Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-05-27 / 21. szám
helyszínéről eltávozott V a r g a Rezső m. kir. dohánygyári tiszt, szövetkezeti igazgató intézett a megnyitási ünnepélyre öszszegyült részvényesekhez és szép számú közönséghez néhány buzdító szót. Pálinka fogyasztásról szó sem lehetett, mert a szövetkezetnek nincs is italmérési engedélye. Pápa, 1906. május 21. Ttisztelettel KRISZT JENŐ. Ezt a levelet mi egyszerűen felekezeti hajszáuak tartjuk. Városunkban eddigelé a felekezetek között példás egyetértés uralkodott és abba üszköt dobni nem engedünk sőt ez ellen határozottan tiltakoznunk kell. Nem tudjuk elképzelni, hogy mi indította a plébános urat azon kijelentésre, hogy a helybeli hírlapok — s igy mi is találva érezzük magunkat — katholikus ellenes vádakat hireszteltüuk. Rágalmazó színezéseket említ, hogy azokat rektifikáljunk, pedig tudtunkkal ily ér* telemben mi nem foglalkoztunk a pápai fogyasztási szövetkezettel. Hogy mi jelent meg ez érdem ben a „Népszava" újságban azzal mi nem törődünk és azért felelősséget nem vállalunk, de igenis felelősséget kell vállalnunk azon kifakadásokra, melyeket a plébános ur levelében tesz, mellyel a többi felekezeteket igyekszik támadni, főleg pedig helybeli kereskedőinket felekezetre való tekintet nélkül zsarolóknak tüntet fel. Plébános ur levelében ezt tünteti fel. Ebből azt kell következtetni, hogy a pápai keresztény fogyasztási szövetkezet lesz hivatva a kizsarolt (?) népet „egy boldogabb a keresztény Magyarország érdekében tömöríteni" és erre a papok lelkesen felvilágosítják. Hát bocsánatot kérünk ez nem egyébb mint felekezeti izgatás. Tud tunkkal Pápán nem lett zsarolva a nép, nem volt a kereskedők között felekezeti viszály és remélhetőleg még az ily levelek sem fogják azt előidézui, jóllehet az ilyen kijelentések fanatizálásra nagyon is alkalmasak, de a mi békés felekezetű városunkban ily „cimen" kevés hivő akad. Mi újból kijelentjük, hogy a pápai fogyasztási szövetkezetnek semminemű nagyobb jelentőséget nem tulajdonítunk, amint azt egyesek tudni vélik és mende mondákra nem adunk. Hogy fel lett szentelve a bolt vagy csak a feszület és hogy mi kép lett az felszentelve, azzal mi nem törődünk az belügye lehet a plébániának és csakis felekezeti szempontbol Ítélhető meg, de hogy ezzel az aktussal a felekzetek közötti viszály szitását hozzák öszeköttetésbe, az ellen határozottan tiltakozunk. Ezt kívántuk megjegyezni Kriszt Jenő plébános urnák hozzánk intézett levelére, melyet őszintén mondva csak is kényszerhelyzetből, határozott kívánságára hoztuk a nyilvánoságra. Az OföECE közgyűlése. Az 0. M. K. E. papai fiókja mult vasárnap délután 4 órakor, tartotta első évi közgyűlését a Lloyd helyiségében. Krausz József N. kereskedelmi tanácsos elnök üdvözölve a megjelenteket az ülést megnyitja és a jkv. vezetésére dr. Fehér Dezső egyesületi titkárt annak hitelesítésére Klein József és Weltner Manó tagokat kéri fel. Ezután dr. Fehér Dezső a/, üzlet évi eredményéről szóló jelentést olvasta fel, melyet egész terjedelmében a következőkben közlünk: Igen tisztelt Közgyűlés ! Előző évi jelentésünkben részletefsen foglaikoztunk azokkal az okokkal, a melyek az egész hazai kereskedelem érdekét átfogó országos kereskedelmi egyesülés szükségessé tettek, s igy ez alkalommal azok újbóli hangsúlyozását szükségesnek nem tartjuk. Ut.lünk e helyütt arra, amit az egyesület céljaként Összefoglalva elmondottunk, hogy t. i. kereskedelmünk jogos érdekei az államélet összes nyilvánulásaihan, minden intézményében megóvassanak és rendelkezésére bocsátassanak a kereskedelemnek mindazok az eszközök, a melyek a kereskedelem nyugodt fejlődését biztosítják egyrészt, a kereskedelmi öntudatot pedig fejtik másrészt. Az 1906. március 16-án megjelent Hivatalos Közlönyből meggyőződést menthettek a t. tagok a tekintetben, hogy az Omke hivatása magaslatánál, és azokat a reményeket, a melyeket a kereskedelmi világ megalakulásakor működéséhez fűzött, nagyrészt megvalósított, illetve megvalósítani törekedett. A hivatkozott Közlönyből egész sor olyan intézkedést látunk, a melyek a kereskedelmi érdeket érintik és a mely kérdésekben a Központ a nehéz politikai helyzet dacára igen sok hasznos eredményt ért el. Hogy a nagyszabású, a kereskedelmi érdeket érintő és biztosító kérdésekben a milyen például a szövetkezeti ügy reformja, labanc-idejéből tudta, mi folyik itten. Bál volt. A korcsma ivóját megtöltötték a dorbézoló császáriak. Voltak vagy negyvenen, az egész „helyőrség". Maga a hadnagy is ott ült egy külön asztalnál s előtte egy halom üres palack bizonyította, hogy itt is első »a csapatjában. Az udvaron egy lélek sem járt. Az eperfához