Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-01-12 / 2. szám

2. PAPAI KÖZLÖNY 1902. január 12. mére mutasson reá, a legegyszerűbb szavakkal, a legkeresetlenebb formában. Ne huzódozzunk a tárgyalásokban való részvételtől. Hiszen mindezen fontos kérdések -— közös mindnyájunk kérdései, nem érintenek egyes érdekeket, hanem azok helyes megoldásától függ Pápa város szebb, boldogabb j evője. Ne feledje tehát a városi tanács és a képviselőtestület, hogy városunk jövője első sorban az ő kezükben van. Ha ők nem törődnek közügyeinkkel, mástól hiába várunk és kérünk. Lebegjen szemeink előtt a közmondás : Segits magadon, az Isten is megsegít. Tehetség tekintetében a képviselőtestület sohasem volt oly erős — mint most! Kebelében, akárhány a tettrevágyó ambiciózus és a város jövője érdekeit szivén hordozó egyén, csak komolyan akarni és dolgozni j kell és városunk jövője biztosítva leend. Az általános közérzületnek vélünk kifejezést adni, midőn mindazoknak, kik ily értelemben szándékozzák Pápa város közügyét szolgálni, kik Pápa város érdekében minden üdvös eszme létrehozásán és kezdeményezésén fáradozni szándékoznak, a siker biztos tudatában gratulálunk. Hisszük, reméljük, hogy ily auspiciumok mellett Pápa városára nemsokára egy szebb és jobb idő fog bekövetkezni. Ez legfőbb óhajtásunk! Az államvasutak újjászervezése, Huszonkét uj üzletigazgatóság. Az az országos mozgalom, amelyet a magyar államvasutak tisztviselői szolgálati viszonyaik rendezése és fizetéseik javitasa érdekében indítottak, ugy látszik, meghozza a várt eredményeket. A kereskedelemügyi minister az államvasutak igazgatóságával tárgyalta a vasúti alkalmazottak kivánságait és megállapították, hogy azok mind jogos alapon nyugszanak. Az államvasutak mai szervezete avult, túlhaladott, miért is — mint teljesen megbízható forrásból tudjuk — a minister elrendelte, hogy az államvasutak mai szervezete teljesen átdolgoztassék és pedig oly módon, hogy 1903. évben a magyar államvasút rendszerében a porosz vasutak mintájára szervezhető legyen. Az uj szervezet tervezetén már dolgoznak is a kereskedelemügyi rninisteriumban. Az újraszervezésre vonatkozó tervezet elkészítésével a minister Mándy Lajos ministeri taná1 csost, a vasúti ügyek osztályának főnökét bízta meg, aki kötelezve van arra, hogy a munkálatokat 1902. év végéig befejezze olyképen, hogy a magyar államvasút ügykezelése, személyzeti ügyei már 1903. évben a munkálat alapján teljesen szervezhetők legyenek. Az újjászervezés alapján a ma- j gyar államvasutak alkalmazottainak minden sérelme orvosoltatik és lehetőleg minden kívánsága kielégitést nyer. Ez annál is érthetőbb, mivel a vasúti alkalmazottak előtt, amikor kívánságaikat irásba foglalták, a porosz vasúti alkalmazottak rendezett i állapota lebegett. A tervbevett újjászervezés teljesen felforgatja a mostani vasúti állapotokat. A mai üzletvezetőségek megszűnnének és helyettük egyenként 1600 kilométer területtel üzletigazgatóságokat állítanak föl. Ilyenformán az ország területén legkevesebb huszonkét uj üzletigazgatóságot szervez nének. Az üzletigazgatóságok alá tartoznának az üzleti felügyelőségek, gépészeti felügyelőségek, a távirdafelügyelőségek és a mühelyfelügyelőségek. E felügyelőségeket megfelelő távolságban állítják föl olyképen, hogy minden üzletigazgatóság területén több különböző felügyelőség működnék. A felállítandó igazgatóságok akként lesznek elhelyezve, hogy azok a kerület közepére essenek. A vasúti végrehajtó szolgálatot az üzletigazgatóságok felügyelete alatt a kerületekbe beosztott üzleti felügyelőségek, gépészeti felügyelőségek, forgalmi felügyelőségek, távirdafelügyelőségek és főműhelyek végzik el. Valamennyi igazgatóság és felügyelőség pedig a ministeriumból kormányoztad k. Miután a magyar államvasút a porosz vasutak mintájára szerveztetnék, mint érdekes adatokat soroljuk fel, hogy a porosz birodalomban busz üzletigazgatóság, 234 üzleti felügyelőség, 74 gépészeti felügyelőség, 83 forgalmi felügyelőség, 20 távirdafelügyeíőség, 7ü főműhely és 73 műhely felügyelőség létezik. A magyar vasutak újjászervezésénél ily arány ban állíttatnak