Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-12-13 / 50. szám

kieszközölni a rainisteriumnál, de ezen örömhir nagyon sokat vesztett a hatásából, midőn az engedélyhez kötött megszigorítások az érdekelteknek tudomására jutottak. Végeredménykép bele kell törődnünk ezen állapotba, de azt hisszük senki sem veheti rossz néven tőlünk azt, hogy ezen nagy hűhóval hirdetett vívmányt ily alakban fogadjuk és ehhez ily komentárokat fűzzünk. Tény az, hogy az országos állatvásárt megtarthatjuk, de ez "az engedély olyan: Nesze semmi fogd meg jól! Többen érdekeltek. Mostanában igen séták Városunk jelenlegi csendes lefolyású j társadalmi műsorunkat egy kis ünnepély í élénkítette fel, melyet a katholikus hitfele- j kezet rendezett hívei számára. Felavatási j ünnepélyről volt szó, mely az Anna-kápolna i restaurált állapotát volt hivatva megörökíteni. Ha rendezőség egyébb reklámot nem ; adott volna ezen ünnepély biztos sikere érdekében mint azt, hogy az ünnepi beszédet Hoelc János, az aranyszájú szónok — mint őt országszerte nevezik — tartja, ugy j már magában véve e/,en körülmény elegendő j volt a közönség érdeklődését ezen ünnepély iránt felkölteni. Nagyon helyes intézkedésnek tartottuk, • hogy daczára az Anna-kápolna felavatását ünnepelték, az ünnepi szónoklat mégis a ! plébánia templomban tartatott meg. Ez végeredményében mindegy, ele nem lett volna j az, ha ezen szónoklat az Anna-kápolnában j hangzott volna el, mert ez esetben a kö- í zönség nagy része a tűzoltók kürtjének ! megszólalásából tudhatta volna meg, hogy j „most" mondott egy „slágert" az ünnepi 1 szónok abból az aranymondásokból, mely a j felekezetek békés egyetértésére vonatkozik, ! mint az a kápolnában megtartott mise al- ' kalmával alkalmaztatott a künn rekedt közön- ' ség tájékoztatására. Az ünnepi szónok magas szárnyalafu | beszédjéből sokan levonhattnák a konzekvenciát arra nézve, hogy miként kell a felekezeti béke magvait hinteni és holmi keresztény sociálista népszónokok buta felekezeti üldözésekre rendezett népgyüléseket nemcsak támogatni, de elősegíteni. Ezen felavatási ünnepélyre eljött Hegedűs Lóránt orsz. képviselőnk is, ki jóllehet törzshü református ember, de minthogy a katholikus választópolgárok elhanyagolt bizalmát újra visszanyerni óhajtaná és ezzel a megjelenéssel beigazolni kívánta, hogy a láthatáron kérdőjelként suhoggó választók előtt felekezeti különbség nélkül tiszteli a választókat. Megjelent a misén, résztvett a körmenetben, elfogadta a meghívást a diszebédre sőt még áldást is kapott az ebéd alatt. Hegedűs képviselőnknek ezen ünnepi excursiója alkalmával egy kis pechje is volt. Küldöttséget kellett fogadnia, mely az állatvásárok betiltását panaszolta. Nem volt erre a megrohanásra elkészülve, de hát mit volt mást mit tenni, minthogy mindent megígért arra nézve, hogy a legközelebbi állatvásártér megtartását a ministeriumnál kieszközli. A küldöttség nem sokat bizott az ígéretben, mert az ilyen rögtönzött ígéretek adásában 'egyesek már sokan csalódtak, de elfogadták a kijelentést azzal a tudattal, hogy ennyi mandátum adó után ha mást nem is tesz, de elmegy a ministerhez és érdeklődni fog állatvásárunk megtartása érdekében. Képviselőnk ez alkalommal megemberelte magát és megmutatta, hogy van még befolyása a ministeriumokban. Kieszközölte az állatvásár megtartását és mint nagy vívmányt meg is telegrafálta azoknak, kik hivatva vannak ezen nagy befolyást nevéhez füződtetni és az esetleges népszerűségét kiérd emeltetni. Az állatvásár megtartása ki lett eszközölve és az érdekeltek még sincsenek megelégedve. Hálátlan nép ! A képviselő minden lehető befolyását érvényesítette, ki is eszközölte az engedélyt, még sincsenek vele megelégedve. Azt mondják, hogy ilyen korlátozott engedélyhez nem kell nagy befogás ha már befolyásról lehet szó, ugy ne fél munkát, hanem egész dolgot végezzenek. Nem tudom, hol van hiba, de mint hallom hangoztatni ezzel az engedéllyel nem sokat nyert a képviselőnk bizalom dolgában. Apropos bizalom ! bizalmas érintkezés van az estéli alkalmával. A korzó igen élénk és a helyzet kezd a maga valójában kibontakozni sőt utóbbi időben több kapcsalkodzás is észlelhető. Nem veszi talán rossz néven az egyik udvarló ha kérdésére, melyet egy hölgyhöz intézett és amelyre nem kapott választ, én adom meg a felvilágosítást. A felkiáltások melyeket a hölgyek hallattnak az első csók elcsattanása után a legnagyobb változatosságban a következők : — Istenem mit tett ön ! — Jaj ennyire nem kellett volna menni! — Sohasem akarom látni, menjen innen! — Hagyjon magamra kérem, egyedül