kötve hét didergő Jó rágta a zabláját. A járóőrök is befordultak hát egy ital melegítőre. Benke hamarosan lekapta az egyik ló kötőfékjét s azzal erősen megkötötte a korcsmának kifelé nyíló ajtaját. Nem állt ugyan szilárdon az ajtó ; de ha ki is nyomták, a nyíláson egy embernél több egyszerre ki nem fért. Mikor ezzel készen volt, egy másik kötőfékből hosszú ostort hevenyészett, a lelt lovakat pedig hosszú száron hagyva, keményen a fához kötötte. Akkor elővette a harci sípját, tele tüdővel belefujt s annak a sikoltása, mint a vészmadár, belesivitott a korcsma zajába, hogy egyszere halálos csend támadt a nyomán. ilrre a kuruc kegyetlenül végigvágott a megriadt lovakon s azok megbódulva, egymást rúgva, harapva, olyan pokoli zenebonát vertek' mintha egy egész ostromló lovassereg toporzékolna az ajtó előtt. Sápadság vert ki minden arcot odabenn. Hát még mikor nagy csattanással golyó sivított i be* az ajtó feletti kis ablakon s abban a szempillantásban borosüvegeire dőlt a vérbeborult hadnagy, A másik percben már mindenki az ajtónak rohant. Az első labanc, aki kitolta magát a nyíláson, keresztülszúrt mellel dőlt el, a másiií szintén.. Több nem jött. Benke meg ezalatt egyre fújta a sípot, püfölte a lovakat és irtóztató csörőmpölést vitt végbe a kardjával. Aztán minden zajt túlharsogva bekiáltott : — Labancirtó brigadéros, vitéz Balogh István nevében szólok hozzátok: adjátok meg magatokat kegyelemre. Körül vagytok véve ! Aki moccan halál fia! Rátok gyújtják a házat, ha ellenálltok ! Mit tehettek ? A fehérnép óbégatva, a labancok káromkodva megadtak magukat a túlnyomó erőnek. Akkor tudtukra adta Benke, — a lovakat ütni azoi ban nem szűnt meg, sem a kardját zörgetni — hogy délig fogva maradnak, akkor az asszonynép hazamehet, a labancok meg jönnek Nyitrára. Beletörődtek sorsukba. Olyik német észbekapva, eltolta a pince csapóajtajától a csapiárost, Jement, hogy leigya magát — ingyen. Ki fizetne ilyenkor? Mikor az éjjeli viadaltól megriadt szomzédok reggel kinéztek a kisajtón, azt hitték, hogy az az egy szál kuruc csak őrt áll ott, a többi — lovaik ott yoltak az udvaron — valahol szomszédol, maga az éjjeli ostromló sereg pedig a könyéken portyáz. Később közeledni is merészkedtek, de a kuruc távol tartotta őket, csak éppen a kovácsnak engedte meg, hogy bezzögezze az ajtót, Még akkor sem ingott meg, mikor a bámészkodók küzül, nagy örömsikongással Katica rontott neki. Őt is gyengéden visszautasította : — Majd délben 1 n fogoly labancoknak azonban mégsem lett bántódásuk. A bíró megkérte az őrmestert, hogy ne hajtsa el őket, mert akkor a császáriak boszuból felprédálják az egész | falut. Bornemissza meg mit bánta a „kis" németeket, mikor ott volt neki a — nagy. Nem is időztek Vizkeleten, csak amíg Katica az apjával szekérre kapott, hogy bemenjenek Nyitrára esküvő-ülni. Ez az egy éjszaka megtöltötte a rovást, számolatlanul is. Sietni kellett, mert, a császáriak már köröskörül mozgolódtak és a vakmerő kurucok után törtettek. Még aznap este Vak Bottyán előtt állt egy liija nélkül az egész portyázó csapat, s a fogoly fŐgenerális, Stahremberg Miksa gróf, aki e lovaglás után egy álló hétig nem kívánkozott leülni. MIT IGYUNK ? I®» unk moha i Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert , nv|lnk mnhl j csakis a természetes sx .isavas 'U^ 1 1* muriií ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igy link mohai forrást, ha gyomor , bél- és légcsóhuruttól szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha inájbaj<>któl és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Agnes-Iorríis; m'nt természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz ; dus szénsavtartalmánál fogva neme ak biztos óvszer fertőző eleinek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légCSŐ- és húgyszervi betegségeknek. 26 év Ót* bebizonyosodott, hogy m g ngályos betegségektől is, mint typhus, choléra, raegkiméltctt:k azok, a kik közönséges ívóviz helyett a bakieriummetiles moh i Agnes-vizzel éltc'f. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajinlva. Számes alismerő nyíl tkozit a forrás ism:r;etü f.ize:ébert olvisható Ház * tások számára másféllileresnél valamivel n.igyobb üvegekben mindjn ..étes értékű mestersegesen szénsavval tel'tett viz:iél, sőt a szódavíznél is olcíább ; hogy az Agnes-forrá3 1/prll/^jí" I1IPÍ/Í7 f vizét a legszegényebb ember is könnye.1 megsz rezhesse, nagyobb vidéki városokba 1 lerak itok szerveztelek, ugy uiotr a f >rrás leírásának is- l»öU t öl l UJl ilfc • mertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelőség. Kapható minden füszerü/.letben és elsőrauga ven J glöb :n. Farattir : OáZ vald JállOS Ui'Jlfll P.tp&ll.
