Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-10-11 / 41. szám

KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉS! ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. Nem tágítunk! Nem uj téma amiről szólni kivárniuk. Évekkel ezelőtt hangoztattuk már, hogy városunkban lakáshiány van és hogy ezen kérdéssel újólag foglalkozzunk, tesszük ezt azért mert tűrhetetlen állapottá kezd válni városunkban a lakásmizeria és ha nem találunk módot ennek megszűntére, ugy ezen állapot, határozottan merjük állítani, városunk kerékkötője lesz. Ez a konstatált mizéria egyértelmű azzal, hogy alig van a közép osztály szerény igényeinek megfelelő bérház. A modern technika szabályai szerint épült, sőt Ízléses stílszerű magánházak, melynek a helységnek külsőleg a városi jelleget megadják, kényelmes uri lak ások kai vannak ugyan szép számmal ; ezekben hiány nincsen, csak bérház vau kevés és a mi van az is' olyan primitív, hogy az intelligens közép osztálynak permanens gondja, sőt ijesztő réme a lakáskérdés. T ÁECS ii Megöltem az asszonyomat, -— Eijy férj elbeszélése. — Irta: Ilaluii Bódog. Harminczöt éves voltam mikor megnősültem. A pályám szép volt, komoly és nyugodt, a minisztériumban az erős kezek közé tartoztam, akik dolgoznak a bürokratikus szervezet utasításainak megfelelő leg. A vagyonom megengedte a fényűzést és igy elképzelheti, hogy a szivem gyakran forgott veszélyben, voltak szenvedélyeim, volt pár divatos szeretőm, sőt voltak viszonyaim a ió társaságban is, szerelmek amelyek telve vannak édes titkokkal, találkák, amelyek először mámort lehelnek később pedig unalmassá, teherré válnak. Tiz esztendőt éltem át igy minden nagyobb zökkenés, vagy tragédia nélkül, a lelkem meg a testem meghiggadt, beállott azaz időpont, miden a szivünk a tiszta nyugalom, a harmóniát adó boldogság angyalaként áhitja a nőt, amidőn a lelkünk még nem égett ki teljesen, de nem sovárogja már az érzéki orgiák kéjes perezeit, hanem szeretni és á, szeretetben alkotni akar. Házasodni készültem, mert a pap áldotta egyesülés adhat csak békét az életnek, kerestem asszonyt, jót, szépet, okosat, aki existentiámnak fényt, derűt és tartalmat adjon. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : Pápa városa ez idő szerint olyan, mint a fiatal törekvő sas, melynek szárnyai megizmosodtak. A fejlődés legkedvezőbb stádiumábau van. Nagyobb hullámokat vet a népesedési mozgalom: jövevény családok telepednek le, a házasságok statisztikája suttog a jövő reményéről, a terjeszkedés cardinális feltételei mutatkoznak ; — de ezek a szívesen látott jövevények, ezek a sokat gratulált uj családok nem találnak meleg fészekre, nem kapnak lakást egyelőre. Ha csak arról volna szó, hogy egyelőre nem kapnak lakást, hogy csak egyelőre nem illeszkedhetnek az uj otthonban az uj keretbe, az még hagyján. És bizony nem kellene a város fejlődését félteni, nem kellene stagnaciótól tartani. Sajnálni való csak az a körülmény, hagy a. magán tőke azzal az apodiktikus kijelentéssel áll elő : nálunk Pápán mim rentálódik a bérházépítkezés, mert az invesztált töke nem hozza meg a kamatot. Igaz, hogy a bérház nem hozza wnwaniHwi mmhíít-ii mi.kn r.ni11, i. <i . <» Váradi Ella ilyen volt, teljesen komoly értékes környezetben nőtt tel, szép volt distingvált és azt hiszem kedvelt is engem. A barátok meg a rokonok összebogozták az ügyünket a Reiehenhali sáison egész ideje alatt, szinte elválhatatlanok