Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-03-04 / 9. szám

önkéntesen befizetett adók, valamint az önként jelentkező újoncok tárgyában eddig hozott összes határozatait a belügyministeri megsemmisítő rendeletek figyelmen kivlil hagyása^mellett egész terjedelmükben továbbra is fenntartja. De mert a kormány az e tárgyban kiadandó rendeleteinek végrehajtását megtagadó tisztviselőit előreláthatólag felfüggeszteni, sőt állásukból elmozdítani is fogja, s igy akaratát mindenre eszközül szolgáló egyéneknek bár törvénytelen alkalmazása utján is keresztül viszi kimondja a vármegye közgyűlése, hogy a megyei, városi és községi tisztviselőinek egyéni belátására bizza a vármegye közönségének az önkéntesen befizetett adók, valamint az önként jelentkező újoncok kérdésében hozott határozatainak végrehajtását s hogy a mennyiben egyes tisztviselő az erőszaknak engedve a hivatkozott határozatokkal ellenkező eljárásra határozná el magát, ezen ténykedését sem hazafisága, sem engedelmessége mérlegelésénél a jövőben figyelembe venni nem fogja, s azt az ellenállhat! an kényszer hatása alatt történtnek tekinti. Mivel pedig a meg nem szavazott adókat önként befizetők és a katonai szolgálatra önként jelentkezők ézen cselekedeteikkel a törvénytelen és alkotmányellenes kormányt támogatják s fennmaradását lehetővé teszik : hazafiatlanoknak nyilvánítja mindazokat, akik — az erőszak vagy kényszer helyzetet kivéve — a meg nem szavazott adót önként befizet vagy katonai szolgálatra önként jelentkeznek. Kimondja egyúttal a vármegye közönsége, hogy a legbensőbb hazafiúi fájdalommal fogadja az országgyűlésnek az 1848. évi IV. t. c. 5 §-a, valamint az 1867. évi XII. tc. 10 § ában foglalt rendelkezések ellenére történt feloszlatását, s az alkotmányos rendnek karhatalommal történt megszüntetését, ez ellen tiltakozik, az ujabb megpróbáltatás e nehéz óráiban az ellen óvást emel és ezeréves alkotmányunk ellen intézett olyan merényletnek tekinti, mely a 113 ilt absolutizmusnak jellegét viseli magán, s a melylyel a hazafiatlan kormány már a különben is látszólagos — mert a folytonos esés, szaladnak a veterináriusért aki aztán egy látogatásért fényesebb honoráriumot kap mint az orvos, ha az egész famíliát kúrálta is ki. Az ilyen különös esetek szülték volna az általános rendszabályozást? Le — és hihetetlen. Szegény közönség! Szegény doktorok. Node sebaj. A fődolog, hogy — egészség legyen. No ez arany igazság, fő az egész ség, de még főbb a fele ség. Akinek egész-sége volt azt elveszthette, a kinek meg fele-sége nem voit, olyat szerezhetett, elég hossszu volt "a farsang. " De a farsang is csak olyan mint a szerelem. Semmi babám semmi, igy kell ennek lesni még oly oly hosszú farsangnak is vége szokott lenni. Idei farsangnak is vége lett Fr — K — és L — aclc. alo mars a szekrénybe. De nini hiszen a társaság nem teljes, hol is van báliöltözékem kimagasló része a Klack ? — A Klackot tetszik keresni, kérdé szoba leányom. — Azt hát, mit is kereshetnék mast. — Kérem talán még a fehérmei lény zsebében van. — Mi? — Az a izé, az a . . . vagy hogy is tetszett mondani. — Hallgasson maga szamár szerepedben tökéletes alakítást produkáló művésznő, mióta hordanak cilinderkalapot a mellény zsebben. — Hja bocsánat~csak most értem, a nyomható cilindert tetszik keresni, kérem az imént a Bubi kezében volt. törvénytelen elnapolások áltál