Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-10-25 / 43. szám

nálunk városunk közegészségügyének és administrátiójának. Annak jelzésére, hogy Pápa városának mily nagy szüksége van erre, egész cikksorozatot lehetne közölni, de nem tartjuk szükségesnek, mert az, amire okvetlenül szükség van, hosszasan ajánlgatni felesleges. Biztos tudomásunk van, hogy városunk rendőrsége az adó és gyámi hivatal, de általában az összess tisztviselők és mindazok, akik Városunk közigazgatását ismerik, igazat adnak nekünk, midőn a bejelentési hivatal felállítását sürgetjük, Hinni szeretjük, hogy a város képviselete be fogja látni félsz óllalásunk helyes voltát s rájön, miszerint ez állapoton segíteni, okvetlenül segíteni kell. Jól tudjuk, hogy ezen bejelentési hivatal felállítása anyagi megterheltetést von a város kasszájára, de azt is tudjuk, hogy ezen ráfordított kiadás megtérül azon jövedelmekből, melyekhez a mai viszonyok között a város nem juthat, melyektől a bejelentési hivatal nem léte miatt elesik. A lakositásért eddig nem folyamodó egyének járandóságából eme hivatal költségei nagyrészt fedezve volnának. Még az irigység, a legnagyobb elfogultság sem tagadhatja, hogy városunk halad, bogy sok tenni való vár reánk, de azt is be kell ismerni, hogy amit hanyagolni, mellőzni nem lehet, azt nem mellőzhetjük. Ilyennek tartjuk mi a bejelentési hivatalt sok és fontos okból. bűnnel teli lángok, az ajkán mosoly, mámoros vad mosoly. — Benyitott a kávéházba és odafutott az egyik asztalnál ülő törzsvendéghez, fehér kezével a vállára ütött és rá kiálltott: „Mit bámulsz öreg" asztán oda telepedett hozzá karcsú testével hozzá simult és megcsokolta a homlokát. — A férfi ellökte. „Menj innét, nem látod temetnek." A leány sötét szemével vadul nézett maga körül. Látta az egész kávéházat valami sajátos bünbánattól lesújtva, érezte hogy neki most nincs hatalma, lelke rosszasága teste sárossága, hívogató csókja hiába való, mert a halál a jó a tiszta asszony halála erősebb mint ő. — A kávéliáz ajtaját kinyitják, jön a menet, az éneklő kar gyászos zsolozsmáit átzúgja a sirás a nagy család, a sok barát zokogása, akik mind érezték a hallottnak nagyságát, tiszta nemességét. A leányok kiálltak az ajtóba, de a pinezérek félre tolták őket. „Mi akarjuk látni amint viszik." Egyszerre felkiált a Janka, a hangja recsegő, de hatalmas erejével „Ki fizet egy köményest". Hangoztak előtte a gyász zsolozsmái, és ő kiabált: „inni akarok sokat, jó pálinkát/ f„Köményest fizessen, aki csókot akar." Átsikoltotta, a halál menetét, amely komoly fenségében haladt el, de a vendégek nem néztek rá, nem intettek csendre, olyan semmi volt a bün ebben a szent szomorú perczben, hogy nem hallották gonosz csábítását, nem figyelték meg azt a szentségtörést a mi benne rejlett, csak •a pikkoló mondta: „kisasszony ezz nem illik." Ezen bejelentési hivatal szervezése már többször került napirendre, sőt már a rendőrkapitány a képviselőtestület megbízása folytán erre nézve szabályrendeletet is készített, de régi betegségünk — a közöny — folytán ezen kérdés is a feledés homályába került. Ezen felújított kérdést ajánljuk újólag vezető férfiaink figyelmébe, kik hivatva vannak városunk haladására vonatkozó minden üdvös kérdést hathatósan támogatni. Pollatsek Frigjes. Vármegyénk népoktatás ügye, — Tanfelügyelői jelentés. — Vármegyénk tanfelügyelője Pap Sándor az október hó 13-án Veszprémben tartott közigazgatási bizottsági ülésén az 1092/3-ak tanévről vármegyénk népoktatási állapotáról tett jelentést, melyet közérdekű voltánál fogva egész terjedelménél a következőkben közöljük : 1.) A tankötelesekről. Veszprém vármegye összes 6—15 éves tanköteleseinek a száma: 41.892, ezekből 6—12 éves van 30.336 es 13 —15 éves 11. 556, utóbbiaknak száma, sajnos, a tavalihoz képest 545-el apadt, nem szerint volt tanköteles fiu: 21.283 leány, 20,609 fiu, tehát 674-el több, mint leány. Vallás szerint rk. 28,377; — gör. kath. 8; — ev. ref. 7,117; — ág. hit. ev. 4.6,13; — unitárius 8; — izr. — 1773, emelkedés e szerint csak az ág. h. ev. tanköteleseknél van. A tankötelesek anyanyelve szerint van. magyar 37.770, — német 3,762, tót 360. 