Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-10-25 / 43. szám

javulására azonban nem csak a tanítóképzők, hanem a tanítói egyesületek gyakori gyű­lései, a tanítói' és tanári konferencziák, a több izben rendezett tovább képző szaktan­folyamok s a hivatalos iskola látogatások alkalmával folytatott megbeszélések s elha­tározások is nagy mértekben hatottak. A tanítóság túlnyomó része igen jó képzett­séget, jó tanii.ási és nevelés eljárást, haza­fias és állandóan buzgó fáradozást, nagyon tisztes és komoly magatartást tanúsít. 7) A tanfelügyelőség munkáságáról. A havi ülések eléggé tanúskodnak a kir, tanfelügyelőség munkásságáról, itt össze foglalva csak azt említem fel, hogy a le­folyt tanévben 161 tanintézetet, abban 266 osztályt látogattam és 780 tanfolyamot hall­gattam meg, 142 eltöltött napon át. Azon­kívül voltam 15 iskolai vizsgálaton, 3 tanító­választó, 5 tanító egyesületi ülésen, 2 tanári konferenczián, 3 iparostanitói értekezleten, 1 női kézi iparmunka iskolában, 1 fegyelmi vizsgálaton, 1 közművelődési ülésen, 2 tan­képesítő vizsgálaton, 2 képezdei igazgató tanácsi ülésen, 1 diszgyülésen a vallás és közoktatásügyi m. kir, minister ur képvise­letében, 12 vármegyei közigazgatási bizott­sági ülésen, a tanképesitő vizsgálatok 9 na­pomat vették igénybe, 5 iskolában 2-szer is voltam, a közigazgatási bizottság ügyköré­ben 501 ügyet, saját tanfelügyelői hatás körömben pedig 2711 ügyet intéztem el. Mindene munkásságomban segédem volt, Czeglédy István, kinek kitartó fárad­hatlan tevékenysége mellett győztem meg csak a hiv. teendők sokadalmat s a kinek a/t is köszönhetem, hogy hátralék maradása nélkül fejezhettem be az 1902/3-ik tanévben reám rótt sok oldalú kötelességeket. — 1903 október 24, — Pápa város képviselőtestülete tegnap délután a képviselők nagy érdeklődése mel­lett rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgy­sorozat összes pontjai az állandó választmány javaslatai alapján nyertek elintézést. Na­gyobb vita csupán a pincékben felépett ta­lajvíz mikénti orvoslása érdemében volt, de jSsas a' iB B sga ezen kérdésben is az áll. vál. javaslata lett elfogadva A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő : Mész ár o s elnök polgármester üd­vözli a megjelenteket az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére Vajdits Karoly, N éh­m a n n Gábor} B ő h m Samu, G y ő r í Gyula és H a j n ó c z k y Béla képviselőket kéri fel. A mult ülés jkve felolvastatván, az ész­revétel nélkül tudomásul vétetett. Napirend előtt Győry Gyula inter­pellálja a polgármestert azon összeg miatt, mely Pápa városát a királytváró napokból illeti, de még eddig a vármegyétől nem ér­kezett meg. Polgármester kijelenti, hogy ez érdem­ben utasitása van a képviselőtestülettől és ehhez tartja magát, mely választ ugy inter­pelláló, mint a közgyűlés tudomásul vette. Következett a napirend. 1, Javaslat az árvaszéki szervezeti szabályzat módosításáról. A módosított árvaszéki szervezeti sza­bályzat egész terjedelmében elfogadtatott és jóváhagyás végett a thatósághoz felterjesz­tését határozta el, 2. Városi tanács jelentése ? vízvezeték átvételéről. A megtartott szakértői vélemény alap­ján a vízvezetéket Kumpél és Waldek cég­től átvétetett, utasitattik a városi tanács, hogy a vállalkozó óvadékát csak akkor utal­ja ki, ha az átvételi jkvben megjelölt hiá­nyok a cég által teljesen pótolva lesznek. Egyben kijelenti a képviselőtestület, hogy a vállalkozó öt éves kezelési idejéből származó és a vizmű által okozott esetleges károkért Semmiféle felelőséget nem vállal és ez a céget továbbra is terheli. 