akarok maradni! — No hát ezt nem hittem volna öntől! — Oh, én nagyon szerencsétlen vagyok. (Ezt könnyezve mondják.) — Na megálljon! (Ezt különösen a vidéken kedvelik.) — Szent Isten, ha megláttak volna bennünket. Sokan meg semmit sem szólnak. — Ez talán a legokosabb. Ezen felvilágosítást ne vegyék tőlem indiskrétiónak, ezzel csak jelezni kívántam ugy a hölgyeknek, mint uraknak, kik egymásnak esetleg adósa madarnak ily jellegű kérdésekben, készséggel rendelkezésre áll önöknek a hét krónikása : Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város villamos telepét még ez évben akarják nagykorúsítani. Az hirlik, hogy Pápa város villamos telepéhez már erősen jelentkeznek a kapcsalkodzók. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk másodvirágzás céljából városunkban időzött. Az hirlik, hogy a polgármester betegsége rövid zárlatu volt. Az hirlik, hogy a keddi országos állatvásárra „nesze semmi fogd meg jól" kilátások vannak. Az hirlik, hogy az Anna-kápolna felavatási ünnepélye után bor mellett is prédikáltak. Az hirlik, hogy Pápán az esteli korzón sokan megfigyelés alatt állanak. Az hirlik, hogy Pápán a darutollas legények ablaksétákat rendeznek. Az hirlik, hogy az állami polgári leányiskola villamos segélyért folyamodott. Az hirlik, hogy Pápán vannak fizetett éjjeli spiclik. (Vannak! akkor kontra! Szedő.) Az hirlik, hogy Mikulás estéjén egy fiatal ember sárgára mondta a vörös cipőjét. Az hirlik, hogy Pápán utóbbi időben nagyon virul a szerelem. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője hajnali indulónak tartja a rórátéra való harangozást. — Személyi liirek. Hegedűs Lóránt dr. és Hoclc János orsz. képviselők, kik hétfőn este az Anna-kápolna felavatási ünnepélyre városunkba érkeztek, kedden este a gyors vonattal Budapestre visszautaztak. — Hlavács Kornél győri iparfelügyelő, villamtelepünk kazánjainak felülvizsgálatára holnap városunkba érkezik. — Huszárezredünk szemléje. Skrinyár Mátyás ezredes, dandárparancsnok, segédtisztje Aláriássy Tivadar vezérkari főhadnagy kíséretében kedden este városunkba érkezett. A dandárparancsnok szerdán és csütörtökön szemlét tartott huszárezredünknél és a tapasztalt fegyelem és kiképzés felett a legnagyobb elismerését nyilvánította Froreich Szabó Ernő alezredes ezredparancsnoknak ugyszinte a tisztikarnak. A, dandárparancsnok csütörtökön délbe utazott el városunkból. —• Az Anna-kápolna felszentelése. Lélekemelő ünnepélyt rendezett í. hó 8-án városunk katholikus hitközsége. Szent helyeinek egyikét az elavulás és elhagyattatásból felujulni s uj fényben diszleni lattá. A renovált pápai Anna-templom felszentelési ünnepélye ugyanis dec. 8 án volt, mely alkalomra az egész város valláskülönbség nélkül lobogódiszt öltött. Mozsárlövések es az összes templomok harangzugása hirdették a ritka szép ünnepet. Az ünnepélyre előző estén megérkezett Hoclc János orsz. képviselőt, mint az ünnepi szónokot, dr. Hegedűs Lóránt városunk orsz. képviselőjét és dr. Eada István prépostkanonokot, a pályaudvaron Kriszt Jenő plébános és Mészáros Károly polgármester fogadták és ezen alkalomra egybegyűlt közönség és a k. legényegyesület tagjai pedig őket zajosan megéljenezték. Az egyházi szertartást egész diszszel és íényes segédlettel dr. Eada István veszprémi prépost kanonok, Pápa város szülötte végezte, a művészi csínnal renovált Annatemplomban. A felavatási ünnepélyen jelen voltak: a kegyuradalmi tiszti kara, a m. kir. honvéd huszárság tisztjei, az állami, megyei s városi hivatalok képviselői a r. kath. iskolaszék, az állami s katholikus intézetek tanári kara, a kath. körök és egyesületek. A szt mise főrészeit az Anna-téren felállított tüzoltókürtösök jelezték a templomból már kiszorult hívek nagy tömegének. Ezt megelőzőleg a plébánia nagytemplomban csendes mise után Hoclc János oszággyülési képviselő, ki ifjúságát, tanuló éveit Pápán töltötte, az ő emlékezetéből kitörölhetetlen, fenséges és komolyságában és fényes plébániai templomnak hatalmas boltivei alatt tartotta szent beszédét. Fényes szónoki tehetségével felejthetetlen hatást keltett az óriási tömegű hallgatóságban. Délben a plébánián fényes díszebéd volt. Felköszöntőket mondottak : Kriszt Jenő dr. Rada Istvánra, ki a romladozásából helyre hozott templomot Isten nagyobb dicsőségére felszentelte s Hock János bpesti-kőbányai plébánosra, ki hatalmas szónoklatának varázsával elragadta hallgatóit, dr. Hegedűs Lóránt Kriszt Jenőre, a buzgó s lelkes plébánosra s Sült Józsefre a kath. hitközség világi elnökére, Hock János a régi szép emlékek impressiói alatt Pápa városának és