Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-06-07 / 23. szám

3. PÁPAI KÖZLÖNY lOi'l junius 7. között. Mint főispán igen népszerű volt vár­megyéjében, melynek minden ügye a szivén feküdt. De nemcsak a hivatalos ügyekkel foglalkozott, hanem társadalmi téren is nagy szerepet játszott. A pápai Jókai-Körnek, a melyet ő alapított, mindvégig elnöke volt. Tagja volt a Budapesti Újságírók Egyesü­letének és a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének is, Fenyvessy halálhíré. Városszerte megdöbbenőleg hatott fő" ispánunk halálhíre, mely szerdán reggel lett köztudomásu. A gyászsürgöny Pápa város polgármesteri hivatalához érkezett a követ­kező rövid szövegezéssel: „Fenyvessy Ferencz ma éjjel 12 óra 20 perczkor meghalt." Városunkban utóbbi napokban köztu­domásu volt ugyan, hogy főispánunk álla­pota reménytelen, mindazonáltal leverőleg hatott lakosságunkra a hiób-hir. Alig hogy elterjedt a gyászos hír a város és számos magánépületein kitűzték a gyászlobogókat. Voltak ugyan egyes középületek kik ezen kegyeletben nem vettek részt és lakossá­gunk: gyászával merészkedtek ellentétbe jönni, de ennek okát valóban felfogni nem tudjuk. Ez az eljárás határozottan szemet szúrt. Hol maradt a Polgári kör? Ez nem lehet izlés dolga. Itt kötelességről lehetett szó. Városunkból a részvéttáviratok egész özöne ment a családhoz és intézkedések tétettek a temetésen küldöttségileg való részvételére, mely csütörtök délután 5 órára volt kitűzve. Pápa városa a gyászszertartás követ­kezlében a csütörtökre kitűzött közgyűlést elhalasztotta és a temetésen Pápa város kegyelet adójának lerovására Mészáros Ká­roly polgármester vezetésével Lamperth La­jos városi tanácsost és Szenthe János v. ügyészt bizta meg, kik a ravatalra egy ko­szorú elhelyezésével megbízattak. Ugyancsak ily megbízatást adott a pápai izr. iparosok gyámolító egylete, mely Böhm Samu elnöklete alatt Billitz Ferencz Bióssy Béla, Verner Gyula ő alkotta meg a Stuer kultusát Budapestben, ő alapította a Liszt Ferenc zeneegyletet, a nemzeti sánház nyugdíj intézetet. Szervező ereje vdt a pápai Jókai körnek és minden moz­galomnak, a melyben zsúr volt és költé­sz:t. Es ez a szív megszűnt dobogni, az a heres, hatalmas lüktető életkedv elnémult ése'ég hely lessz a halottnak a íekete gö­dö, holott az élőnek temperamentuma vissz­haigozott az egész országban. Egyike volt a közoktatás legalaposabb isnerőinek annak reformjáról irt könyve a szikkörök csodálatát vívta ki, mint a köz­okatásügyi tárcza, előadója egyike volt a Qgalaposabb szaktekintélyeknek. Mint publicista és a kormány egyik vot félhivatalosának a Magyar Újságnak szrkesztője a legélénkebb és temperamen­tuiosabb ujságirJ volt és mint merész és báiulatosan ötletes ember szint tudott adni a igprozaibb thémának. Most néma lett örkre. Pápa közönsége ! Erre a sírra küldjünk sol virágot, nem az exokitus kertészet blukeségeit, hanem Pápa kertjének illatos virggal ennek az anyaföldnek gyümölcse érlíte jóvá, erőssé és naggyá a megyei köigazgatás legelső hivatalnokát a ki mi nelink a legjobb barátunk, szenvedésünk és remünk társa volt és ha a gyárak füstje a flyton szaporodó munkás kezek, ennek a \rosnak fejlődését nagy léptekkel viszik elő' és a társadalmi összetartás isteni bé­kéj lengi körül ezt a várost akkor a meny­bei egy boldog lélek szálland a Fenyvessy leik Hercz Bódog. és Altsuidter Jakab tagokkal képviselte ma­gát a gyászszertartáson és egy koszorú el­helyezését rendelte el. A