Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-01-12 / 2. szám

legyenek, hogy a forgalmi érdekel­tek jogosult kívánságainak mindig megfelelhessenek, a vasúti üzletigaz­gatóságok, valamint a minister mellé külön tanácsadó testületeket szervez­nének. A személyzeti ügyek szintén rend­kívüli módon javulnának. Több ma­gasabb állás szerveztetnék, miáltal a tisztviselők előléptetése gyorsabb lesz, a tisztviselők javadalmazása pedig előnyösebb. A kiadás mindazonáltal nem igen emelkednék, mivel a for­galmi szolgálatot nagyobbrészt a vas­úti altisztek teljesítenék s a hivatal­nokok csupán a felügyelettel lenné­nek megbízva. A ministeriumban az újjászerve­zés tervezetének elkészítésén a nyil­vánosság előtt dolgoznak. Amikor a vasúti alkalmazottak legutóbb is nagy­gyűlést óhajtottak összehívni, a mi­nister maga vette elejét a további mozgalomnak azzal, hogy az üzletve­zetőségek tisztviselőivel közöltette a küszöbön álló reform-munkálatokat. Hogy mi indított bennünket az államvasutaknak ezen újjászervezését célzó tervezetet közre adni, azt hisz­szük szükségtelen bővebb kommen­tárokkal ellátni. Reméljük, hogy vá­rosunk intéző férfiai indító okát meg­értették és a szükséges lépéseket jó eleve megteszik aziránt, hogy váro­sunk égy ily üzletigazgatóságot kap­jon. Ha van város, mely ily intéz­ményre jogosult, ugy az kétségkívül Pápa városa. \ Jó lesz idejekorán akcióba lépni! Utczanyitási tervezet, Nemrég közöltük azon tervezetet, mely a Kossuth Lajos-utca megnyitásával össze­függésben volt és mely a városházának eset­leg a város által emelendő bérház építését célozta. Ugyancsak ez értelemben Fuchs Samu műépítész adott be egy tervezetet a városi­tanácshoz, mely véleményezés végett a vá­rosi mérnöknek kiadatott. A városi mérnök ezen tervezetre a következő véleményét adta: Tekintetes Tanács ! Fuchs Samu műépítész urnák a Kos­suth Lajos-uteza meghosszabbítása tárgyá­ban beadott javaslata véleményezés végett tek. polgármester ur által alólirottnak ki­adatván, az összes iratok és vázrajzok vissza csatolása mellett vau szerencsém javaslato­mat és észrevételeimet a következőkben elő­terjeszteni : Fuchs ur három háznak és pedig a Gelcz, Krompaeher és Adamovich féléknek kisajátítását indítványozza és ezekre egy­emeletes épületek építését tervezi, melyek­nek földszintjén a posta és üzlethelyiségek lennének, az enieleti részen pedig lakások. Ha a város belemehet ily vállalatba, ez eset­ben már a negyedik vagy is a Gulyás ház kisajátítása sem hagyható el. mert részint mint a mellékelt helyszíni rajz mutatja a Gulyás ház a 'nyitandó uj utcza térbe be-' sarkallik, mivel az utczát diszteleniti; ré­szint a mi főbb a Gulyás ház kihagyásával elesnék a város ezen telek értékemelkedési többlettől, tehát ennek kisajátítása is okvet­len szükséges. A tervvázlat bírálatába most nem bo­csátkozom, mert az még időeiőtti, előbb az általános kérdésekkel kell tisztába jönnünk, váljon a befektetés vesztábilis lesz-e ? és kivihető lesz-e ? Lássuk Fuchs ur számítását: A három telek kisajátítását 22.2504­12.009—34.250 írtra vagy is 68.500 koro­nára számítja fel, ezt a szépitési bizottság az általa készített becsülevélben 74.05(5 ko­ronára értékesiti, tehát- kevesebbre van véve 5556 