lehetetlenné tett — parlamenti felelősség alól magát teljesen kivonta, hogy igy akadálytalanul hajtsa és hajtassa végre törvénytelen és hazafiatlan rendeleteit, s minden ellenőrzés nélkül törvényellenesen gazdálkodhassék vérünkben és penzünkben ; egyúttal bizalommal fordul többször kipróbált tisztviselőihez, hogy hivatalos állásukat még eme nyilt erőszak ideje alatt is — amig csak hazafias érzésük és meggyőződésük megengedi — tartsák meg, elvárván tőlük, hogy sem a kormánynak, sem közegének a törvénybe ütköző vagy ezzel határozottan ellentétben álló rendeleteit végre nem hajtják, s a vármegye lakosságát az önkényes zaklatásoktól a lehetőséghez képest megoltalmazzák. Végül kimondja még azt is, hogy a megváltozott politikai helyzetre tekintettel feloldja a vármegye alispánját a legközelebbi április 10-én tartandó rendkívüli közgyűlés egybehivásának kötelezettsége allól, de fen tartja magának azt, hogy ha rendkívüli események esetleg indokolttá tennék, közgyűlés időközben is összehivassék. A határozati javaslat minden pontja | általános helyesléssel találkozott ésajavas1 latot, felállással történt, szavazás utján, egy „nem" szavazat (Övári Kálmán) kivételével egyhangúlag határozat erőre emelte a törvényhatóság. r Miután az alispán a jkv. hitelesítésére dr. Ováry Ferenc, Kránitz Kálmán, Kenessey Móric és Rosenthal Nándor biz. tagokat felkérte, a közgyűlés háromnegyed 11 órakor az alispán éltetése mellett véget ért. # Közgyűlés után az alispán elnöklete alatt tiazti értekezlet volt, melyen a központi és járási megyei tisztviselők mind jelen voltak. A képezdei hangverseny, — 1906. február 36. — A pápai áll. tanítóképző, nagyaránya intézetében mult hétfőn este jókedvben buzogó, fényben és díszben példátlan sikerű mulatsággal búcsúzott el a haldokló far— Nohát vegye el tőle. — Kérem nem lehet. — Eh mit nem lehet. Vegye ki a kezéből, az nem gyerek kezébe való. — De kérem, nem a kezében van már. — Hát hol ? — Kérem . . . izé . . . ne tessék haragudni ... a Bubi . . . izé . . . — Ne izéljen itt, lóduljon a szemem elől. Diktum faktum Klaekom felett kis fiam ült Ítéletet és nagyon természetes, hogy az az ő bírói tévedésének Ion áldozata. Hja a farsang sok és nagy áldozatokat követel a kulturbestiától. Ott kell lenni mindenütt, részt kell venni mindenben, végig kell élvezni mindenfélét, m°g kell nézni mindent, végig kell hallgatni mindent, hogy embertársaink ne csak a bestiát lássák bennünk, hanem a kulturát is. Minálunk valósággal dühöng a köz- és magán művelődés és drága pénzen kell a szellemi jólét szentelt csarnokaiban egy-egy helyet megvásárolnunk. Valósággal ránk férne egy ingyen szellemi tej- és kenyér egylet. Annyi műkedvelői és annyi művészestélyt és annyi zsúfolt házat még nem látott a színház falairól és menyezetéről nagy pamatokban alá csüngő pókháló mint az elmúlt farsangi szezonban. De jól is esett ez a színháznak, mert az ülőhelyek és ezek támláiról alaposan letörülte a közönség ünnepi ruhája aport, sőt a páholyok és erkély párkányzatát képező plüschből is kikefélte könyökével azt. Valamennyi műkedvelő előadás között legüdvösebbnek tartom az egyes iparosszasangtól. A hangversenyre és az ezt követő táncvigalomra teljesen megtelt a gyönyörűen díszített, pazarul világított tornaterem s általános volt a megelégedés, hogy városunk társadalmának minden rétege nagy számmal kereste