Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.
1903-10-25 / 43. szám
javulására azonban nem csak a tanítóképzők, hanem a tanítói egyesületek gyakori gyűlései, a tanítói' és tanári konferencziák, a több izben rendezett tovább képző szaktanfolyamok s a hivatalos iskola látogatások alkalmával folytatott megbeszélések s elhatározások is nagy mértekben hatottak. A tanítóság túlnyomó része igen jó képzettséget, jó tanii.ási és nevelés eljárást, hazafias és állandóan buzgó fáradozást, nagyon tisztes és komoly magatartást tanúsít. 7) A tanfelügyelőség munkáságáról. A havi ülések eléggé tanúskodnak a kir, tanfelügyelőség munkásságáról, itt össze foglalva csak azt említem fel, hogy a lefolyt tanévben 161 tanintézetet, abban 266 osztályt látogattam és 780 tanfolyamot hallgattam meg, 142 eltöltött napon át. Azonkívül voltam 15 iskolai vizsgálaton, 3 tanítóválasztó, 5 tanító egyesületi ülésen, 2 tanári konferenczián, 3 iparostanitói értekezleten, 1 női kézi iparmunka iskolában, 1 fegyelmi vizsgálaton, 1 közművelődési ülésen, 2 tanképesítő vizsgálaton, 2 képezdei igazgató tanácsi ülésen, 1 diszgyülésen a vallás és közoktatásügyi m. kir, minister ur képviseletében, 12 vármegyei közigazgatási bizottsági ülésen, a tanképesitő vizsgálatok 9 napomat vették igénybe, 5 iskolában 2-szer is voltam, a közigazgatási bizottság ügykörében 501 ügyet, saját tanfelügyelői hatás körömben pedig 2711 ügyet intéztem el. Mindene munkásságomban segédem volt, Czeglédy István, kinek kitartó fáradhatlan tevékenysége mellett győztem meg csak a hiv. teendők sokadalmat s a kinek a/t is köszönhetem, hogy hátralék maradása nélkül fejezhettem be az 1902/3-ik tanévben reám rótt sok oldalú kötelességeket. — 1903 október 24, — Pápa város képviselőtestülete tegnap délután a képviselők nagy érdeklődése mellett rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat összes pontjai az állandó választmány javaslatai alapján nyertek elintézést. Nagyobb vita csupán a pincékben felépett talajvíz mikénti orvoslása érdemében volt, de jSsas a' iB B sga ezen kérdésben is az áll. vál. javaslata lett elfogadva A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő : Mész ár o s elnök polgármester üdvözli a megjelenteket az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére Vajdits Karoly, N éhm a n n Gábor} B ő h m Samu, G y ő r í Gyula és H a j n ó c z k y Béla képviselőket kéri fel. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirend előtt Győry Gyula interpellálja a polgármestert azon összeg miatt, mely Pápa városát a királytváró napokból illeti, de még eddig a vármegyétől nem érkezett meg. Polgármester kijelenti, hogy ez érdemben utasitása van a képviselőtestülettől és ehhez tartja magát, mely választ ugy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul vette. Következett a napirend. 1, Javaslat az árvaszéki szervezeti szabályzat módosításáról. A módosított árvaszéki szervezeti szabályzat egész terjedelmében elfogadtatott és jóváhagyás végett a thatósághoz felterjesztését határozta el, 2. Városi tanács jelentése ? vízvezeték átvételéről. A megtartott szakértői vélemény alapján a vízvezetéket Kumpél és Waldek cégtől átvétetett, utasitattik a városi tanács, hogy a vállalkozó óvadékát csak akkor utalja ki, ha az átvételi jkvben megjelölt hiányok a cég által teljesen pótolva lesznek. Egyben kijelenti a képviselőtestület, hogy a vállalkozó öt éves kezelési idejéből származó és a vizmű által okozott esetleges károkért Semmiféle felelőséget nem vállal és ez a céget továbbra is terheli. 