koronával, a mit tálán a nyerendő épi­tési anyagok kárpótolni fognak. Tehát ez a mi számításainkkal jóformán egygyez. Az építkezést .légyzetméterenk'Mit 75 írttal vagy is 150 koronával számítja; ez ár rendes kö­rülmények között nincs rosszul előirányozva, A felhőkből kikukucskáló holdnak fénye pe­dig megtörött a nőnek övéhez erősített fegy­verein, melyet a bő köpeny eddig láthatat­lanná tett. A titokzatos női alak ezalat már jó utat tett meg, végre romladozó viskó előtt állt meg és annak kapuján bekopogtatott. Nemsokára vén, összetöpörödött cson­tos czigányasszony jelent meg, kinek ravasz szemei gyanúsan szegződtek a késői láto­gatóra. Az úrnő előadta, hogy neki olyan mé­regre van szüksége, amelyik fájdalom nél­kül öl s amelynek külső hatása nincs. A vén czigánynő megfenyegette ujjával és sipitó hangján szólott: — Ugyan belladonna, csak nem akar ily fiatalon meghalni. A nő felelet helyett erszényt vett elő, — melyből harmincz aranyat olvasott le az asztalra. A czigánynő ezalatt keskeny ajtó mö­gött tünt el s nemsokára kis üveggel jelent meg, melyet átnyújtott az úrnőnek azzal, hogy ebből tiz csepp megteszi a kivánt ha­tást ... •' Az úrnő kezét szájára tette éppúgy a vén czigányasszony is s ezzel jelezték a mély hallgatást. Szó nélkül távozott a mé­lyen lefátyolozott hölgy s miközben végig­haladt a sikátoron, magában mormolá : Oh szép marchese, — nem fogsz több nőt el­csábítani. Kísérői megnyugvással'látták úrnőjük közeledtét, hazakisérték őt lakására, amely Madrid legszebb és legnépesebb helyén fe­küdt. Az úrnő nesztelenül húzta ki övéből a kapukolcsot, kinyitván vele a kaput, nyom­talanul eltűntek az épületben. * A marchese palotáját, melyet bérben bírt, remek kert vette körül melyet magas fal határolt. Az egész városban néma csend honolt melyet a' jezsuiták templomának harangja szakított meg, amely éppen akkor üté az éjféli tizenkét órat. A marchese kertje kö­rül sötét alak ólálkodott. Körülnézett s látta, hogy senkisem jön, a kezében tartott kulcs­csal kinyitotta a kerti ajtót és nesztelenül sietett a kastély felé. Szép nyári éj volt. A levegő kissé fülledt ugyan, de azért már ilyen későn kellemes. A kastély kertre néző ablakai nyitva voltak. A sötét alak, ki nem volt más, mint a marchese régi kedvese az egyik ablak alatt megállt s hallgatózni kez­dett. Semmi nesz, mindenki aludt már.' : Mint a macska oly ügyesen vetette át magát az ablakon s egy földszinti szobába jutott. Innen tudta már a dörgést az eme­letre, nesztelenül haladt fel a lépcsőkön és felérve a folyosóra egy ajtó előtt megállt. Kezével érintette a kilincset, mely a nyo­másnak engedve, kinyillott s ekkor a nő a marchese hálószobájában volt. Lélekzetét visszafojtotta, felindulását alig tudta türtőz­tetni de végre is a dámon győzött - benne. Jobbjában tőrt tartva, az "ágyhoz közeledett mely azonban üres volt. — Ah, — gondolta a nő, — most va­feltéve ha az alapozás nem fog nehézsége­ket támasztani, amire pedig itt ellehet ké­szülni, mert e telkek a régi pápai vár sán­czain és ennek árkain feküsznek, itt tehát igen sok töltés lehet, a mi végett már itt költségesebb alapozást is számításba kell venni. A jövedelem 12.300 frt. vagyis 24.600 koronára irányoztatik elő, már itt nem le­het oly