tol e felügyelőségek, csupán a szám változik abban az arányban, amilyen a különbség a két vasút területe között. Hogy a vasutak a vasúti forgalom kérdeseiben abban a helyzetben -— Girordi marehese, a madridi olasz főkonzul, — mutatta be az érdekes férfit Máriának barácnéja. Csakhamar élénk társalgásba merültek miközben a marehese egy világfi szemével gyönyörködött a szép ereol nő plasztikus szépségében. Végre elbúcsúztak és Mária az ügyesen és kedvesen társalgó konzult meghívta máskorra is hazához. A konzul nap-nap után ellátogatott Máriához. Elhatározta, hogy ezt a tüzesvérü kreol nőt meghódítja. Egy délután a kertben ültek közel egymáshoz. A nő lehelete a férfi arczát érte és ez mindig szenvedélyesebb hangon tolmácsolta örök és változhat lan szerelmét. Mikor már látta, hogy a nő ahelyett, hogy ellenkeznék szorosan simult hozzá, letérdelt és átkarolta a szép kreol nőt, égő gyönyörtől sóváigó szemét merően szegezte a szép Mária felé. A kerti virágok illatától és a forró vallomástól elbódult nő pedig átkarolta a férfi szép fürtös fejét és- hosszú csókban válaszolt a vallomásra. « A konzult teendőit Madridba szólították. Lázas szerelme, amely inkább szenvedély volt teljesen lehűlt. Nap-nap után másnál szórakozott és teljesen elfelejtette a szép Máriát. Mária is visszatért Madridba és várt, hogy visszatér hozzá kedvese. Eleinte majd megőrült a fájdalomtól, később nyugodtabb lett, végre elhidegült iránta. Lassankint ezt a hidegséget a boszu érzete váltotta fel, mely annyira elfoglalta egész valóját, hogy képtelenebbnél képtelenebb tervek keringtek agyában Suggerálni kezdte magát a boszura. De -elhatározta, hogy előbb elmegy hozzá, hátha a megbánás felülkerekedik a marcheseben és bocsánatot kér . . . akkor az elmúlt pár gyönyörteljes óráért megbocsát neki de kiköti, hogy többet egymást sohase ismerjék. Másnap tervét végre is hajtotta. Elérkezett a marehese lakásához de mintha gyökeret vertek volna lábai. Megállt és habozott a szép kreol nő. Majd lassan-lassan fölfelé tartott a márvány lépcsőkön s lépteit kísértetiesen .verték vissza a kastély évszázados falai. Egész mostanáig a kapuson kivül egy árva lelket sem látott. Az egész épületben komor, néma volt minden. Felért az emeletre s a folyosón, amelyet remek szobrok díszítettek, egy ajtónál megállt és kopogtatott. A kopogtatásra inas ugrott ki s kérdé, hogy kit jelentsen be. — Mondd meg a marchesenak, hogy egy sevillai uri nő akar vele sürgősen beszélni. Az inas távozott. Nemsokára jelenté, hogy a marehese kész fogadn-i az úrnőt. A nő belépett a szobába és vésztjósló tekintettel mérte végig a marehese-1. — Ah, konzul ur! Jó, hogy találtam. Kis beszélni valóm volna önnel, A marehese daezosan végigmérte a szép nőt és fagyosan kérdé : — Asszonyom, mivel szolgálhatok ? A nő már nem tudott tovább küzdeni érzelmeivel és kitört : — Nyomorult, még te kérded, hogy mivel szolgálhatsz nekem ! ? Emlékez vissza, hogy esküdöztél, hogy csak engem szeretsz, csak engem, ha, ha

; ha ! — tört ki a nőből keserűen. De nem azért jöttem, hogy szemrehányást tegyek, hanem hogy Ítéljek fölötted ! Ezt mondva, keble felül piczi ébenfa feszületet húzott ki. — Balkezét a szivére tette, jobb három ujját pedig a feszületre helyezé, miközben villogó szemekkel nézett a marchesera és ajkai a következő esküt rebegték: — Esküszöm a Megváltóra, hogy rajtad boszut állok. , A konzul megsemmisülve nézte ezt a fölhevülésében olyan szép spanyol nőt ós holthalványan hallgatá esküjét. * Madrid külváros egyik legpiszkosabb s legelhagyatottabb utczájában este tiz óra felé halad egy mélyen lefátyolozott nő, kit mintegy tiz lépés távolságban, két férfi követ. Jobbra-balra romba dőlt házak, viskók szegélyezik az utczát néha-néha, mint valami árnyék, suhan végig az utczán egy-egy alak és nemsokára a romok között nyomtalanul eltűnik. A mélyen lefátyolozott nő megáll, magához inti a két férfit s parancsoló hangon szól hozzájuk. — Itt fogtok bevárni engem, ha félóra múlva sem jönnék akkor valami rossz történt velem, akkor keressetek engem ennek a sikátornak az irányában. A szolgák mélyen meghajtják magukat.