3, Stampfl Jánosné pápai lakos szülésznő oklevelének kihirdetése. A bemutatott szülésznői okmány kihirdetettnek lett tekintve. 4. Fodor István pápai lakos rendőrbiztos a győri fa és fém ipar iskolába járó fia számára segélyt kér. Fodor István rendőrbiztosnak, a győri fa és fémipariskolába járó fia tanittatási költségeire 100 korona összeg megszavazta4.) Az iskolákról. A vármegyeterületén volt "312 népoktatási tanintézet és pedig állami 7, — községé 12, — rkath. 159, — ev. ref. 71, — ag. ev. 44, — izrael 12, — magán 2. Fokozatra elemi 304, polgári 8, továbbá fiu iskola 8, leány iskola 14, vegyes 290. általános ismétlő iskola 95, gazdasági tanfolyami ismétlő 105, iparostanoncz iskola 5, kereskedő tanulói 2, felsőkereskedelmi iskola 1, állami tanitókezpő 1, rkath. tanítónőképző 2, ev. ref. tanítónőképző 1. Volt továbbá egy tanítás osztatlan elemi iskola 216, több tanítás osztott 88, az elemi iskola V. és VI. osztálya nem volt 22 iskolánál, az ismétlő iskolai tanfolyam 4 iskolának kivételével, a hol a hiányzás indokolható meg volt mindenütt. A 312 iskolában volt 488 tanterem. ő.) Az óvóintézetekröl. Számuk 30, és pedig ovodá 14, állandó menedékház 2, nyári menedékház 14. Az ovodák közül 5 községi. — 5 rkath. 1 izr. és 3 magán, a két állandó menedékház községi, a nyári menedékházak közül 12 községi, —- 1 rkath, — 1 ág. ev. és I egyesületi jellegű. Mindezeket látogatja 3179 kisded. (649 al több mint tavai) Fentartási költségük ezen ember baráti intézeteknek 26. 441. Ezúttal kimutatom, hogy a 3—5 éves óvókötelesek száma vármegyénkben volt 14. 359 <7.318 fiúcska 7.041 leányka.) Az óvó kötelesek számában és a taváíihoz képest apadás mutatkozik még pedig 299 kisdeddel. Óvás és gondozás nélkül kmmtatvák 325 en :. 6) A tanitóki ól. A 312 iskolában 489 tanító teljesített oktatást, köztük már csak 6 nem tánképesitett találkozik. A tanítók közül 108 tanítónő (21 el több mint az előző évben). A magyar nyelvet anyanyelv-, vagy szó és Írásbeli képességgel, nélkülöző osztálytanító természetesen nincs vármegyénkben, A tanítási eredmény általában jónak mondható, a mi a tanitó-képző-intézetek fokozottaab elméleti és kiváltképen gyakorlati munkásságának valamint azon kedvező körülménynek is köszönhető, hogy a nem tan képesített tanítók száma már teljesen elenyészőben van, tavai 17 nem tanképesiiett volt, az idén már csak 6. A tanítási eredmény • hiiü w hii i n ül i ii li'ii iiinmi t'ii i i" hí ii ininn in i" f taságot, a legszentebb és legszomorúbb sóhajtásra sarral felett és mikor a szegény tapasztalatlan leány kitört és keserű hangon kérte számon azt a csufolodá,st ímiyett elkövetett. Komolyan mondta „Szegény bolondom én csak akarom, hogy ne rúgjanak az ki innét mint a borzas kutyát, hogy legyen egy harapás kenyered. Emlékezem a szegény Annára, valami zalamegyei falucskából kerül 'közénk sötét hajú barna arczu kis szomorú gyerek volt alig tizenhét éves. Az első napokban a legborzalmasabb környezetben egyszerre sírva fakadt, „az anyám köllene." Janka kacagva szólt: „Az én anyám az utczán jár, keresi a szeretőket.