Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-01-17 / 3. szám

2. PAPAI KÖZLÖNY 1904. január 17. Nyilvános tehát, hogy városunk közegészségügye nagyon is megkö­veteli, miszerint az általunk jelen alkalommal szóba hozott bejelentési hivatal lehető mielőbb szerveztessék s ez által megkönnyítjük nemcsak az orvosok, de főleg a rendőrség ellen­őrzési működését, miáltal nagyot hasz­nálunk városunk közegészségügyének és administrátiójának. Annak jelzésére, hogy Pápa vá­rosának mily nagy szüksége van erre egész cikksorozatot lehetne közölni, de nem tartjuk szükségesnek, mert az, amire okvetlenül szükség van, hosszasan ajánlgatni felesleges. Biztos tudomásunk van, hogy városunk rendőrsége az adó és gyámi hivatal, de általában az összes tiszt­viselők és mindazok, akik városunk közigazgatását ismerik, igazat adnak nekünk, midőn a bejelentési hivatal felállítását sürgetjük. Hinni szeretjük, hogy a város képviselete be fogja látni felszólalá­sunk helyes voltát s rájön, miszerint ez állapoton segíteni, okvetlenül, se­gíteni kell. Jól tudjuk, hogy ezen bejelen­tési hivatal felállítása anyagi megter­heltetést von a város kasszájára, de azt is tudjuk, hogy ezen ráfordított kiadás megtérül azon jövedelmekből melyek a mai viszonyok között a város nem juthat, melyektől a beje­lentési hivatal nem léte miatt elesik. Máris kedvező eredményt ért el tár* saságunk, amenynyiben 1000 bejelentett esetből 943-szor a nő tényleg felkérte imá­dottját, hogy méltassa őt és vegye nejéül. ön se adja fel reményét, hogy egy másik küzdelme talán szintén eredmény­telenül végződnék. Lassan, lassan, az indo­kolás nélkül maradó példákból reá fog jönni a női-nem, hogy nem szolgának született a férfi és igy nekik nem könyöröghet, mint eddig elé ferdén megtette, éppen a müveit társadalomnak nevezett köreinkben. Meg kell mentenünk hegemóniánkat s meg kell védenünk azt sértetlenül mindörökre. — Az általunk kitűzött elvek betartása önként nyilatkozásra kényszeritik majd a nőket, ha látják, hogy legrosszabb esetben négy hó és három hét multával, — következetesen minden térfi feltétlenül abbanhagyja kivá­lasztott szerelmese látogatását, idővel majd sietni fognak megnyilatkozni és esetleg még rövidebbre is szabhatjuk a véghatár­időt. Ön tehát rögtön csomagol s miként megjelöltem, távozik. En a telet Budapes­ten töltöm, mivel tarsaságunk több fiókjá­nak szervezése néhány hóra odaköt. • * Az átható őszi nedves levegő s a ki­állott izgalmak, — mert megtudta ott, hogy az ő sorsát miként intézték el, — erősen megviselték Gabriella szervezetét és pár hétig lázas beteg lett. Szülőinek azt mon­dotta, hogy Alfréd tőle elbúcsúzott, azon­ban fontos politikai érdekekből halaszthat­lanul — a leggyorsabb uton — Amerikába kellett indulnia és általa menti ki távozá­sát s egyideig czimét sem tudathatja. Betegsége alatt nyugalmas perczeiben A lakositásért eddig nem folyamodó egyének járandóságából eme hivatal költségei nagyrészt fedezve volnának. Még az irigység, a legnagyobb fogultság sem tagadhatja, hogy váro­sunk halad, hogy sok tenni való vár reánk, de azt is be kell ismerni, hogy amit hanyagolni, mellőzni nem lehet, azt nem mellőzhetjük. Ilyennek tartjuk mi a bejelentési hivatalt sok és fontos okból. Iparosok és kereskedők figyelmébe. Annyiszor halljuk, oly sokszor vesszük ajkunkra az* a jelszót, hogy a magyar ipar és kereskedés istápo­lása, föllenditése, megerősítése nem­zetpolitikai szükség és cél, hogy mél­tán föltételezhető, miszerint minden tényező, minden alkalommal érvénye­síteni törekszik a cselekvés pillana­tában a jelszavakban rejlő igazságo­kat, hogy ne csak a hangzatos szó­ban nyerjen kifejezést a közóhaj, de megtestesülést nyerjen cselekedete­inkben az eszme, melynek érdeké­ben szóharcot vívnak a hivatottak és választottak. De hát igy van e ? Összhangzás­ban áll-e cselekedetüuk e hirdetett igékkel ? Mi magunk szolgálunk-e pél­dával arra nézve, hogy a megjelölt csapáson haladjunk ? Ha tiszta lelkiismerettel e kér­désekre akarunk valaszt adni, ugy szégyen szemmel be kell vallanunk, hogy nem. S min múlik az, hogy a polgá­riasult elem megerősödése, az iparos sokat gondolkozott Gabriella a saját és So­váry sorsa fölött. Végre fölépült. Anyját reábirta, hogy a telet