biztos számítást tenni, lehet hogy ezt megkapná a város, de számításba kell venni a rosszabb esetet is, sőt még azt is, hogy a helyiségek egy darab ideig részben üresen is állanak. Minden eshetőségek figye­lembe vételével a számítást én ugy módo­sítom, hogy a befektetendő költséget lO°/ 0­al felemelem, a várható jövedelmet pedig 15°/ 0-al leszállítom, igy hiszem, hogy költ­ségelőirányzatunk reális leend. Fuchs ur számítja a befektetendő költ­séget 167 ezer forintra, vagyis 334000 ko­ronára, ha ehhez 10'7 0-ot hozzá adunk lesz a befektetendő tőke 367.400 korona. Jöve­delem előirányoztatik 12.300 frt.,' vagy is 24.600 korona, ebből 15°/o-ot levonva, ma­radna 20.910 korona mely a befektetendő tőkének 5'69 százalékát teszi, mint egészen uj épületeknél nem számítva javítási költ­ségekre, adóra, amennyiben 15 évig adó­mentes, az adómentességet talán 20 évre is kilehetne folyamodni. Elesnék még a vá­ros e házak után eddig fizetett községi pót­adóktól is. Így állítva fel a számítást bizton hí szem, hogy az reális lesz. Minthogy ezen utcza nyitási tervezet­nél nemcsak egyedül a nyereséges vállalatot, de a város szépitési és forgalmi tekintete­ket is figyelembe kell venni, továbbá hogy a helybeli iparosok is munkával elláttatná­nak, ha a város olcsóbb p. o. o ü/ 0-° s törlesz­tézes kölcsönt kaphatna, ez esetben ezen utcza nyitási és építkezési terv kivitelét a tekintetes Tanács figyelmébe ajánlom. Fuchs ur kije enti beadványában, hogy ezen utcza nyitási tervet sajátjának tekinti és ennek felhasználása esetén érte díjazást kíván/ Hát kérem nem egészen igy áll , a dolog, mert ezen utcza nyitási tervezet Pápa város rendezési tervében bent foglaltatik, ezt a szépitési bizottság készítette, ez nem Fuchs ur eszmélye, tehát ezért semmit sem követelhet. Igen is kívánhat díjazást, ha a város megbízza a netalán kisajátítandó tel­lakinél mulat. Hadd mulasson, úgysem fog többet mulatni. Ezzel kivette kebléből a kis üveget és tiz cseppet beleöntött a pohárba, mely víz­zel telve, a marchesse éjjeli szekrényén volt elkészítve. Menni készült. Már a lépcsőkön volt, mikor meghallotta a marchese hangját, ki valami szerelmi dalt dúdolva, jött fel háló­szobájába, egy inastól kisérve ki, elől vilá­gított neki gyertyával. A nő megrendült ha most meglátja, vége van mindennek. Egy ablakmélyedésbe húzódott várva a történteket. Az álmos inas s a mámoros marchese nem vették észre az izgatott nőt ki midőn látta, hogy most már biztonságban van, nesztelenül távozott azon az uton amelyen jött. Másnap már* az egész Madridban az olasz konzul rejtélyes és megfejthetetlen halálaról beszéltek. Senkisem tudta meg­magyarázni, hogy mi okozta halálát. A marchese családja táviratilag kérette a hatóságot, hogy ne bonczolják fel és in­tézkedtek, hogy holttestét hazakiildjék. Mi­kor a koporsót a vasúthoz vitték s a pap a beszentelést éppen az előtt a ház előtt vé­gezte ahol a szép kreol nő lakott, midőn ez megpillantotta a koporsót és tudatára ébredt tettének, felkapott az íróasztalról egy tőrt s keblébe döfte. Földre rogyott a szép test és kínosan vonaglott, de ő még akkor is mormolta: „megboszultam" 1 Az utczáról ez alatt fel­hangzott a (Circum dederunt)gyászos dallama.

Next

/
Oldalképek
Tartalom