\ Az Anna sírva szól : „Az én anyám dolgozni járt a földesúrhoz annyit vesződött és még sem tudott keresni, hogy oda haza tarthatott volna." A Janka vadul kiált fel: „Rossz az anyád, hitvány, mért, ha minden njját agyonsepri, derekát összetöri a kin, ha a szenvedés a sírba de' ja, akkor is fel kell kelni menni a gyermeke után, hogy az ne jusson ide, el ebbe a barlangba, ezek közé -a csirkefogók közé akiket minden nap megcsókolok. Én jobb voltam, volt nekem is gyermekem szőke hajú kékszemű tele és én mellettem a talon a véremből a testemből, a szenvedésemből szivta a tejet aztán megölte valaki, mert egy hónapban elmaradt a tartás pénz. —• Együtt kell éhezni és ha nem lehet máskép együtt kell meghalni, az anyának a gyermekével, én megtettem azt is, mert rosszabb az életem mint a halál, köhögni kezdett, nyers csúnya köhögéssel, ugy hogy a vendégek megrettenve hagyták el a kávéházat és a kávés levont a Jankának tizenöt forintot. V. Egy éjszakán szörnyű duhaj ember jött a kávéházba, viseltes volt a ruhája, de az egész alakján mégis megragadó lebilincselő valami látszott erős, vitéz és fényes család, vonása amely átöröklődik és bevésődik a nemzetség minden hajtásába. Duhajkodott, de nem ugy mint a többiek arezpiritó trágárkodás közepette, hanem ivott dalolt mint a régi magyar urak, akiknek orgiáiról költők daloltak. Odaállította maga mellé a czigányt tanította nótára és itatta őket mig nem vadak lettek azok is. Janka persze nem nézte szótlanul a dolgot oda perdült a férfi mellé és az ő ismert buja modorában hajtotta szőke fejét széles vállára. A férfi ellökte magától és száraz hangon parancsolt rá. „Meny innét,, nem kellesz nekem." A leány vad kiáltással állott eléje, megértett hiúságának minden szégyene öntötte arczába a vért. Tombolt örült sáros szavakat kiáltva, ugy hogy mindenki köréje csődült. Az idegen fölemelte a kezét es arczu! vágta a leányt. Csak egyet ütött de Janka lebukott a földre és sírt. Sírt gyermekes gyenge sírással a vissza tért érzés hangján lelket megtépő fokozással. Sírt és könnyei nyomán levált a festék, és az elgyötört sápadt arezon csak pár veres folt látszott, beteges halálrózsás szint adva neki. Ez a szörnyű sértés levette egészen a lábáról, minden gonoszsága minden cinismusa elszállt, minden ereje megtörött annak a nagy hatalmas erős férfikéznek ütésétől annak a sötét férfi szemnek megvetésétől, amely őt nem tekintette másnak mint okvetetlenkedő pénzért sáros czédának, — Sírt soká, a könyei egészen eláztatták az arczát a rikító selyem ruháját. —Olyan volt ekkor Janka, mint egy szegény lucskos kis veréb akit kidobták a viharos világba, kilöktek a pusztába, nincs aki megvédje, rontás keze tépi nincsen aki felemelje, senki aki őt szeresse. Azon az éjszakán láttam először gyengének, a romlottság vastag burkát letépte a kin. — Az árva leány volt, világ gúnyjának erőszakos férfi kezeknek prédája, aki vergődik, a gyalázatban és nem emelkedhetik fel soha. A férfi dalolt tovább, erős pusztai nótákat, hangja harsogott, mint az erdő zúgás, dalolt a kurucz csatákról labanezverő ősök sok vitézdolgáról, a czigányok ügyefogyott ezinezogássaí kisérték a hangot azt a nagy tiszta hangot, mely betöltötte az egész helységet, amelytől eloszlott, vázzá törpült minden ócska, czifra szenny, köztük a szőke, a nyomorult éjjeli leány a Janka is.