Budapesten töltsék. Titkos terve volt, hogy azzal a bizonyos társasági elnökkel megismerkedik. Különös vonzóerőt gyakorolt reá azon kerti érvelése és kérlelhetlen szigora. Egy sétahangversenyen megpillantotta emberét Gabriella és odavetőleg tett kér­déseire ismerősei ugy mondták, hogy Re­dington Vilmos névre hallgat, özvegy em­ber, philadelphiai tőkepénzes és Pennsyl­vániában többszörös aranybánya tulajdonos s nagyon szereti a társaságot. Egy jótékonyczélu bazár-ünnepélyen azután sikerült Gabriellának társalgásba elegyednie Rediágtonnal, aminek az lett a következménye, hogy Redington látogatást tett ós személyesen meghívta Gábrielláékat hangverseny és zoneestélyeire. Kőváry Zoltán nagybirtokos, Gabriella atyja is feljött a legközelebbi hangverseny idejére Budapestre és megjelentek Reding­tonnál. Mesébe illő pompát és kényelmet ta­láltak ott az uj vendégek. A Kossuth Lajos utczai bérelt palota első emeletének belseje egy tündérország sejtett varázsával töltötte el a jelenvoltakat. Mintegy titkos parancsra leste el a szolgasereg a vendégek gondolatait ós szol­gálta fel a hűsítőket s nyalánkságokat a művészet legmagasabb színvonalán levő elő­adások közötti szünetek alatt. A házigazda maga is fölötte éber fi gyeimet tanúsított uj vendégeivel és Gabri­ella az alkalmai fölhasználva, a sok ked­vező körülmények hatása alatt, különösen és kereskedő osztály fejlődése nem abban az arányban és mértékben nö­vekszik, mint a hogy a hangzatos jel­szavak után hinni szabadna? A nemtörődömségen, a közönyön. Ez a megölő je, ez a rothasztó ja minden üdvös dolog magvának és a mag fogamzó képességének. Mint a röpke szó a hirdető aj­káról ugy elszáll a gondolat, az eszme magva, a nélkül, hogy termő, fogé­kony üdvös talajra találua azokban, a kikben a megvető hite szerint esi­rázni, gyökeret verni és százszorosa í ezerszeresen megszaporodni kellene. Városunkban évek hosszú sora óta működik az iparos és kereskedő tanonciskola, hogy némiképpen pó­tolja. helyre hozza azokat a mulasz­tásokat, a mik az iparos és keres­kedő osztály társadalmi és közgazda* sági tényezővé való kialakulását meg­nehezítené. Azt hinué mindenki, hogy első sorban maga az érdekelt iparos és kereskedő osztály töri magát azért, hogy az iskoláztatás előnyeit segéd­munkásainak kiképzésére lelkiisme­retesen és kötelességszerűen kihasz­nálja, igénybe vegye. Am nem igy van. Mert a legna­gyobb közöny, a nemtörődömség, a nembánomság legszomorúbb példáját éppen az érdekelt iparosok és keres­kedők körében találjuk, a kik tanon­caikat nemhogy rászorítanák az isko­lában való járásra, de mindenképpen azon fáradnak, hogy okkal móddal e kötelezettség alól kivonják őket, s e helyet olyan munkákra is alkalmaz­zák, a melyek az iparral semmiféle összefüggésben nincsenek. Közre hat ebben az irigység, a is kifejthette észbontó kedvességét és az estély végével Redington örömmel kapott az alkalmon, hogy Kőváry ék továbbra is kikérték látogatását. = Ez időtől már csaknem minden idejét Gabriella körében töltötté Redington. Egy ízben, kedves következetességgel — beszéd tárgyává tette Gabriella a házasságok kü­lönféle indító okait s annak során Reding­ton imígy szól. — Már én is tettem volna házassági ajánlatot nőnek, de bizon3 7os körülmények örökre megtiltották azt nekem. — Ne mondjál — válaszol Gabriella hamis mosoly kőzött... örökre ?! . .. talán csak azt nem kívánná, hogy ölébe hulljon az alma?! A megkívánt gyümölcs annyit mindig megérdemel, hogy kinyújtsák érte kezüket. Az önként elébük hulló legszebb gyümölcs is megsérül a lezuhanás által s­igy indokolt is, hogy sértetlensége megóvása czéljából önkézzel vétessék az le saját gyönyörűségükre. — Hanem tudja mit, — folytatja iz­galomtól nekihevülve Gabriella, teszek én önnek ®gy vallomást. — Szeretek egy nemesszivü férfiút, akinék viszontszerel mérői meg vagyok győ­ződve, de ő nekem nem akart nyilatkozni, de most már elvárom, hogy meg fogja ön magyarázni nekem, hogy mi volt a meg­nyilatkozástól vali vonakodás oka ? — Elmondom, — szóit örömtől su­gárzó arczczal Redington, mivel tudom, hogy ily határozás biztos alapokon nyugszik. Te­hát figyeljen ! — Tiz évvel ezelőtt Berlinben husz orvostanhallgató titkos társaságot alakítót

Next

/
Oldalképek
Tartalom