Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-12-25 / 52. szám

3. PAPAi KÖZLÖNY 1904. december 25. nosságáról meggyőzze, hogy annak létesítését aztán minden oldalról támogassák. „Intelligens ambiciózus, munka és alkotásra vágyó városi tisztviselők és egy lelkes tarsadalom, ez a hala dás titka és súlypontja." ,, A mely várost csak a paragrafusok szerint kormányozzák, hol a város legfontosabb ügyei, jelene, jövője csak kötelességtudó tisztviselők kezében van letéve, hol nincs a közügyeknek egy lelkes gárdája, ott eredmény városfejlődés terén fel nem mutatható." Ezeket mondja szószerint egy helyen az érdekes röpirat. És ebben a mi rég hangoztatott nézetünknek ad kifejezést. Számtalanszor panaszoltuk lapunkban, hogy képviselőtestületünk csak az úgynevezett „fortvursteln" kötelességet ismerik, kezdeményező lépéseket valamely üdvösb intézmény meghonosítása iránt, mely esetleg közjövedelmeinket szapoiiianá aliguüg tesznek. Városunk jelenleg átmeneti korszakban van, igyekszünk a haladó korral lépést tartani. Eddigi tapasztalatainkat érvénvesithetjük, de csak ugy ha a tettek mezejére lépünk és eddigi Kárunkon okulva, levetkőzzünk a nemtörődömségünkből. Országszerte készülődnek jelengyermekkori ideál. Szeretném önt szeretni, de nem merem. Félek öntől. Együttlétünk ma már csak fájó emlék ; préselt virág, csukott imakönyv, a mely boldogtalanságot sir önnek s szenvedést nyújt nekem. Minek ezt ig.y tovább folytatni V Mikor hosszas epedés után egymásié lettünk, a jövő Ígéretes rébusz volt. előttünk ; ma már befejezett, unalmas regény, a melynek folytatása érdektelen. Csináljuk meg hozzá a címlapot: váljunk el ! A beszélő megállt, összefonta karjait mellén és várt. És az asszony ? A szőke, a kékszemű, a kicsi bajos asszony, a kin mieden olyan fehér volt, mint a patyolat, kiejtette kezéből az agyongyötört virágot és elfelejtett sírni. Most még jobban szerette ezt az ingatag, bűnös, haszontalan embert, mint valaha ; hanem azért csak ráhagyta lassan, csöndesen : — Legyen ugy, a mint ön akarja . .. A férfi hidegen meghajtotta magát és menni készült. Kalapját kereste. Ott volt az ablakon. Valamit fölkapott vele. Néhány pillanatig nézte merőn, feszült figyelemmel, azután a kalap kihullt a kezéből s fölkiáltott. — Olga I Az asszonyt nézte s az ujjai között tartott egy — gyermékfőkötőt. — Az Istenért, Béla! Sikoltozva rebbent föl a nő, összetette két kis kezét s bíborvörös arccal könyörgött azért a kékszalagos, csöpp kis jószágért. Azután férje nyakába borult s onnan súgta szerelmes megilletődéssel: •— Hát váljunk el . , , leg az országos képviselőválasztásokra. Nézetü:ik szerint félre kell tenni minden pártpolitikát akkor, amidőn vátosunk közügyeiről van szó. Ilyenkor ne legyünk se uj-pártiak se kormánypártiak, de legyünk saját szülővárosunk pártján. Szóval a jóknak együttműködéséről vessük meg alapját városunk fejlődésének. Egyelőre ennyit ! Műkedvelői színielőadás. — 1904. december 16. — A vöröskereszt egylet pápai választmánya fennállása 25-ilc évfordulója alkalmával mult szombaton a városi színházban műkedvelői színi előadást rendezett. Thália felavatott papjai és papnői, ugyancsak bámultak volna, ba ez alkalommal bepillanthattak volna színházunkba és végig nézték volna műkedvelői gárdánk szereplését. A mondott nap estéjén zsúfolva volt a színház városunk számottevő intelligens közönségével s a műkedvelők bámulatra méltó játékát valóságos tapsviharral fogadták és jutalmazták. Kendes körülmények között a műkedvelői előadások alkalmával tudósítói tisztünk azon jelleggel van felruházva a csakis azon minimumra redukálódik, hogy a műkedvelőknek a jótékony cél érdekében kifejtett készségüket és fáradozásukat elösmerjük és őket a további működésre buzdítsuk, de ez alkalommal azonban kivételt kell tennünk, mert nem műkedvelőkkel álltunk szemben, hanem tulzottsággal mondhatjuk, a szó szoros értelmében véve színészi talentumokkal, Az előadás „Valami hibája van" cimü egy felvonásos vígjátékkal vette kezdetét. Koritschoner Margit egy bájos feleség szerepét virtuozitással játszta. Impozáns és elegáns megjelenése, fülbemászó, kellemes orgánuma s szerepének tökéletes átérzése jellemezte játékát. Már megjelenését viharos tapssal és egy gyönyörű virágkosár átadásával fogadták, mely tapsokból az előadás folyamán több izben részesült. Méltó partnerje volt férje Soós János, ki kifogástalan alakítást nyújtott. Ugyszinte ezt mondhatjuk Hammer Elemérről, ki bámulatos ügyességgel színezte a burleszk komikumot. Oeiger Edit a szobaleány szerepében rendkívüli sikkes és találékony volt. A függöny gördültével a szereplők kihívása következett. Ezt követte