fel derék képezdészeink előkelő vigalmát. Családias, otthonos melegség ömlött el mindenfelé és a válogatott társaság csaknem egytől-egyik kitartott a hajnali órákig. Ugy 8 óra tájban nyitotta meg a hangversenyt Köveskuti tanár vezetése mellett az intézeti zenekar. Rossini „Sevillai borbély" cimü dalművének megnyitóját adták elő a meglevő erők képzettségének megfelelő átiratban. Az előírásnál kissé lasubb ütemben ugyan, de szorgos betanításra valló igyekezettel játszottak az ifjak, kik bár, évrőlévre mások, a közönség előtt e téren is igen jó hírnévnek örvendenek. A 2. pont Pnschmann Ida művészies zongorajátéka volt. Chopin : Ballada. Ennyi állt a műsoron. Kik hallgatták, azok közül tán egy-kettő hallotta még csak hirét is e műsorszámnak s igy kettőzött figyelem kisérte a kedves megjelenésű előadó finom játékát. Bár ugy láttuk a mesternő saját felfogását is belevitte a nehéz, kifejezésteljes szerzeménybe, szívesen konstatáljuk, hogy az annyira nem hátrányára szolgált a balladának, hogy bizonyára maga Chopin lett volna az első, ki a felhangzott tapsvihart kezdeményezte volna. Köveskuti tanár egy melódrámája következett ezután. Arany János Ágnes aszszony cimü költeményét zenésítette meg a szerző. Dunába vizet öntenék, ha a szerző dicséretére csak néhány sor helyet ís vonnék el e hasábokból. Tán rossz néven is venné. Egy Köveskutinak, kinek neve van, minek a mi egyszerű kritikánk, a mi dicséretünk. De fel kell említenünk, hogy szerencsés kezekre bízta szerzeményének bemutatását. Kertész Gizella e fellépésével kivált a műkedvelők sorából és a hivatásos előadók körébe lépett. Még egy éve, igaz, hogy ekkor is igen szépen játszott már a zongoránalig lehetett mást mondani játékáról, minthogy fiatalsága dacára elég ügyesen, szor, galmas, gondos betanulással mutatja be jár, kok által rendezetteket, mert ezekből világosan kiderül az intenció, a cél nemessége, a napi hivatásos munkában kifáradt testű ifjúság lelkületét a sablonos mindennapi élet mozzanatai fölé emelni, azt nevelni, művelni, acélositani. Ezt az intenciót támogatni, ezt a célt elősegíteni a modern társadalom erkölcsi kötelessége. — Nem egy ember fejezte be életét, mint ország-világ által megbámult, irigyelt, becézett, fejedelmek által kitüntetett művész, akinek ősi foglalkozása valamely ipari szakma volt. Aki belátja arany igazságát annak, hogy nincs fa oly magas, mely egykor mag ne lett volna csak tisztelni és becsülni tudja iparos ifjuságunk szép törekvését. Ezek mellett a szerény, csendes, minden reklám nélkül dolgozó iparos előadások mellett nagy eret vágnak rajtunk az u. n. parádés előadások, melyek arra valók, hogy az ex-Iex állapotban önként befizetni szándékolt de el nem fogadott állami adóra szánt pénzekre ne kelljen vigyáznunk. Micsoda önzetlenség. Micsoda jói-éti bizottság. Jól-éti bizottság ? Igen, mert az e fajta zsebmasszázsra szóló előkészületek egy jól-ételezö kedélyes asztal mellett tétetnek meg rendszerint. Összeül egy pár tüzes meny-ecske és kész egy zsebperzseló de kedves po&oZ-ecske. Nincs érdekesebb dolog a világon, mint egy hölgyrendező-bizottsági ülés. Mennyi báj, mennyi baj és mennyi minden egyéb. Nem szükség, hogy valaki kétszer bejárja a világot, hogy világi tapasztalatokhoz jusson ha egyszer egy ilyen hölgyrendező bizottsági ciklust végig élvezett. Mondjam még tovább is ? Jól van. De majd máskpr.