pápai vörös-kereszt egylet koszorújának letevésére Körmendy Béla jegyző bizatatott meg. A pápai Jókai kör koszorújának elhelyezésére Harmos Zol­tán alelnök kéretett fel. Ezen küldöttségi tagokhoz a gyász­szertartáson csatlakoztak még városunkból : Gyiirátz Ferencz püspök, Sült József, We­ber Rezső, Bélák Lajos főbíró, Goldberg Gyula és lapunk felelős szerkesztője Föl­intsek Frigyes, kik résziut szerdán, részint csütörtökön a reggeli gyorsvonattal utaztak Budapestre. A fötspán halála ország-szerte mély részvétet keltett és a gyászoló családhoz sűrűn érkeztek a kondoleáló levelek és tá­viratok. Részvétüket többek között kifejtet­ték Szél Kálmán minisierelnök. Darányi Ignác minister, Hegedűs Sándor és az or­szág számos notabilitásai. Fényesen érkez­tek a táviratok Veszprémből is. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki. Özv. Fenyvessy Ferenczné mint az el­hunyt édesanyja, özv. Fenyvessy Arnoldné és gyermekei: István, Mária, Aranka, Ilona és László mint sógornője, illetve kisöcscsei és kishugai ugy a maguk, valamint az ösz­szes rokonok nevében is fájdalommal jelen­tik, hogy szeretett jó fia, a legjobb sógor, nagybátyja és rokon méltóságos dr. Feny­vessy Ferencz ur Veszprém vármegye főis­pánja, a vaskorona-rend lovagja, a Nemzeti színház nyugdíjintézetének elnöke stb. stb. folyó hó 3-án éjjel ,./- 1 órakor, életének 50-ik évében, hosszú és kínos szenvedés utüi az Úrban csendesen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 4 én d. u. 5 órakor fognak a kerepesi uti temető halottasházában, a rom. kath. egyház szer­tartása szerint beszenteltetni ós ugyanezen temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunyt lelki üdvéért folyó hó 3-én délelőtt 9 óra­kor fog a szent Ferencrendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1903. évi junius hó 3 án. Nyugodjék bé­kében 1 Ezenkívül még külön gyászjelentést adott ki: Veszprém vármegye tisztikara, a Nemzeti színház nyugdijintézete és szá­mos fővárosi intézet, melynek az elhunyt részint elnöke részint igazgatósági tagja volt. A íoispán temetése. A megboldogult főispán holttestét szer­dán reggel a gyászházból a kerepesi-uti temető halottas házába szállították és ott helyezték díszes ravatalra. A ravatal a kö­zépső nagy halottas teremben volt felállítva, mely délszaki növényekkel gazdagon volt ékesítve. Az elhunyt főispán fehér érckoporsó­ban feküdt és dacára nagy szenve­déseinek arca mit sem változott. A délelőtt folyamán rendkívül sokan keresték fel ba­rátai. ismerősei és tisztelői közül, kik nagy­részt koszorút helyeztek a ravatalra. Közvetlenül a koporsón édes anyjának gyönyörű fehér szekfüből font koszorúját helyezték el, melynek széles selyemszalag­jain ez a fölirás volt olvasható: „Kesergő édesanyja, — szeretett fiának". A ravatalos terem különben telve volt szebbnél-szebb virágkoszorúkkal ós csokrokkal, melyben a főispán kedvencz virága — a szegfű — dominált. A temetés impozáns gyászoló közön­ség előtt óriási részvét mellett délután 5 órakor in nt végbe a kerepesi-uti temető halottas házából.