3, Stampfl Jánosné pápai lakos szülésznő oklevelének kihirdetése. A bemutatott szülésznői okmány kihir­detettnek lett tekintve. 4. Fodor István pápai lakos rendőrbiz­tos a győri fa és fém ipar iskolába járó fia számára segélyt kér. Fodor István rendőrbiztosnak, a győri fa és fémipariskolába járó fia tanittatási költségeire 100 korona összeg megszavazta­4.) Az iskolákról. A vármegyeterületén volt "312 népok­tatási tanintézet és pedig állami 7, — köz­ségé 12, — rkath. 159, — ev. ref. 71, — ag. ev. 44, — izrael 12, — magán 2. Fo­kozatra elemi 304, polgári 8, továbbá fiu iskola 8, leány iskola 14, vegyes 290. álta­lános ismétlő iskola 95, gazdasági tanfolyami ismétlő 105, iparostanoncz iskola 5, keres­kedő tanulói 2, felsőkereskedelmi iskola 1, állami tanitókezpő 1, rkath. tanítónőképző 2, ev. ref. tanítónőképző 1. Volt továbbá egy tanítás osztatlan elemi iskola 216, több ta­nítás osztott 88, az elemi iskola V. és VI. osztálya nem volt 22 iskolánál, az ismétlő iskolai tanfolyam 4 iskolának kivételével, a hol a hiányzás indokolható meg volt min­denütt. A 312 iskolában volt 488 tanterem. ő.) Az óvóintézetekröl. Számuk 30, és pedig ovodá 14, állan­dó menedékház 2, nyári menedékház 14. Az ovodák közül 5 községi. — 5 rkath. 1 izr. és 3 magán, a két állandó menedékház köz­ségi, a nyári menedékházak közül 12 köz­ségi, —- 1 rkath, — 1 ág. ev. és I egyesü­leti jellegű. Mindezeket látogatja 3179 kis­ded. (649 al több mint tavai) Fentartási költ­ségük ezen ember baráti intézeteknek 26. 441. Ezúttal kimutatom, hogy a 3—5 éves óvókötelesek száma vármegyénkben volt 14. 359 <7.318 fiúcska 7.041 leányka.) Az óvó kötelesek számában és a taváíihoz képest apadás mutatkozik még pedig 299 kisded­del. Óvás és gondozás nélkül kmmtatvák 325 en :. 6) A tanitóki ól. A 312 iskolában 489 tanító teljesített oktatást, köztük már csak 6 nem tánképe­sitett találkozik. A tanítók közül 108 taní­tónő (21 el több mint az előző évben). A magyar nyelvet anyanyelv-, vagy szó és Írásbeli képességgel, nélkülöző osztálytanító természetesen nincs vármegyénkben, A ta­nítási eredmény általában jónak mondható, a mi a tanitó-képző-intézetek fokozottaab elméleti és kiváltképen gyakorlati munkás­ságának valamint azon kedvező körülmény­nek is köszönhető, hogy a nem tan képesí­tett tanítók száma már teljesen elenyésző­ben van, tavai 17 nem tanképesiiett volt, az idén már csak 6. A tanítási eredmény • hiiü w hii i n ül i ii li'ii iiinmi t'ii i i" hí ii ininn in i" f taságot, a legszentebb és legszomorúbb só­hajtásra sarral felett és mikor a szegény tapasztalatlan leány kitört és keserű hangon kérte számon azt a csufolodá,st ímiyett el­követett. Komolyan mondta „Szegény bo­londom én csak akarom, hogy ne rúgjanak az ki innét mint a borzas kutyát, hogy le­gyen egy harapás kenyered. Emlékezem a szegény Annára, valami zalamegyei falucskából kerül 'közénk sötét hajú barna arczu kis szomorú gyerek volt alig tizenhét éves. Az első napokban a leg­borzalmasabb környezetben egyszerre sírva fakadt, „az anyám köllene." Janka kacagva szólt: „Az én anyám az utczán jár, keresi a szeretőket.