Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-12-09 / 49. szám
ZXZVI- ó-vfol^am. IPárpet, 1906. deceinTDer 4zQ. szárm. NY KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELOFIZETESl ARAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : 3QL&&1PSSB: Fit I GYES HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L ÁRMIN könyvkereskedésében. A vasúti indóház világításáról. Ugy látszik, bogy a magyar ki rályi államvasutak igazgatóságának kisebb gondja is nagyobb annál, hogy jogos és méltányos panaszunkat, az indóház világítása érdemében, a közönség kívánalmának megfelelőleg orvosolja. Lapunkban már több izben szóvá tettük, hogy az a silány petróleum világítás a pályaudvaron tarthatatlan. Elmondottuk azt is, hogy a városi villamos telep kellő előzékenységgel viseltetik a magyar államvasutak iránt, kitetszik ez az előzékenység abból is, hogy oly árban ajánlotta fel a villamos áramot, mely minden tekintetben méltányosnak mon ható. És mégis mit tapasztalunk ? Az a rozoga, megvémült rozsdás gépezet, a mit közönségesen magy. államvasutak igazgatóságának hívnak, érthetetlen és indokolatlan okokból megkötötte magát és a petróleum világítás fenntartásához ragaszkodik. Azt eddig is tudtuk, hogy a ma gyar államvasút igazgatósága nem nagy barátja a haladásnak, de azt még sem tudjuk elképzelni, hogy miért ragaszkogik oly mereven a mostani szégyenteljes, nyomorúságos állapothoz. Azt várja talán az igen tisztelt igazgatóság, hogy az utazók közül valaki a lábát törje ki? Nohát erre sem kell neki várni. Mintegy tiz nappal előbb történt, hogy egy utas a sötét pályaudvaron a lábát íicamitotta ki. Hat napig nyomta az ágyat a kérdéses utas a máv. igazgatóságának jóvoltából. Igyekeztünk némileg meggyőzni ezt az utast, — hogy tegyen feljelentést az igazgatóság ellen, — indítson kártérítési keresetet, — sajnos azonban nem sikerűit kapacitálnunk a szegény ern bert azért, meg volt győződve, hogy perét nem nyerheti meg a nagytekintetü igazgatóság ellen. íme, ez csak egy példa, a mi véletlenül tudomásunkra jutott, hány ilyen szegény ember lehet még, a kit hasonló sors érhetett a m. kir. államvasutak pápai indóházában. Nem marad tehát más hátra, mint türelemmel bevárni azt az időt, mikor majd olyan ember töri ki lábát, kritikán aluli indóházunk porondján, a ki azutáu fel is mer lépni az igaztóság ellen. Ez az ének azonban csak az indóházról szói. Van azonban még ennek folytatása is. Csak a legsötétebb Afrikában élő embereknek lehet fogalmuk arról az állapotról, a milyen az állomás raktárában uralkodik. Igazan Isten csodája, hogy ott még nagyobb szerencsétlenségek nem történtek. Tekintse meg bárki is ennek a raktárnak a hitvány világítását és meg fog győződni állitásunk igazságáról. Egy-két mécs szolgáltatja ott a világítást, de ugy hogy egy méter távolságban már bízvást nyakát szegheti akárki. Frizzo a hires művésznek, a ki az elmúlt héten tartott színházunkban m m mm ^m- TÁKCZA. Seígneur de Brantome és a nők, íróasztalom mellett egy igen kellemetlen képű ur képmása áll. Rőt hajzat és szakái kotiti a husszukás, valóságos íófejet, A barázdált homlok alatt silány szemöldök, mely mély árnyat vet a kidülledt, úgynevezett gurga-szemekre. Az orrtól a két ajakszegletig mély ráncz fut le, arai az areznak igen savanyu kifejezést ád. Roppant nagy fülek, amelyek nem fének bele az ódivatú csipkegallérba, amelyet a Krisztus-rend szalagja körit. Ránéznem is rosszul esik arra az arezra. amelyből sok rosszakarat, irigység, gyűlölség, alamusziság, pletykaszomj ós kellemetlenség előidézési viszketeg tekint reám. Jól tudom, most mindenki azt kérdi tőlem, hogyha ilyen ellenszenves ez a kép, akkor miért tartom éppen az íróasztalom mellett, ott, ahol csak a kellemességek szoktak helyet kapni ? Ennek a magyarázata az, hogy ez a rőtképű, rőttermészetü ember nem más, mint az az ur, az a vén pletyka, akit Brantome néven ismer a világ : ismer, gyűlöl, megvet — de olvas. Tudják-e, ki volt ez a Brantome ? A nevét bizonynyal sokan ismerik ós sokan lesznek, — akik Don Jüan Tenorio, a világhírű nőcsábítóval fogják összetévoszteni. Pedig Brantome teljesen ártatlanul fog a dicsőséghez jutni. Elég egy pillantás arczképére — és világos előttünk az ő teljes ártatlansága a donjuani dicsőségben. Nem, ilyen idétlen arczczal nem kaphat az ember légyottra hívó levelet, ilyen barázdált homlokra nem. tűzhették annyiszor a törvénytelen szerelem myrtusát. Es nagy fű lekkel r csakis Zuboly jutott kalandhoz. Ámde mégis van egy bizonyos híre, amely donjuani, de inkább ugy mondhatnók : antidonjuani, mert a szegény lovag — soha sem tudott kalandhoz jutni. Pedig benne élt abban a világban, amelynek főczélja volt kalandokra vadászni, s kalandokat Vénusznak tetszetős formában elintézni. Montaigne, — akinek nem csekély része volt a szerelem gyönyöreiben, mondja valahol: „Mi az első és íő §. a szerelem tankönyvében? — A kellő időt eltalálni, mert csak ezen fordul meg minden. Lovagunknak nagy pechje volt, mert sohasem találta el a kellő időt és akkor egy rózsás piczi tenyértől olyan csattanós | pofont kapott, hogy elment a kedve a kisérletezéstől és többé nem hajhászta a szerelmet, nem kereste a kalandot, de bosszút állt azokon, akiket a szerelem istenasszonya kényeibe fogadott, szörnyű bosszút állt a szép nemen ós azokon, akik véleménye szerint nem szépek voltak, csak az ostoba szerencse lovagjai. Egy pár tenyérnyi vastag könyvet irt össze, amelynek azt az ártatlan eziraet adta: MEMOIRES. Aztán alczimekül pedig ezeket a meglehetős sok veszedelmet retőket: „Hires férfiak és franczia hadvezérek élete." „Hires asszonyok élete". „Szerelmes asszonyok élete." Stb. stb. Ezekben aztán szive minden keserűséget, kimenti, ami on dit akkor szájrólszájra járt, ami pletykákat, finom csipkéiéI gyezők mögött féltékeny, irigy, unatkozó és nem tudom én még milyen, — de min! dig rangbéli dámák egymásnak suttogtak, | amiről a cselédszobákban traktálták egymást a szemfüles cselédek, amit tudtak, amit sejtettek és amit képzeltek urak ér asszonyságok, azt ez a jó Brantome mind leírta szépen, s mikor le volt írva, akkos szépen azt mondta. kiválóan alkalmas és célszerű férfi szövet, női kelme és parget ooooooo MARAD É KOK ooooooo "bátn ulatos olcsó áia?TDa:n_ HsiarpZbLai-tóHs: Krausz M. Fia és Társa divatarnházában.