- Az egész délután folya­mán még egyre érkeztek a szebbnél-szebb koszorúk, melyek '^mc nk a ravatalos he­lyiséget, hanem a li.tlott.ts ház előtornáezat is egeszen elborították. Már négy óra előtt valóságos vándorlás indult meg a ravatal­hoz, ahol a temetési időben óriósi tömeg gyűlt egybe. Veszprém vármegye nagy kül­döttséggel képviseltette magát, melyet Ko­lozsváry József alispán vezetett. A küldött­ségben Koller Sándor főjegyzőn, Takács Ádám árvaszéki elnökön és Véghelyi Kál­mán tb. főjegyzőn kivül a vármegyei tiszt­viselők csaknem teljes számban vettek részt. Veszprém város küldöttségét Szegi ethy György polgármester, Pápa város küldöjsé­gét pedig Mészáros Károly polgármester vezette. Testületileg jelentek meg a vesz­prémi kereskedők és iparosok Nay Mórral és Bauer Károlylyal az élükön, továbbá a vármegye számos előkelősége is eljött, hugy végső útjára kisérje a halottat. Ott volt a Nemzeti színház nyugdíjintézetének tiszti­kara Somló Sándor igazgatóval, a hírlapíró testületek, továbbá a Siófok fürdő részvt, igazgatóság részéről: Burchard Bélaváry Konrád főrendiházi tag, dr. Koller Gyula főorvos és Hikisch Lajos, valamint a Magy. Általános Kőszén bányatársulat igazgatósága királdi Herz Zsigmond udvari tanácsos ve­zetésével. A nagy gyászoló közönség soraiban ott voltak: Darányi Ignác és Láng Lajos ministerek, Popovich Sándor államtitkár, Antal Géza ev. ref. püspök. Ihász Lajos főrendiházi tag, Hegedűs Sándor, Perczel Dezső valódi belső titkos tanácsosok, Már­kus József főpolgármester, Fiátli Pál fejér­megyei, Jankovieh László zalai és gróf Hu­gonnay Béla szatmári főispánok, Molnár Viktor, Bezerédj Viktor, Vértessy Kálmán, Bercik Árpád és Szalay Imre ministeri ta­nácsosok, Szalay Péter postaigazgató, Ti­raon Ákos és Földes Béla egyetemi taná­rok, Jókuthy Albert curiai bíró, Ováry Fe­renc, Bauer Antal. Hegedűs Lóránt, Pékár Gyula, Udvardy Ferenc, Horánszky Lajos, Nessi Pál, gröf Zichy Jenő, Hertelendv Fe­rencz, gróf Teleky Sándor, Visontai Soma, Heltai Ferenc, László Mihály, Fischer Sán­dor, Maróthy László és Éhen,Gyula ország­gyűlési képviselők, Néger Ágoston vesz­prémi kanonok, Szabó Imre, Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzó, Gerenday György és Néger Lajos miniszteri osztály­tanácsosok, báró Splényi Ödön rendőrtaná­csos, az író és művészvilág számos tagja és sok előkelő hölgy. A gyászoló közönség a halottas ház előtti teret zsúfolásig megtöltötte, mig a ra­vatalos teremben csak az elhunyt édes anyja, rokonsága és legjobb barátai voltak. Pontosan öt órakor érkezett meg a papság­gal Jánossy Gusztáv veszprémi c. püspök, aki a beszentelést végezte. A püspök imája ós a halotti ének el­hangzása után Kolozsvárii József veszprémi alispán meghatottságtól remegő hangon bú­csúztatta el a halottat a megye, Veszprém és Pápa városok, valamint a megyei tiszti­kar nevében. Ezután a Nemzeti színház nyugdijintézete nevében Császár Imre mon­dotta a következő búcsúztatót : „Ha a mindenható zsámolya előtt az emberek szivük szerint osztályoztatnak, ugy neked a menyország jut osztályrészedül. Jó ember voltál, igaz ember. Önfeláldozó ba­rát, szerető fiu és rokon. — Nekünk, akik ide sereglettünk koporsód köré, hogy meg­adjuk neked a végső tisztességet. Pótolhat­lan veszteséget jelent halálod, hiszen any­nyit tettél érettünk, mintha csak azt akar­tad volna, hogy sziveinkbe ird be a neve­det kitörülhetetlen betűkkel. Legyen meg Isten akarata! A Nemzeti színház nyugdíj­intézete nevében mondok neked végső ls­tenhozzádot. Szerető, gondos, önfeláldozó baratot vesztettünk el benned és csak az a gondolát nyújt némi vigaszt, hogy te a másvilágon is gondolni fogsz reánk és szót fogsz tenni érettünk ott, ahol a te szavad­nak súlya lesz. Mindnyájunk hálás szeretete kísérjen örök utadon !" A beszéd után az érckoporsót a gyász­hintóra emelték s megindult a menet a sir

Next

/
Oldalképek
Tartalom