\ Az Anna sírva szól : „Az én anyám dolgozni járt a földesúrhoz annyit vesződött és még sem tudott keresni, hogy oda haza tarthatott volna." A Janka vadul kiált fel: „Rossz az anyád, hitvány, mért, ha minden njját agyonsepri, derekát össze­töri a kin, ha a szenvedés a sírba de' ja, akkor is fel kell kelni menni a gyermeke után, hogy az ne jusson ide, el ebbe a bar­langba, ezek közé -a csirkefogók közé akiket minden nap megcsókolok. Én jobb voltam, volt nekem is gyermekem szőke hajú kék­szemű tele és én mellettem a talon a vé­remből a testemből, a szenvedésemből szivta a tejet aztán megölte valaki, mert egy hó­napban elmaradt a tartás pénz. —• Együtt kell éhezni és ha nem lehet máskép együtt kell meghalni, az anyának a gyermekével, én megtettem azt is, mert rosszabb az éle­tem mint a halál, köhögni kezdett, nyers csúnya köhögéssel, ugy hogy a vendégek megrettenve hagyták el a kávéházat és a kávés levont a Jankának tizenöt forintot. V. Egy éjszakán szörnyű duhaj ember jött a kávéházba, viseltes volt a ruhája, de az egész alakján mégis megragadó lebilin­cselő valami látszott erős, vitéz és fényes család, vonása amely átöröklődik és bevé­sődik a nemzetség minden hajtásába. Du­hajkodott, de nem ugy mint a többiek arezpiritó trágárkodás közepette, hanem ivott dalolt mint a régi magyar urak, akiknek orgiáiról költők daloltak. Odaállította maga mellé a czigányt tanította nótára és itatta őket mig nem va­dak lettek azok is. Janka persze nem nézte szótlanul a dolgot oda perdült a férfi mellé és az ő ismert buja modorában hajtotta szőke fejét széles vállára. A férfi ellökte magától és száraz hangon parancsolt rá. „Meny innét,, nem kellesz nekem." A leány vad kiáltással állott eléje, megértett hiúsá­gának minden szégyene öntötte arczába a vért. Tombolt örült sáros szavakat kiáltva, ugy hogy mindenki köréje csődült. Az ide­gen fölemelte a kezét es arczu! vágta a leányt. Csak egyet ütött de Janka lebukott a földre és sírt. Sírt gyermekes gyenge sí­rással a vissza tért érzés hangján lelket megtépő fokozással. Sírt és könnyei nyomán levált a festék, és az elgyötört sápadt ar­ezon csak pár veres folt látszott, beteges halálrózsás szint adva neki. Ez a szörnyű sértés levette egészen a lábáról, minden gonoszsága minden cinismusa elszállt, minden ereje megtörött annak a nagy hatalmas erős férfikéznek ütésétől an­nak a sötét férfi szemnek megvetésétől, amely őt nem tekintette másnak mint okve­tetlenkedő pénzért sáros czédának, — Sírt soká, a könyei egészen eláztatták az arczát a rikító selyem ruháját. —Olyan volt ekkor Janka, mint egy szegény lucskos kis veréb akit kidobták a viharos világba, kilöktek a pusztába, nincs aki megvédje, rontás keze tépi nincsen aki felemelje, senki aki őt szeresse. Azon az éjszakán láttam először gyen­gének, a romlottság vastag burkát letépte a kin. — Az árva leány volt, világ gúnyjának erőszakos férfi kezeknek prédája, aki ver­gődik, a gyalázatban és nem emelkedhetik fel soha. A férfi dalolt tovább, erős pusztai nó­tákat, hangja harsogott, mint az erdő zúgás, dalolt a kurucz csatákról labanezverő ősök sok vitézdolgáról, a czigányok ügyefogyott ezinezogássaí kisérték a hangot azt a nagy tiszta hangot, mely betöltötte az egész hely­séget, amelytől eloszlott, vázzá törpült min­den ócska, czifra szenny, köztük a szőke, a nyomorult éjjeli leány a Janka is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom