Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-07-31 / 31. szám

PÁPA KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed­évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : vmmTmw wmmm. HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. A postaépület elhelyezése. Régen felhangzott panasz az, hogy postahivatalunk helyiségei sziik vol­tuknál fogva nem felelnek meg vá­rosunk forgalmi viszonyainak. Mi több izben felszólaltunk ez érdemben, de mint minden ily kérdésben, amikor tettre hívjuk fel a felsőbb hatóságo­kat, jóllehet belátják a felszólalás he­lyességét, de az orvoslást mind hiába várjuk. Annál nagyobb örömünkre szol­gál most konstatálni, hogy ezen kér­dés — most már türhetlen voltánál fogva -— napirendre kerül és nagy reményünk van hozzá, hogy városunk bau egy az igényeknek teljesen meg­felelő modern postaépületet nyerünk. A kereskedelmi minister ugyanis a pápai posta- és távírda hivatal cél­jaira szükséges helyiségek biztosítá­sára nyilvános pályázatot hirdet és egyben felhívta Pápa város polgár­mesteri hivatalát, hogy működjék közre, hogy ugy a kincstár valamint a közönség érdekének megfelelő al­kalmas helyiségek méltányos évi bér mellett ajánltassanak kibérlésre, mert amennyiben a kívánalmaknak megfe­lelő helyiségek méltányos béreért sze­rezni nem lehetne, kénytelen lesz a posta- és távirda hivatalt tekintet nél­kül a közönség kényelmére csupán a szolgálat igényeinek megfelelően elhelyezni. A kereskedelmi ininisternek ezen intézkedését örömmel fogadjuk és ezzdl kapcsolatosan egy régen meg­pendített eszménk megvalósítását t. i. a Kossuth Lajos-utcának kinyitásának tervét véljük megvalósíthatni, mivel nézetünk szerint ezzel nemcsak egy monumentális postahivatal nyerését, de egyszersmind ujabb bérházak épí­tését eredményezné. Véleményükkel teljesen egyet értő határozatot hozott ugyancsak az építészeti bizottság valamint a városi tanács a postahivatal helyiségeinek elhelyezése tekintetben hirdetett aján­lati tárgyalásra. Az építészeti bizottság véleménye szerint ezen hirdetmény lehetségessé teszi a Kossuth Lajos-utcának a Szé­chenyi térig leendő meghosszabitását és ezt olyképen véli elérhetőnek, hogy azon négy háztelek, mely az utca kinyitása által eléretik, a város által vétessék meg és az utca kinyi­tása után a telkekből megmaradt te­rületeken vagy Pápa városa vagy pedig ha lehetséges lesz a telkek értékesítése magánosok által részint bérházak részint a postahivatal cél­jaira szükséges épületek emeltesse­nek. Egyben elhatároztatott, hogy a megvásárolni szándékolt telkek be­építésére a célnak megfelelő terv­vázlatot készített el, melynek alap­ján a Kossuth Lajos-utca megnyit ­hatásának fi íánciális oldala elbírál­ható lesz és ennek alapján ily javas­lattal járul a képviselőtestülethez. Ugyanily értelmű a városi tanács határozata, melyben nagyon helyesen indokolja a Kossuth Lajos-utca déli oldalának megnyitását azzal, hogy a TÁRCZA. Az áldozat. Nagy szenzációt kellett Harsán, hogy Harssy László helybeli nagybirtokos fel­kereste tiz évig lakatlanul álló kastélyát s ugy betelepedett, mintha soha többé el sem akarná hagyni. — Ez a körülmény szeget ütött a leányos mamák tejébe és szép re­ménységgel töltötte el őket. Harssy László még alig volt harminc éves, de kinézésre beillett volna negyven­nek, még pedig az öregebb fajtából. Hire járt, hogy a kire egyszer kíván­sággal tekintett, lett légyen az asszőny vagy leány, mind meghódolt neki. Alig telepedett le ősi kastélyában, ugyancsak csapta a szelet Darvas Károly földbirtokos leányának, a szép Irénkének, s nem is hiába. Az aranyszőke, fitos orrú, tizenhat éves Irénke halálosan beleszeretett Harssyba és barackvirág-szinü szép arcát napról-napra halványabbá tette ez a nagy szerelem. A városban már mindenki jegyespár­nak tekintette őket. De hogy is ne ? Mikor együtt lovagoltak, kocsikáztak, sétáltak s ilyenkor csak egyetlen inas vagy kocsis kísérte őket, a gyenge, beteges Darvasné pedig a.pamlagon hevert és regényt ol­vasott. Harssy több időtt töltött Darvaséknál, mint otthon, s bizony csak hálás téma és nagy öröm lett volna a sok botrányéhes, irigy mamának, ha ilyen „szoros viszony", korlátlan szabadság nem végződnék házas­sággal. Harssy pedig egy szóval sem nyilat­kozott a szép Irénkének, ugy bánt vele. mint egy elkényeztetett kis babával, pajtás­kodott vele. Igy álltak a dolgok, mikor uj téma került Harsára. A szépek száma egygyel szaporodott. Varsányi Etelka, az öreg posta­mester tizénkilenc éves leánya hazaérkezett Budapestről, a hol nevelkedett s a hol a posta- és távirdakezelest elsajátította. Varsányi lemondott leánya javára a postáról s mint kinevezett postamester tért haza Etelka, apjától átvéve a hivatalt. — Hej, az ám csak a szép leány ! — mondták, a kik látták, — termete magas, karcsú, de keblén majd szétpattant az aranyzsinóros postás bluz, arca fehér, mint a frissen esett hó, barna nagy szemei sze­lídek, mint a galambszemek, barna haja pedig habos, selymes és a sarkát veri. Harssy is ugy találta, hogy a postás Etelka csudaszép, szinte nem lehet betelni látásával, piros ajkának, lágy, simogató szemeinek kedves mosolygásával, a mit hosszú, komolykodó szempilláival egyre rej­teget. S mindig több dolga akadt a postán, mindig tovább-tovább időzött ott, ritkábban Darvaséknál. Varsányi folyton leánya mellett volt. Ha a forgalom megkívánta, segített neki, ha nem volt dolog, ott olvasgatott kényelmes, öblös karosszékében. Vagy talán nem is olvasott, csak kezében tartotta az újságot, hogy felette, szemüvegén keresztül, öröm­től csillogó szemekkel nézhesse az ő csen­desen, rendesen működő leányát. Ezt a néma gyönyörködést mind gyak­rabban zavarta meg Harssy látogatása, foly­ton ott lebzselt az ő félve őrzött drága kincse mellett, a kinek —• ugy látszott •— nem volt terhére, sőt szemei ilyenkor job­ban ragyogtak és bársonyos fehér arcát meleg pirosság tette rózsássá. Veszedelmes jelenséget láthatott ebben FERENC SERÜVIZ az egyedüli elismert kellemss izü természetes hashajtószer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom