegyek hozzá, kezelünk s elkezd pirongatni : — Megfázik . . . Hallja-e, megfázik ... — Dehogy fázok . . . •— Nono . . . Heten maradtak otthon. Nézze, behozom az istállóbul a mécset ide a fészerbe, itt mégse ér ugy a szél. Letette a lámpást a gyalupadra. — Én itt tanyázok, ha tél, ha nyár. Nekem kicsi a ház. Ha föl érzek, köhögök. Itt ugy alszok, mint a tej. Üljön le oda az ágyra. Szalmaagy. Most fontam újra, hogy beszorultunk ... Muszáj valamit csinálni, nézze . . . Most kaptárokat csinálok. Meg dagasztószéklábat. Fúrok, hiragok, motyogok ... Ez meg sulyok. Éppen Viktorkának csinálom. — Ezt a vízfolyást, rozmaringot is urambátyám véskedte bele ? — Hát ki ? Szebb is ugy, meg nekem tovább tart a csinálása ... Ez meg famacska. Ördög vigye el ; sok az egér a kamrában ... Ez aztán se le nem veri a köcsögöt, se a kolbászt meg nem dézsmálja. — Hát az, ami azon a polcon ugy be van pólyázgatva szűr posztóba ? mult évi pénztár maradvány terhére kiutal, ha ezen terület telekkönyvileg be lesz jegyezve. 11. Illetőségi ügyek.Zuna Gyula, Mernyih Gizella, Kremmer Gyula és Klein Rezső illetőségeért folyamodók kérelme a városi tanács javaslatai alapján el lettek utasítva. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. A kath. kör estólye. — 1906. március 18. A márciusi nagy események emlékére a pápai kath. kör mult vasárnap délután 5 órakor a Griff-szálló nagytermében óriási közönség részvétele mellett egy minden tekintetben fényes sikerű hangversenyt rendezett. A hangverseny kezdete előtt a közönség a Hymnuszt, végeztével pedig a Szózatot énekelte. Magát a hangversenyt Puschmann Ida zongoratanitónő művészi zongorajátékkal vezette be Székelynek egy nehéz Rhapsodiájával. Utána Hanauer Zoltanné szavalta el Arany Rákóczyné c. költeményét, megtoldva azt Tompának egy szép alkalmi költeményével. Kitűnő szavalata frenetikus hatást keltett. Ezután Marg'o Zelma, szintársálatunk széphangu művésznője énekelt Szentgyőrgyi Sándor zongorakisérete mellett kuruc dalokat, majd pedig népdalokat a már tőle megszokott sikerrel. Majd Francsics Norbert az ékesszavu b&konybéli apát mondott gondosan kidolgozott, bár rövid, de tömör tartalmú ünnepi beszédet, mely után Krécsy Ede, pannonhalmi főmonostori karnagy mutatta be gordonka művészetét. A tiszteletet keltő öreg ur mintegy meghazudtolta korát: fiatalos bravúrral játszott a gordonkán Szentgyörgyi Sándor zongorakisérete mellett. Most Takáts Gedeon tanár lépett a pódiumra és „Éji látogatók" cimü remek költeményét szavalta. E költeménynek a fővárosi ifjúságnak nevezetes tüntetése volt MMMWjaMWMMMBWMBEJillU HlWMIMIMMMIIMBjjaWCMIMl^MMWW arra üljek, mert tör ám az ő ágyának a széle : — Az ottan, lássa, az, amit az este mondtam is magának, hogy majd megmutatom. Ez az a kiszögezett kasza, akivel nemzetőrnek elmentem amakkor. Levette, kipólyálta, komoly volt. Ernyős szemöldöke izgett-mozgott. — Sokszor megtisztogatom. Megkenem hájjal, mégis rá-rálopódzkodik a rozsda. Látott-e már ilyet ? — Láttam. A muzeumban láttam. De az élit még sose tapintottam, csak most. — Fogná még ? — Fogná . . . Hanem én mégse itt tartanám, ha urambátyámnak volnék. — Hanem ? — Hanem bevinném a városra. Odaadnám a nagydiákok iskolájának, hadd látnák, hadd ösmernék meg a régieket, hadd lennének olyanok, mint azok voltak: az apájaik . . . Az öreg Putnoki elvette tőlem a kaszát, visszagöngyölgette rá a szürposz'ót : — Igazsága van ... De azért ; jgse adom oda . . . Lássa, lehet még vala:.< . .. Haszontalan ember vagyok én ma,r nagyon, hanem ha lenni valami, tudnék én még ezzel a kaszával bánni . . . . . . Tudom, hog;y hiu a hite a vén embernek, de megcsókolom azt a kaszát és érzem, hogy igazságot cselekedtem . . . Mert lesz még idő .. . Lesz még hajnal. . . És szent lesz a kasza, mikor a lélek győzedelmeskedik . . .