Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-10-07 / 40. szám
1X1^7"X- ó-vfolyam. IPá/pa, 1906. olsL-bólDeo? 7. 40. száíoriPÁPAI KÖZLÖNY KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : tm&áwsim FM&YIS. HIRDETESEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L ÁRMIN könyvkereskedésében. városának közélelmezési bizottságot kell szervezni, de nem olyan gyámoltalant, tehetetlent, mint a minő a budapesti, a melynek megbénultak a mozgó szervei s mint a gutaütött ember, meredt szemekkel, tétlenül nézi a csudát, hogy mint emelkednek az élelmiszerek árai csupa üzérkedésből, a fogyasztó közönség kizsarolására. Jól szervezett, agilis, független és ügybuzgó közélelmezési bizottság a nagyközönség javára sokat tehet. A közélelmezés irányítása, ellenőrzése az administráció szempontjából egyike a legfontosabb intézkedéseknek. A vezetés nagy tudást, alapos áttekintést, hosszú tapasztalatot és kiváló megfigyelési képességet igényel. Az élelmezési bizottság vezetőségének kötelessége tisztában lenni azzal, hogy mennyibe kerül az egyes élelmi cikk, mennyit fogyasztanak, mennyi az eladó, mennyibe kerül a termelés, az előállítás, mit és menynyit szállítanak a vidékről. Ismernie kell az okokat, melyek az árhullámé i • •• "' •••••••B™ igazán nem csalódom sem magamban, sem az érzelmeimben. A férj: (Ingerülten.) Ezt nem állithatod ilyen határozottan. A feleség: Állíthatóra, mert bizonyítékom van reá. A férj: (Hüledezve.) Bi-zo-nyi-té-kod. A feleség : Az. Szenvedek miatta. Fájdalmat okozott, égető, gyötrő, szörnyűséges fájdalmat. Amikor megláttam, egyszerre belenyilallott a szivembe, csakhogy üdvösségesen, azután — azután — szólott hozzám — azután. A férj : (Dühösen.) Azután megfogta a kezedet. A feleség: Nem, nem fogta meg, pedig—pedig ugy vártam. Előre örvendtem, mint fog megreszketni a szivem, ha megfogja a kezemet, előre remegtem az üdvösség gondolatától s vártam, hogy megcsókoljon. A férj: (Fölordít.) Es ezt nekem mondod ! A feleség : (Nagyon alázatosan.) Végre is, kinek mondjam ? A mama nem lakik nálunk. A férj : (Dühösen.) Nem 1 A feleség: Az édes apám utóvégre is férfi. A férj : Én is férfi vagyok ! A feleség: Igen, de te a férjem vagy s neked jogot, sőt kötelességed, hogy megtudd a valót. De kérlek, igen kérlek, azérj; Közélelmezési bizottságot! Mindenre van bizottságunk, választmányunk, szükebbkörü, tágabbkörtl, csak a mire legjobban kellene, arra nincs semmilyen. Nincs élelme zési bizottsága Pápa városának, a melynek feladatát képezné a közélelmezés ügyének gondozása, ellenőrzése, fejlesztése s legfőképen a fogyasztó közönség érdekeinek őszinte és lelkiismeretes megvédése. Tisztára ki vagyunk szolgáltatva minden téren a szabad üzérkedésnek. Piaci rendszabályunk nincs s az általános rendszabályokat csak az tartja meg, aki akarja. Nagyon jól tudjuk mi, hogy ha méltányosak és igazságosak akarunk lenni, be kell látnunk, hogy Pápa rendőrsége a mai szervezetében s a város népességéhez viszonyított csekély létszámánál fogva legjobb akarata mellett se képes mindamaz igényeknek, hozzátesszük, jogos igényeknek, pontosan megfelelni, amelyeket a nagyközönség vele szemben támaszt. A mi rendőrségünk erejét részben a bürokratikus teendők, az úgynevezett irodai munkák, részben a város területén teljesített szolgálatok annyira igénybe veszik és kimerítik, hogy holmi közélelmezési ügyekkel abszolúte nem foglalkozhatnak. A közrendészetnek száz meg száz ágazata anynyira szétforgácsolja a csekéJy erőt, hogy ha minden irányban mozogni és cselekedni akarnak, csak fölületes munkát végezhetnek, mint a milyent a gyakorlati, a mindennapi élet tanúsága szerint végeznek. Ez azonban nem az ő hibájuk, hanem azoké, akik ott fukarkodnak, ahol nem kellene, ott sajnálják a fejlesztésre a pénzt, ahol a népszerűen hangzó takarékosság a város egész közönsége megissza a levét. A rendőrség időről időre, amint a város népessége szaporodik, az igé nyek nagyobbodnak, erősbitendő, hogy kötelességeinek megfelelhessenek. S magában véve ez sem elegendő. Pápa TÁRCZA. A mézeshetek. xi feleség. (18 éves.) A férj. (24 éves.) Szobaleány. (Csinos, vadonatúj ebédlő. Az asztal kissé rendetlen, mert éppen most végeztékéi a vacsorázást. A villamos körte a legvakitóbb fénynyel ég, nagy csend.) A férj: Mondom, hogy valami bánt téged. Az Istenért, öreg asszony, csak nem vagy beteg ? A feleség : Nem. Beteg nem vagyok. A férj: Akkor bánt valami. A feleség: (Hosszas hallgatás után.) Fáj itthagynom ezt a meleg, puha fészket, A férj : (Felriad.) Tessék ? A feleség: (Zavarodottan kopog kis rózsaszínű körmeivel az abraszon.) Ki kell mondanom, hiába. Végre is tisztességes asszony vagyok s az is akarok maradni. Még az esküvőnk napján megfogadtam magamnak. A férj : (Mind jobban csodálkozva.) Mit? A feleség: Hogy megmondom neked nyíltan, ha másba szeretek. A férj: (Értelmetlenül.) Ha másba szeretsz ? Egy szót sem értek. A feleség : Pedig mindent elmondtam. Dani. én kimondhatatlanul, szenvedélyesen szeretek egy férfit. A férj : Te ? Az lehetetlen. Az Istenért Czuli, hisz mi még csak három hónapja vagyunk férj és feleség. A feleség : És mégis ugy van. A férj : És szenvedélyesen ! A feleség: Lángolóan. Ne haragudjál, ugy jött az egész, mint a villámcsapás. Mintha tegnap sohasem lett volna s mintha csak azóta élnék, amióta őt ismerem. ^ férj: (Nagyon rosszul érzi magát.) Ugye-e csak tréfálsz ? A feleség : (Komolyan sóhajt.) Bár ugy volna. A férj : (Gondolkozik s egy szót seir. szól.) A feleség : (Igen halkan. s. v ^yenkezvc. Hidd el, nagyon resM : dcigót, de nem tagadom, hisz t jelenség / ha eltagadnám és éppen előled. A férj: És régen ? A feleség : Nem, n om is lehet régen, hiszen csak han..n honapja, hogy a tied vagyok. Ha őszinte akarok lenni, csak ma tudtam meg, hogyan állok tulajdonképpen. A férfi: Ki volt itt ? A teleség: Az nem határoz. Nem ma láttam először, de csak ma győződtem meg mindenről. A férj: Hogyan ? A feleség : Istenem ! — Hidd el, hogy
