Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-06-12 / 24. szám

népoktatási törvény revíziójáról Szutter Dá­niel pápai ág, ev. „A tanítók fizetésrende­zésé"-röl Tóth Kálmán tapolcaföi ev. ret. „A nyugdíjtörvény revíziójáéról, Szép Lipót a veszprémi izr. és „A népnevelési egyesü­letek szervezéséiről, Szabó István pápai r. kath. tanító, egyesületi főjegyző, tartottak előadást s nyújtottak be a közgyűlésnek határozati javaslatot. Az I-ső tételnél hosszabb vita fejlődött, melyben Wurth B. Gábor, Kenessey István, Tóth Kálmán és Kardhordó László vettek részt. Az ő tisztázott indítványaikat, vala­mint az előadók határozati javaslatait a közgyűlés egyhangúlag elíogadta. Ezután elnök előterjesztette a bíráló­bizottság jelentését a egyesület által „Az ujabb irva-olvasási tanítási irányok kritikai, méltatása" e. tétel kidolgozására hirdetett pályázat eredményéről. Beérkezett egy pá­lyamunka „Hadd legyen a gyermek gyermek mig csak lehet" jeligével, melyet a bíráló­bizottság tagjai kiváló munkának találván a 100 korona pályadíj kiadását határozták. A jeligés levélben Szabó István pápai r. kath. tanitó, egyesületi főjegyző névjegye találta­tott, kinek az elnök a pályadíjat igazi öröm­mel s lelkes buzdító szavak kíséretében átadta. Végül előterjesztette elnök a központi választmány határozati javaslatát, melynek ' alapján egyhangú felkiáltással Kolozsvárig József főispán, Koller Sándor alispán, báró Hornig Károly, Antal Gábor. Gyurátz Fe­renc püspökök, Halász oszt. tanácsos. Péterjf'y Sándor, Lakits Vendel, Léderer Ábrahám. Mészáros Károly és Szegletiig György az egyesület tiszteletbeli tagjaivá választattak. A közgyűlés délután 2 órakor ért vé­gett. Utána a Korona szálló nagytermében 200 terítékű bankett volt. A legelső fel­köszöntőt. Kolossváry főispán mondta a ki­rályra. Felköszöntőket mondtak még : Gu­bieza Lnjos a tanfelügyelőre, Szutter Dániel a miniszterre, Szász Ferencz a főispánra, Schor Ármin az alispánra, Láng Mihály a felekezetek képviselőire s a két város pol­gármestereire, Nagy Lajos Láng Mihályra, Ováry Ferencz a néptanítókra, valamint Szeglethy György is, Laniperth Lajos Vesz­prém városára, a veszpremi ev. ref. lelkész Ováry Ferencre, Csornasz Dezső a felekezeti békére s a szeretetre stb. Este búcsújárás volt a vármegyeház felé. A pápai áll. tanítóképző intézet derék­tanári kara és ifjúsága tartotta meg a nagy­teremben zenetörténeti hangversenyét. Még a hölgyek egy része is hely nélkül maradt, a férfiak pedig az előcsarnokban is to­longtak. Ismeretes ez a szép hangverseny mi előttünk, tehát fölösleges arról írnunk, de nem hallgathatjuk el Sarudy Ottó és KövesJcuty Jenő tanárok, valamint az ifjúság babérait, melyek az óriási taps viharban s ujrázásokban nyilvánultak. Igazán csak büsz­kék lehetünk képző-intézetünkre, melynek dicsőségéből városunkra is száll. Hangverseny után a sok vidéki és veszprémi lány bájos serege elfoglalta a Korona szálló nagytermét, hol kezdetét vette a tánc. Ilyen kedélyességet, ennyi szép lányt még nem volt alkalmunk együtt látni. Az első négyest 140 pár táncolta. Itt is kitettek magukért a mieink s a veszprémiek is. A nap már az égen járt, mikor a közönség oszlani kezdett. Mi kellemes emlékekkel tá­voztunk valóban s megvagyunk győződve, hogy a jó veszprémiek sem feledik el ha­marjában junius 8-át. KARCZOLAT a .