Almási „A ministerelnök bálja" cimü vígjátéka, melyben Kövi Angéla brillírozott. Biztos fellépés, színpadi rutin, természetes játék, jellemezték szereplését és ha még hozzávesszük bámulatot keltő toilletI jeit, mindent elmondottunk működéséről. A i közönség ugyancsak elösmerte színészi talentumát, mert ugy nyílt jelenetekben, valamint felvonás végén zajos tapsokkal, jutalmazta a szép reményekre jogosító műkedvelői úrhölgyet. Oalamb Laura rendkívül kedves és hercig volt Eliz szerepében és szinte méltó volt azon tüntető tapsokra, melyben őt részesítették. A jelentékenyebb férfi szerepeket Füredi Gyula (Kovács) és dr. Adorján Gyula (Tollagi) vállalták magukra, kik szerepeikben kiváló ügyességet és határozott színpadi rátermettséget árultak el. dr. Osztermann Gyula i j kis epizód szerepében folytonos derültséget keltett. Hammer Elemér és Nagy Lajos a hordár szerepekben az előadás összjátékában ügyeskedve résztvettek. Az est „Piece de reseistance"-ja az „Eleven újság" bemutatása volt. Valóban sajnáljuk, hogy a szerzőt Szávay Gyulát ezen előadásra meg nem hívták, amennyiben meg vagyunk győződve, hogy ennek látára nemcsak az egyes szereplők iránt, de ennek rendezése felett az elragadtatás és bámulat kifejezésével élt volna. Az „Eleven Újság" iránti érdeklődést a közönség körében már az is fokozta, hogy az egész újság külön kiadásban megjelent és az estély összes szereplői arcképével volt ellátva. Az „Eleven Ujság"-ba külön cikkeket irtak Bodor Aladár, Köveskuti Jenő és dr. Körös Endre. Az „Eleven Újság" szereplőiről különkülön megemlékezni terünk szükessége nem engedi, mivel mindegyikéről hasábos dicshymnuszokat kellenne zengenünk. Ilyen mesés, varázsos kis csoportról nem lehet élethűen írni, ezt látni és hallani kellett. Ez a körülmény felment bennünket a részletek megírásáról és azt hisszük, hogy a bájos kis gárda csoport megelégszik azzal a kijelentésünkkel, hogy elragadó szépek, bájosak és kedvesek voltak és nem veszi rossz néven tőlünk ha csak szereplésük minőségét említjük iiu'y. Az Eleven Újság szereplői voltak: Kolbenheyer Jolán (Előfizetési felhívás), i rkas Dezső (Vezércikk), Klug Matild (M.. dik cikk), Rosenfeld Irén (Tárcavers), Hamtu Mici és Nagy Lajos (TárcanovelkO, Oeigc Edit (Tanügy), Kis Ilonka (Színház), Wittmann Ilus (Sport), Lázár Vilma (Divat), Borsos Olga és Galamb Laura (Napi hírek), v> v u-oly (Nyilttér). Zugó tapsok után töl«,. ízben húzták fel a függönyt és élvezte közönségünk a gárda csoportot és hivta a rendezőt. A színielőadás után a közönség nagy része a Griff szálló nagytermébe társasvacsorára gyűlt egybe, melynek végeztével a fiatalság táncra kerekedett és hajnali 4 óráig szakadatlanul táncoltak, oly animóval, melyet ritkán volt alkalmunk ezen társaságnál tapasztalni. Az első négyest 24 pár táncolta. A társasvacsorán a következő hölgyek vettek részt : Asszonyok: Bélák Lajosné, Benczellits Erzsi, Galamb Józsefné, Goldschmid Ödönné, Hanauer Zoltánné, Hannner Károlyné, Körmendy Béláné, dr. Kövi Józsefné, Kristófy Józsefné, Kovács Kálmánné. Kis Józsefné, Kuti Lukácsné, Kluge Károlyné, dr. Kőrös Endréné, Langraf Zsigáné, özv. Langraf Gáborné (Sz.-Fehérvár), Mihályi Gézáné (Petend), Mayer Lajosné (P.-Gyimóth), Pántz Alajosné, Péntek Zoltánné, Révész Arnoldné, Rosenfeld Sámuelné, Sült Józsefné, Sz. Galamb Böske, Steinberger Lipótné, Saáry Lajosné, Sarlay Gyidáné (K.-Vath), Steiner Ignátzné, Wittmann Ignátzné, özv. Vikár Kálmánné, Zuna Gyuláné. Leányok: Galamb Laura, Geiger Edith, Hammer Mici, Hoflmann Aranka, Koritsehoner Margit, Kluge Matild, Kolbenheyer Jolán, Kövi Angéla, Rosenfeld Irénke, Wittmann Ilés, Vikár Böske, Zuna Rózsika, Takács Eda. Mielőtt az estély tudósításával végeznénk a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk dr. Körös Endre kollegánkról, ki heteken át fáradságot nem ismerve nagy buzgósággal és türelemmel vezette a próbákat és rendezte az előadást, de felhasználjuk egyszersmind az alkalmat arra is, hogy gratuláljunk Oalamb Józsefné az egylet buzgó elnökéről kinek fáradhatlan közbenjárásával sikerült ily műkedvelői gárdát összegyűjteni és közönségünknek ily élvezetes estét szerezni. Csókok, szenvedések. — Halmi Bódog könyve. — Mi a verseskönyvek sorsa rendszerint hazánkban? Megjelennek először az u. n. könyvpiacon s áruk 2 K, azután nemsokára átvándorolnak az antiquarius poros könyvespolcaira, egy példány meg a kirakatba s erre rá van irva: „csak 20 fillér!" Ideális lelkűiéi ii deák gyerekek körüljárják, megnézik, hogy milyen vastag s mikor már meggyőződtek róla, hogy 20 fillért még a papiros is megér, bemennek az üzletbe s halkan kérik a könyvet, nehogy kinevessék