voltunk, az eljegyzés megtörtént és egyik november délelőtt az Egyetem-téri templomban fényes segédlettel tette kezünket egymáséba a pap. Bevonultunk az Ízléses és komoly berendezésű körúti lakásba, amelynek bútorzata meleg hangulatott keltett és megkezdtük a szerelmes, bensőségteljes házaséletét. Szerettem a feleségemet mint minden férfi, aki meglehetős viharos ifjúság után az izlése szerint és nem az adósságok pressiója alatt választ és a mézeshetek mámoros boldogsága szép volt, megindító és romantikus. — A csókoknak uj izét éreztem a törvényesség, a jogosság boldog nyugalma vonta tiszta felhőbe az intim szerelem brutalitásait, boldog voltam amellett a karcsú odaadó leánytest mellett, amelyben a fiatalság szenvedélyes lángja égett, az uj élet vágya, amely az asszonynyá alakulás válságos tragikuma után egészen mássá, tökéletesebbé és csábítóbbá alakítja a nőt. A mámortól mikor felébredlünk megakartam valósítani az ábrándomat. Becsületes uri életet akartam, melyben nincsenek izgalmak, mozgások, a kényelmes köHIRE5ETESEK es MYÍLTTEKEK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL A R M 1 N könyvkereskedésében. meg azt a magas kamatot, melyet a kereskedelmi ügyletben befektetett tőke meghozna, de biztosabb az alapja és nem jár azzal a kockázattal, mint az üzleti töke. Különben nem annyira magánérdek a bérház építkezés, mint közérdek. Nem csak a házba invesztált tökének a kamatját kell számba venni, hanem magát a családot is, mely a házban lakik és a fogyasztók számát a városban szaporítja. Egy intelligens család jövödelmez a városnak átlag évi kétezer koronát, mely jövedelemben a helybeli kereskedők és iparosok részesédnek, az értelmi társadalmi osztályról nem szólva, melynek a megfelelő osztályrész ezen fogyasztók jövödelméből szintén kijut. Tiszta sor tehát, hogy a bérház építkezés közérdek, meiy a város helyi kereskedelmével és iparával, szóval a helyi forgalommal nexusban áll. A közérdeket szolgálni ugyan az egyesek szent kötelessége is, de leginkább hivatása ez a helyihatóságnak, HaiáwMaawciMw^ zéposztálybeli existentiát kívántam a jólétet, amelyet az olyan ember élvez akinek a tűzetése mellett van egy kis vagyonkája is, egy pohár bora megterített asztala a ezimborái számára. Nyárspolgár akartam lenni mint a többiek, a feleségemnek rángj abeli kényelmet akartam biztosítani, és várni az édes jövendő sarjadékát, aki tartalmat, gondot és boldogságot ad. Igy éreztem én, higgadtan már, mert a szőkefürtü selyem rizsporos béstiakból elég volt, nem akartam magam körül cinikus lénaságot es izgató seaenékat látni, hanem a jóság meleg szellőjét, ami a családi életet alkotja meg. Ezek voltak a terveim, de azok megvalósításával nem számítottam az asszonyomra. A Váradi Ella nem volt a nyugodt életre teremtve. Csupa aktivitás volt ez az asszony a házasélettel járó izgalmak az én becsületes ölelésem mámora, a jövendő várakozása a gyermek reménye nem adhat tartalmat az ö izzó temperamentumának. Ez az asszony szerepelni akart, azok a gyönyörűségek, amelyek egy az életet már tiz éve élvező férfit közömbössé tették, neki a boldogsághoz kellettek. Szerepelni akart a pesti társaságban, rendezője vezetője lenni azoknak a bánalis jótékonysági aetióknak, ünnepélyeknek, amelyek nem adnak másra alkalmat mint költekezésre fürtre és fényűzésre. Szellemes asszony volt, egy nagy sociális kör vette körűi, egész raja a divatos salonlovagoknak, szel-