~CO_~CL.IL "B Azt hiszem nem fogja vád érni króni­kái hivatottságomat, ha ez alkalommal egy oly mulatságról emlékezem meg, mely nem városunkban, hanem a tő? ,omszéd Vadkert fiirdő remek parkjában tartatott meg. Már azon szempontból sem, mivel utóbbi időben erősen járja a hír, hogy ezen fürdőtelep nemsokára a közönség részére megnyittatik, főleg pedig azért, mert ezen mulatságnak túlnyomó része pápai kirándulókból állott. A mulatságot az ugodi „gazdakör" rendezte, melynek rendezősége nemcsak hogy jól megválasztotta a mulatság színhe­lyét, de számított aZ utóbbi időben erősen reklamirozott másodvirágzásnak induló für­dőtelep vonzerejére, mely számításuk nem­csak hogy bevált, de fenomenális eredmény­hez juttatta a jótékonycél jövedelmezőségért fáradozó rendezőséget. Nem tartozik hivatottságomhoz, hogy a vadkerti park — jobban mondva — volt és a jövő reményében újra leendő fürdőte­lepnek valósággal egy paradicsomot képező részleteiről hü képet nyújtani, de azzal tar­tozom krónikái tisztségemnek, hogy a leg­nagyobb elismerésemet nyilvánítsam a pá­pai közönség kirándulói nevében a gazda­kör rendezőségének, hogy alkalmat nyújtott egy felejthetlen juniális élvezetére. Ha pedig ezt kijelentem, akkor mint­egy 150 pápai kiránduló nevében teszem ezt, mert körülbelül ennyi számban érkez­tek meg a délutáni vicinálissal az ugodi ál­lomásra, ahonnan mintegy öt percnyi gya­loglás után értek a mulatság színhelyére, mely a nyári mulatságok minden lehető pa­zar követelményeivel volt feldíszítve és a vendégek kényelmére berendezve. A rendezőség számított ugyan a pá­pai kirándulókra, de hogy ily adagban ér­keznek, arra még a legmerészebb fantáziájú rendező sem vállalt volna felelősséget, gon­dolva, hogy a vicinális kávémasinája ennyi utast nem is közvetíthet. Az érkező tömeg­látása rövid időre zavarba is hozta a ren­dezőséget, de tapintatos és gyors taktikai ügyességgel mozgósítva lettek a közeli ma­jorokban levő összes asztalok, padok, szé­kek és minden e célra használható ülőhe­lyek, úgyannyira, hogy türelmetlenséget nem okozó idő multával az egész társaság az ülést és ezzel kapcsolatosan az étkezést megkezdhette. Jókedv, tánc és a vanyolai házi zene­kar jó muzsikája mellett vígan folyt a mu­latság, úgyannyira, hogy mikor esteledni készült, a pápaiak azon tanakodtak, hogyan lehetne a vicinálist legalább egy órányi" ké­sésre kényszeríteni. Ide-oda tervezgettek, de végeredményében mégis csak arra lyu­kadtak ki, hogy strájk nélkül a vonatnak in­dulni kell, ebből a strájkból pedig elég volt egy sütetből is. Néhány jó spekuláns mégis célt ért és ezzel egy félórát nyert a mula­tozásból, mert tudva azt, hogy a tömeges jegykiadás nehézségekkel fog járni és ez­által vonatkésést fog eredményezni. Ez a taktika tényleg bevált, mert félórai késés­sel indultak, de a masiniszta Pápáig be­hozta a késést, amennyiben nem a viciná­lis, hanem a kirándulók énekes kedvének menetsebességével robogott be rendesen Pápa állomására. Majdnem megfeledkeztem, hogy a ren­dezőség tűzijátékkal is kedveskedett a kö­zönségnek, de a pápaiak azt a látványossá­got már csak a vonat kocsi szakaszaiból élvezhették. Ha még azt jelzem, hogy a pá­pai kirándulókat annyira bámulatba ejtette a vadkerti park kellemes volta, hogy ezen­túl a nyári mulatságok színhelyét oda fog­ják terelni. — amennyiben az urodalmi bérlő jóindulatát már eleve kikérték — Vé­geztem a vadkerti kirándulás megemléke­zésével. Mig Vadkerten a