2.) Az iskolába járókról. Elemi iskolába járt 29,616, — általános ismétlő iskolába 5,602, — gazdasági ismétlőbe 3,435, — iparostanoncz iskolába járt, tanköteles korú 345, tanköteles koron felüli 488, — kereskedő tanulói iskolába járt, tanköteles korban levő 46, tanköteles koron felül lévő pedig 47; — továbbá jár polgári iskolába tanköteles korú fiu 328, — leány 679, tanköteles koron felül pedig fiu 29, leány 59, — tanitó és tanítónő képzőbe tanköteles korú 20, tanköteles koron felüli 285, — felső kereskedelmibe 13—15 éves 23, — 15 éven felüli 82; közép iskolába mindennapi és ismétlő tanköteles 725, —• tanköteles koron tul lévő 402. — Összesen járt 6 — 15 éves, tehát csakis mindennapi s ismétlő korú tanköteles Veszprémvármegyében 40.820, vagyis a tankötelesek 97,44 "/„-ka tavai 97.09 %-ka, inig az országos átlag csak 82.04 %. Tényleg azonban 41,213 tanuló járt összesen a vármegye népoktatási tanintézeteibe, beszámítva t. i. a különféle polgári és tanoncziskolákba járó növendékeket, de nem számítva a felsőkereskedelmi és közép iskolákba, valamint a tanitó és tanítónőképző intézeteket a 15 éven felüli látogató 769 bövendéket. — Daczára tehát a tankötelesek számában észlelt fogyásnak, vármegyénk iskolázási viszonyai a lofolyt tanévben is javultak és pedig 0.35 %-al. Nem járt iskolába 1,072 tanuló. Vallás szerint járt iskolába rkath. 27,340; — ev. ref. 7091; — ág. ev. 4,604; — unitárius 8; — izr. 1773. Anyanyelvre: magyar 36,751, — német 3,722, — tót 347. — Nem szerint fiu 21,143 és leány 19,677; a fiuk száma tehát ugy az iskolába járóknál mint a tanköteleseknél nagyobb mint a leányok száma. 3.) Az iskolamulasztolcröl. A félnapi igazolatlan mulasztási esetek száma 24,457; ebből pénzbirsággal büntetve volt 3029; a bírságolások összege 2.749 korona. Az igazolatlan félnapi mulasztások számában a lefolyt tanévben is tetemes apadás észlelhető, ugylátszik a tavali nézetem érvényesült ez évben is, hogy habár a mulasztási naplók hónapról-hónapra vezetvék, a bírságolások nagyobb mérve és a velők járó sok gyűlölködés ez idén is apasztólag hatott a mulasztási esetek kimutatására. III. Egyszer nagyon fájt a szivem az aszszony akire ugy tekintettem mint a glóriás szűzre, akihez az ábrándos vágyak tiszta érzéseit küldtem egyko-', megszökött az urától égy huszártiszttel. A térje nem volt az oka, a férje jó nagy, nemes ember volt akinek én adtam át az asszonyt abban a biztos szent meggyőződésben, hogy jobban megóvhatja mint én. Ne gondolják, hogy simulálok valami nagylelkűséget. — Mikor az asszony azt mondta, hogy nem szeret, hát elkotródtam, mert a férj lépett fel, aki jobb volt mint én és reá.biztam az asszony sorsát. Soha feléje nem léptém többé csábitgatást feléje nem röpítettem, hittem hogy boldog lessz és — nem lett boldog csak sáros. Nem volt senki, asszony, körülöttem mint a Janka, hát neki mondottam el a bánatom, elzokogtam, hogy ez a nő volt az egyetlen, aki én bennem megtartotta a hitet a költészetet azt is mondtam, hogy a mámor éjszakáin ez az asszony adott enyhülést és mikor nagyon ocsmány volt a környezet, megjelent előttem az ő fehér, karcsú alakja, melyet körülvett az anyaság nemes glóriája, lattam őt a bölcső mellett dúdolni azt a kis dalt: «\'em sokára jön knrácsony Eljön Jézus ki szeret, Szelid szavú pu ók arczu Gögicsélö gyerekeK Elhozza a karácsonfát Rajta aranyos dió. Aludj szépen, aludj édes Lessz neked mi szép, mi jó.» És Janka megértett, csodálatos mély nézésekkel hallgatta a keserű káromlásom szavát, a lárba foszlott ideál szőke fejére dobot átkaival és valami erős ösztöntől vezetve bornlt a karjaimba. Hosszú bűnös éjszakákon keresztül nem távozott el mellölem folyton ott ült, romlottsága, bujasága minden csábításával vett körül. Átadta magát a legraífináltabb kéjelgés között mint az autik korszak curtizánjai. — Mellettem volt, segített megölni a tavaszom emlékét, el akarta oszlatni, meg akarta semmisíteni az egyetlen, bennem lakó romantikus érzést, a multam coloritját és sikerült neki. Az orgiák a vád szerelmi nászok megölték a szivemet, elfeledtem azt a szőke, hűtelen asszonyt, IV. * A kávéházi leányok közé kerültek gyakran megtévelyedett félénk' falusi virágok, akiket kidobott valami sorscsapás a becsületes meleg környezetükből és miután kenyeret a karcsú szép leánynak nem adnak másért mint a gyalázatért hát bekerültek a bűnbe a mámorba a kávéházba, ahol énekelni kell divatos nótakat rekedtes hangon, de sok jókedvvel. Ezeket a novicziákat a Janka tanította be. Kitűnő tanitó volt a legtudatlanabb falusi liba két hét alatt demimonde lett az ő nevelése mellett, amely abból állott, hogy elnémított a leányban minden érzésben tisz-