Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-10-02 / 40. szám

Hardy János nórápi rkath. tanító 540 koronával, Hetessy Lajos mezőlaki ev. ref. tanító 800 korona évi nyugdíj összeggel. Augusztus hó folyamán megjelentem Almádiban, az uj állami elemi iskola felavatásának ünnepségén ; Devecserben ahol az iparos tanonc iskolai felügyelő bizottság ülésén résztvettem, Kislődön, a hol az építés alatt álló ovodát néztem meg, Városlődön, az ovoda nyári ünnepségén, Iharkuton a hol a községi iskolai tanítói választason elnököltem és 2-szer Pápán, a hol 1 izben az irgalmas nővérek épülő télben levő iskolahelyiségi bővítéseket tekintettem meg, 2-od izben pedig a hó végén az izraelita polgári fiu iskolánál tartott magán vizsgálatokon elnököltem. Az almádi iskolának felavatása f. évi augusztus 14-én ugy a községbeliek, mint a fürdőközönség impozáns jelenlétében ment végbe; megjelent az ünnepségen a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur képviseletében Kacskovich Mihály miniszteri osztálytanácsos ur és mélyen tisztelt főispán urunk is, ki az állami elemi iskolai gondnokság tagjait á helyszínen kinevezte ; névszerint dr. Ováry Ferenc tagtarsunkat elnökké, továbbá Nagy Pétert, Steuerlein Józsefet és Duda Ferencet gondnoksági tagokká. Augusztus hó folyamán köriratot menesztettem az elemi iskolák hatóságaihoz, hogy havonkint kétszer értesítsenek az iskolába járás szorításának mi képen való foganatosításáról, továbbá a nyári hónapokban esetleg behozandó reggeli és délelőtti tanitás, a tankönyvek, tantervek órarend és a tanitás tárgyainak kezelése, az ismétlő iskola rendszeresítése, az iskolai egészségügyi rengtartás s az iskolák tisztántartása 1 árgyában. Hangsúlyoztam : bogy ugy a mindennapi, mint az ismétlő iskolai oktatás egyezerre kezdendő meg szeptember elejével. Minden iskola tanítói asztalán legyen meg mindazon tankönyveknek egy-egy példánya, melyekből a tanulók is tanulnak s a tanító oktat. Meglegyen minden iskola tanítói asztalán a magyar népiskola tanterve, felekezeti iskoláknál az egyházi főhatóság által jóváhagyott tanterv is. Ki legyen függesztve minden iskolában a mindennapi és ismétlő iskola tanés óraterve, meg az iskolaszéki elnök által is alá legyen írva. Az ismétlő iskolára három fontos tekintetből kell az eddiginél nagyobb gondot fordítani: Először a vallás-erkölcsi szempontból, mert nagy előny az, hogy a mindennapi iskola G éven felül még teljes 3 évig van a serdülő ifjúság a lelkész és tanító kezei alatt. Másodszor a hazafias nevelés szempontjából, midőn a magyar beszéd gyakorlására, a magyar szellem ápolására és fejlesztésére még 3 éven át van alkalmunk és módunk. Harmadszor az ismétlő, továbbképző és kivált a gazdasági irányú oktatások szempontjából; az ismétlő iskolának a gazdasági irányú beosztására részletes tervet és javaslatot is küldöttem iskoláimnak. Hangsúlyoztam kivált az iskoláknak tisztántartását s az iskolai egészségügyet, nevezetesen : hogy a naponkénti seprésnek, havonkénti súrolások, a padok lemosásának, a tanév eleji és év közben való husvéttáji nagy tisztogatásoknak, végre a téli fűtésnek s igy az iskolaszolgának költségei évenkint az iskola költségvetésében előirányozandók ; az iskola közintézet lévén, a közigazgatási hatóságok figyelemmel lesznek arra, hogy a köztisztaság és közegészségkövetelményeinek rendőrhatóságilag is érvény szereztessék. Meg nem engedhető falun a fütőfának a tanulók által való iskolába hozatala, de kivált az iskolának a minden felügyelet és vezetés nélkül egészen magukra hagyatott tanulók által való seprése ; továbbá a tanköteles koruaknak a korcsmahelyiségekben és mulatókertekben s azok közelében való tartózkodása; e tekintetben felhívtam az iskolai hatóságok figyelmét a Veszprémvármegye törvényhatósága által kiadott erre vonatkozó szabályrendeletre. Egyébiránt jelentem, hogy a vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium Rónai Károly ajkai tanítót kinevezte az almádi állami elemi népiskolához tanítóvá, ki a hív. esküt augusztus 31-én előttem letette. Egyéb személyváltozás a tankerület állami elemi, polgári és felső kereskedelmi tanintézeteiben az idén nem fordult elő. Örömmel és megelégedéssel emiithetem fel a pápai állami tanítóképző intézet tanárainak szakirodalmi ujabbi munkásságát, amennyiben Sarudy Ottó tanár dal-könyvet szerkesztett a következő cinimel: „Száz magyar férfikar, népénekkarok, tanítók és tanítójelöltek számára", és Ligárth Mihály tanár magyar nyelvképző könyvet irt e cimen: „Vezérkönyv a magyar-nyelvtan tanításához az elemi iskolák 1—VI. osztályai számára". Ingyen tankönyvekben való részeltetés végett felterjesztettem a heredi ihász— marczaltői államig a gyertyánkuti, pénzeskuti, somhegyi és vinári községi iskolákba járó szegény tanulók kimutatásait. Az iparostanoncok összeírását eddig beküldötték a veszprémi és pápai polgármesterek és a zirczi főszolgabíró. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium Veszprémben fokozatosan felállítandó állami óvodának a szervezését kimondotta, az arra vonatkozó tárgyalások ez év végéig befejezendők. A iskolai jótékonyság terén hálás szivvel említem fel dr. Óváry Ferenc tagtársunkat, ki az almádi iskola számára 823 • ölnyi telket 2500 kor. értékben volt képes ajándékozni. Átvizsgáltam az augusztus hóban beérkezett herendi, sári és vinári állami, illetve községi iskolai órarendeket; felterjesztettem a nagyvázsonyi uradalom abbeli ajánlatát, melylyelaz úgynevezett „Todeskó" alapítványi iskolaházat 4 tanteremmel és beltelkekkel átadja az államnak azon feltétel alatt, ha a közoktatásügyi kormány Nagyvázsonyban mind a 4 felekezet iskoláit egyesíti s egységes állami elemi iskolát állit fel. Nyugdíjba helyezvék augusztus hó folyama a'att: Csapó Mária tüskevári rkath. tanító öz\ egy 308 koronával, Lakner Ocilia lepsényi tanító özvegy 3S4 koronaval, Mészáros Jánosné lepsényi ev. ref. tanító fejem is fáj, meg is vagyok hülye, örülök, hogy itthon lehetek, az én édes kis feleségemmel. Az édes kis feleség a falakat nézte, a ialak azonban szintén arczátlanul viselték magukat. Nem dőltek össze. Már erre csak a jéghideg nyugalom lehetett a válasz. Rásziszegett az urára: — Szóval nem jösz? — Persze, hogy nem megyünk. — De én igen! — sikította Terka asszony és rohant az ajtó felé. Az ura eléje ugrott. — Csak nem mégy egyedül!? — Eressz! A fiskális hirtelen kiugrott, a kulcs kívülről egyet fordult és Terka asszony — fogoly volt. A drámai jelenetet nagy csönd követte. A férfinak dobogott a szive. Izgatott, dühös, ijedt és büszke volt. Föl és alá járt, a torkát fojtogatta valami, azután levetette magát a pamlagra és sokáig némán hevert, Eltelt egy óra. Olasz egyszerre hevesen pattant föl, a szép fogoly szobája felé ment és kopogott. Semmi válasz. — Terka! — szólt be halkan, meleg hangon. Semmi felelet. Olasz fordított egyet a kulcson. Az ajtó fölpattant és az asszony mint a villám röppent ki a szobából. Futott lelketlenül — ki a házból. Olasz szédülő fejjel, lassan követte. Az öregek — ők nem voltak kíváncsiak a tenoristára. éppen teánál ültek, mikor Terka asszony .a gyönyörű esti toalettben egyszerre berontott. A menyecske nem tudott szólni, csak a két fehérkeztyüs karját emelgette, mintka el akarna röpülni. Azután egy székbe roskadt és azt tette, amit nagyon ritkán egész életében — elkezdett keservesen zokogni. Olasz, mikor látta, hogy a felesége hova menekült, visszafordult és ődöngve tartott hazafelé. — Erős voltam . . . nagyon erős voltam, — mormogta és majdnem elfakadt sirva. III. Másnap délután öt órakor Terka aszszony a verandán ült, ugyanabban a nagy bőrszékben és körülbelül ugyanabban a helyzetben, amelyikben nyolez hónappal ezelőtt kiböjtölte magának az urát. A menyecskén az anyja pongyolája volt — nem üldögélhetett otthon kivágott selyemruhában, ahogy elszaladt, — az arcza sápadt volt, mint ama nagy bojt idején és beesett szemének tekintete nyugtalanul fürkészett valamit. A mama kötögetett, Makláry bácsi meg rettenetesen pipázott, ami nála mindig a lelki káborgás jele volt. Kelletlen, hosszú csend . volt. Mintha álomból riadt volna föl valamennyi, mikor az üvegajtó egyszerre megnyílt és belépett Olasz Sándor. A köszöntésére Makláry bácsi kikapta a szájából a pipát, Terka asszony mintha megrémült volna, de nem mozdult. Makláryné azonban fölugrott. Olasz állva maradt az ajtóban, onnan szólt az anyósához : — No, hál

1 Istennek, hiszen már nem beteg ! Makláryné rámeredt, értetlenül és boszusan mondta : — Megbolondult? — Nem bolondultam meg, csak következtettem. Ha a feleségem este elrohan hazulról és itt marad egész éjjel, egész nap, ennek csak egy oka lehet; hogy az anyja beteg. Ezt mondtam a cselédeknek is. De ha a kedves mama, hála Istennek már egészséges, akkor gyere haza, Terka. Terka asszony valóságos csodálattal bámulta az urát. Annyira zavarba jött, h°gy — önkénytelenül fölállt. Makláryné csak a lányát nézte. Hogy ez a konok, durezás, elkényeztetett gyermek csak áll némán, majdnem megtörve és nincs egy szava. Olasz valamivel nyugodtabban folytatta : — Hazudnom kellett, hogy ne viszonozzam hasonlóval, amit velem tettél. De most már gyere haza ... a cselédség miatt . . . — A cselédség miatt . . . Csak a cselédség miatt . . . — Na, meg magam miatt. Elég volt, hogy ma egyedül ebédeltem, egyedül vacsora zzam is? Durezás Kata észre sem vette, mikor a karja az ura. karja alá csúszott. Makláryné a. bámulattól alig tudta kidadogni: — Terka. te mégy? — Ha Sándor mondja. Csak nem hagyhatom magára az uramat. Mikor indultak, az öreg ur boldogan súgta oda a vejének: — Nagyszerű gyerek vagy; én is ilyen voltam fiatal koromban.