Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-07-31 / 31. szám

PÁPA KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : vmmTmw wmmm. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. A postaépület elhelyezése. Régen felhangzott panasz az, hogy postahivatalunk helyiségei sziik voltuknál fogva nem felelnek meg városunk forgalmi viszonyainak. Mi több izben felszólaltunk ez érdemben, de mint minden ily kérdésben, amikor tettre hívjuk fel a felsőbb hatóságokat, jóllehet belátják a felszólalás helyességét, de az orvoslást mind hiába várjuk. Annál nagyobb örömünkre szolgál most konstatálni, hogy ezen kérdés — most már türhetlen voltánál fogva -— napirendre kerül és nagy reményünk van hozzá, hogy városunk bau egy az igényeknek teljesen megfelelő modern postaépületet nyerünk. A kereskedelmi minister ugyanis a pápai posta- és távírda hivatal céljaira szükséges helyiségek biztosítására nyilvános pályázatot hirdet és egyben felhívta Pápa város polgármesteri hivatalát, hogy működjék közre, hogy ugy a kincstár valamint a közönség érdekének megfelelő alkalmas helyiségek méltányos évi bér mellett ajánltassanak kibérlésre, mert amennyiben a kívánalmaknak megfelelő helyiségek méltányos béreért szerezni nem lehetne, kénytelen lesz a posta- és távirda hivatalt tekintet nélkül a közönség kényelmére csupán a szolgálat igényeinek megfelelően elhelyezni. A kereskedelmi ininisternek ezen intézkedését örömmel fogadjuk és ezzdl kapcsolatosan egy régen megpendített eszménk megvalósítását t. i. a Kossuth Lajos-utcának kinyitásának tervét véljük megvalósíthatni, mivel nézetünk szerint ezzel nemcsak egy monumentális postahivatal nyerését, de egyszersmind ujabb bérházak építését eredményezné. Véleményükkel teljesen egyet értő határozatot hozott ugyancsak az építészeti bizottság valamint a városi tanács a postahivatal helyiségeinek elhelyezése tekintetben hirdetett ajánlati tárgyalásra. Az építészeti bizottság véleménye szerint ezen hirdetmény lehetségessé teszi a Kossuth Lajos-utcának a Széchenyi térig leendő meghosszabitását és ezt olyképen véli elérhetőnek, hogy azon négy háztelek, mely az utca kinyitása által eléretik, a város által vétessék meg és az utca kinyitása után a telkekből megmaradt területeken vagy Pápa városa vagy pedig ha lehetséges lesz a telkek értékesítése magánosok által részint bérházak részint a postahivatal céljaira szükséges épületek emeltessenek. Egyben elhatároztatott, hogy a megvásárolni szándékolt telkek beépítésére a célnak megfelelő tervvázlatot készített el, melynek alapján a Kossuth Lajos-utca megnyit hatásának fi íánciális oldala elbírálható lesz és ennek alapján ily javaslattal járul a képviselőtestülethez. Ugyanily értelmű a városi tanács határozata, melyben nagyon helyesen indokolja a Kossuth Lajos-utca déli oldalának megnyitását azzal, hogy a TÁRCZA. Az áldozat. Nagy szenzációt kellett Harsán, hogy Harssy László helybeli nagybirtokos felkereste tiz évig lakatlanul álló kastélyát s ugy betelepedett, mintha soha többé el sem akarná hagyni. — Ez a körülmény szeget ütött a leányos mamák tejébe és szép reménységgel töltötte el őket. Harssy László még alig volt harminc éves, de kinézésre beillett volna negyvennek, még pedig az öregebb fajtából. Hire járt, hogy a kire egyszer kívánsággal tekintett, lett légyen az asszőny vagy leány, mind meghódolt neki. Alig telepedett le ősi kastélyában, ugyancsak csapta a szelet Darvas Károly földbirtokos leányának, a szép Irénkének, s nem is hiába. Az aranyszőke, fitos orrú, tizenhat éves Irénke halálosan beleszeretett Harssyba és barackvirág-szinü szép arcát napról-napra halványabbá tette ez a nagy szerelem. A városban már mindenki jegyespárnak tekintette őket. De hogy is ne ? Mikor együtt lovagoltak, kocsikáztak, sétáltak s ilyenkor csak egyetlen inas vagy kocsis kísérte őket, a gyenge, beteges Darvasné pedig a.pamlagon hevert és regényt olvasott. Harssy több időtt töltött Darvaséknál, mint otthon, s bizony csak hálás téma és nagy öröm lett volna a sok botrányéhes, irigy mamának, ha ilyen „szoros viszony", korlátlan szabadság nem végződnék házassággal. Harssy pedig egy szóval sem nyilatkozott a szép Irénkének, ugy bánt vele. mint egy elkényeztetett kis babával, pajtáskodott vele. Igy álltak a dolgok, mikor uj téma került Harsára. A szépek száma egygyel szaporodott. Varsányi Etelka, az öreg postamester tizénkilenc éves leánya hazaérkezett Budapestről, a hol nevelkedett s a hol a posta- és távirdakezelest elsajátította. Varsányi lemondott leánya javára a postáról s mint kinevezett postamester tért haza Etelka, apjától átvéve a hivatalt. — Hej, az ám csak a szép leány ! — mondták, a kik látták, — termete magas, karcsú, de keblén majd szétpattant az aranyzsinóros postás bluz, arca fehér, mint a frissen esett hó, barna nagy szemei szelídek, mint a galambszemek, barna haja pedig habos, selymes és a sarkát veri. Harssy is ugy találta, hogy a postás Etelka csudaszép, szinte nem lehet betelni látásával, piros ajkának, lágy, simogató szemeinek kedves mosolygásával, a mit hosszú, komolykodó szempilláival egyre rejteget. S mindig több dolga akadt a postán, mindig tovább-tovább időzött ott, ritkábban Darvaséknál. Varsányi folyton leánya mellett volt. Ha a forgalom megkívánta, segített neki, ha nem volt dolog, ott olvasgatott kényelmes, öblös karosszékében. Vagy talán nem is olvasott, csak kezében tartotta az újságot, hogy felette, szemüvegén keresztül, örömtől csillogó szemekkel nézhesse az ő csendesen, rendesen működő leányát. Ezt a néma gyönyörködést mind gyakrabban zavarta meg Harssy látogatása, folyton ott lebzselt az ő félve őrzött drága kincse mellett, a kinek —• ugy látszott •— nem volt terhére, sőt szemei ilyenkor jobban ragyogtak és bársonyos fehér arcát meleg pirosság tette rózsássá. Veszedelmes jelenséget láthatott ebben FERENC SERÜVIZ az egyedüli elismert kellemss izü természetes hashajtószer.