kirándulók élveztek azalatt a földmives iskolában is volt gazda mulatság, melyen városunk intelligentiája — a kirándulók kivételével — nagy szám­ban voltak képviselve, Vigságban és jókedv­ben itt sem volt hiány s mint hallom em­líteni az intelligencia szorosan fűződött az agráriusok növendékeihez. Fin de semaine ! Friezi, Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város csatorná­zási tervezetét már szellőztetik. Az hirlik, hogy Pápa városa a villam­világitás jövedelmezőségétől kevesebbet re­mélt. Az üírlik, hogy Hegedűs képviselőnk a helybeli kereskedők részéről nagy megle­petést várhat. Az hirlik, hogy a rendőrök jó hivatal­szolgáknak bizonyulnak. Az hirlik, hogy a Sportegylet egyes tagjait csak az asztalok választják el egy­mástól. Az hirlik, hogy a földmives iskola tánc­mulatságán többen kényszer táncot jártak. Az hirlik, hogy az ugodi gazdakör ma­jálison kellemes és kellemetlen vallású ét­kek között lehetett válogatni. Az hirlik, hogy az ugodi gazdakör ma­jálisának a pápai kirándulók adták meg a jövedelmi döfést. Az hirlik, hogy a Sportegylet tennis­pályáján a labdák fizetésképtelenek lettek. Az hirlik, hogy az esteli korzón az ív­lámpákat mulasztási határidővel vádolják. Az hirlik, hogy a darutollas legények a szerelmet váltakozó árammal szolgálják. Az hirlik, hogy a „Pápai Közlöny" szerkesztője a hajnali harangszót figyelmez­tetésnek tartja. "V f "T" "TÜD — Városi közgyűlés. Pápa város kép­viselőtestülete junius hó 16-án délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart a követ­kező tárgysorozattal: 1. Honvéd laktanya céljaira átengedett területre vonatkozó ajándékozási szerződés kiadása tárgyában. 2. Városi tanács javaslata a veszprémi káptalantól megveendő ingatlanra nézve. 3. Javaslat a villamossági szabályren­delet módosítása tárgyában. 4. Közvilágítási felügyelő-bizottság ja­vaslata a város házaiba bevezetett s a f. évben bevezetendő világítási berendezési költségek fedezése tárgyában. 5. Több pápai lakosnak kérvénye a vadászati bérösszegnek a tagbiráknak leendő kiadása iránt. (j. Községi közmunka összeírására bi­zottság kirendelése érdemében. 7. Önkéntes tűzoltó parancsnokság ja­vaslata. 8. Városi tanács bemutatja az alag­csövezési tervet és költségvetést. 9. Perutz testvérek kérelme uj mun­kás lakásaikra 15 évi pótadó mentesség megadása iránt. — Junius 8. Szerdán volt 37 eszten­deje, hogy Ő Felségét megkoronázták. Ezt az emlékezetes évfordulót ezúttal is kegye­lettel ünnepelte meg városunk közönsége. Városunk középületei lobogódiszt öltöttek ós a plébánia templomban ünnepi mise volt, melyet Kriszt Jenő plébános fényes segéd­lettel celebrált és a melyen a hatóságok ugyszinte ezredünk tisztikara testületileg vettek részt. — Személyi hir. Fehér Ipoly pannon­halmi főapát, a helybeli bencesrendház lá­togatása céljából csütörtökön és pénteken városunkban időzött. — Városunk csatornázása. Városunk csatornézási tervezete tudvalevőleg már ké­szenlétben van, de alig hittük, hogy ily rö­vid idő alatt ezen fontos kérdés napirendre kerül. Okozója ennek, a nemrég a székes­fehérvári kulturmérnökség által a pincék alagcsövezésére beadott műszaki jelentése, mellyel legutóbb a pénzügyi bizottság fog­lalkozott. A beadott, tervezet alapján a bi­zottság azon meggyőződésre jutott, hogy a csatornázás és pincék alagcsövezési föld­munkálatok — ha egymástól függetlenül

Next

/
Oldalképek
Tartalom