Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-06-02 / 22. szám

Közérdekű független hetilap.— Megjelenik minden vasárnap, ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Kgész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Lap tulajdonos és kiadó HIRDETÉSEK ós NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Egy aktuális kérdés. Nagyon is időszerűnek tartjuk most városi hatóságunk figyelmét egy oly abnormis állapotra felhivni, mely városunk lakosságára tűrhetetlen állapotot teremt, s melynek orvoslására most már minden eszköz rendelkezésünkre áll. Városunk csatornázási terve kész ugyan, de anyagi erőnk egyelőre nem lesz képes a csatornázást teljesen megvalósítani, de igenis kényszerítve leszünk a vizmü épitése folytán a főbb utcáink csatornázását biztosítani. Ezen körülmény indit bennünket most felszólalásra, felhivni a városi hatóságunk figyelmét a Cinca árokra. Nem első izben szólalunk fel ezen kérdésben, mely Pápa város szégyenfoltjának nevezhető, nem egy ízben lett már ezen kérdés a városi közgyűléseken beszédtárgyává téve — -de mind hiába. Felszólj^saiDk nem vezettek sikerre, mert.'á közgyűléseken hozott határozatok valahol a poros levéltárban nyugszanak és a hivatott egyéneknek, legkisebb gondjuk, hogy városunkat ezen förtelmes ellenségtől megszabaditnák. Dacára ezen közönynek mi nem tágítunk ezen kérdés felelevenítésében s elérkezettnek látjuk az időt, most midőn a meleg napok következnek be, újólag a városi tanács figyelmét, ezen abnormis állapotra felhivni. Most midőn még reá érünk tervezni most van az ideje beszélni városunk köztisztasági s még szomorúbb közegészség ügyéről -- feltárni a hanyagság által okozott sebeket, hogy azok mihamarább orvosolíassanak. A város nagy részén vezet keresztül egy széles boltozatban és kövezetlen csatorna a pápai specialitás, az úgynevezett „Cinca árok." Ez a födetlen árok gyűjtője mindennemű rondaságnak, szemétnek mely szemét és rondaság főleg a nyári időben, a meleg napok alkalmával hónapszám btizhödik ott a városon keresztül, eltöltve a levegőt, mérget léhellő miasmákkal, gyilkos bacilusokkal a Gráf kávéháztól a Bástya utcáig és azon keresztül. Ez a Cinca kérdés minden évben orvosoltatik azáltal, hogy beszédtárgyává tétetik, határozat is hozatik az intézkedésre, de végeredménkép mindig érezzük a Cinca szagát. Az ily orvoslást megköszönjük nem ér egy batkát sem, ebben a kérdésben tenni kell. Hány izben lett már ez a kérdés a közgyűlés előtt tárgyalva ? Hány izben lett már eg> szűkebb körű bizottság ezen Cinca árok eltávolítása ügyében kiküldve ? Hány izben mondatott ki már a legközelebb intézkedés lesz ez ügyben ? S mi történt ? Semmi ? Már pedig igen t. Uram ebben a kérdésben intézkedni kell még pedig a, legrövidebb idő alatt. Városunk létkérdése függ ezen bűzös csatorna eltávolítástól. Intézkednünk kell, hogy ezt az óriási büzfészket ha már másképp nem lehet, egy csatorna által a Tapolczával össze kössük, mely esatorT uf^. IK G IZj Eej_y leány • Amint itt látlak, szembe vélem, Olyan ifjan, fejletten s üdén. Nyugodtan, egyenesen, szépen, Nyíltan tekintesz én felém. Oh annak a fejlődő testnek Fiatal nyíló bájai, Oly édes-bus békókba vetnek ; Nem birok ellent állani. Szivem megtörve érzem, érzem, En eztán már csali hervadok. Ne nézz rám oly hidegen — szépen, Ha könnyemet nem akarod. Te szép vagy most is, bárha gyermek De szebb leszel, oh gyönyörű . . . Végetlen bája lesz szemednek, Tied lesz szív, tied könnyű. Es akkor én tán eltemetve Maroknyi por leszek csupán ; Nem is jutok többé eszedbe, Hideg, fiatal szép leány ! A postamester, Az öreg postamestert, Galambos Máté urat, mindenki a legbecsületesebb embernek ösmerte. Mint apa páratlan volt, ezt is mindenki tudta róla. A város sok asszonya példaképül állította oda őt, amikor ekkép korholta urát. — Hja! Galambos Máté az ám az áldozatra kész családapa! Milyen gonddal tanitattja a fiát! Nagy urnák neveli aki még a városunknak is büszkesége lesz. Jó lenne követni a példáját. Es sokan tudni akarták mennyi havi pénzt küld a postamester az imádott fiának milyen finom ruhákat varrat neki, milyen előkelő társaságokba mehet a kényeztetett ifj u. Egész kis legenda-kör támadt arról a gavallérságról melybe Galambos Aladár hamar beleszokott. A fővárosból hazaérkező íöldik a jogász-pajtások, nem győzték elmondani, milyen világfi lett a postamester fiából. Az egyetemen máris vezérszerepet játszik. A tüntetéseket ő igazítja. A bálokban ő a főrendező. A kávéházban ő az első kártyás. Valódi bálványa az ifjúságnak. Persze mindez pénzbe kerül sok pénzbe. De hát van is mindig a mire kell. Olyan gondtalanul élhet akárcsak azok a mágnás ifjak akiket barátjaiul választott Aladár. A v á r o s b a n egyszer csak suttogni kezdtek. — De honnan veszi az öreg Galambos Máté a sok pénzt ? Volt rá válasz több mint szükséges. Hisz a feleség szépen hozott. Ő maga igen szerény ember. Vendégség és más mulatság nem kerül pénzébe. Nincs más szenvedélye a derék apának, mint hogy a fiát el^fca mindennel amit az óhajt. Csak neki él- a fiának őt imádja az ő boldogságát épitgetf. Nagy is volt a sürgés-forgás, amikor egy nap híre futott, hogy Aladár hazajön. Kitűnő sikerrel letette a rigorózuniokat. Most pihenni akar itthon csöndben az apai ház nyugalmát élvezve. A lányok már előre kíváncsiskodtak: vájjon milyen is az ünnepelt fiatal ember? Kész ügyvéd már. De vájjon jó udvarló éa lovag is lesz-e majd ? Es a mamák már találgatták milyen p a r t h i e lesz Galambos Aladár ? Az öreg postamester izgatottan sürgöttforgott házában. A viszontlátás öröme elragadta. És osztogatta a parancsokat mit főzessen az asszony, kit hívjanak vendégül. Mert nagy vendégség lesz a fiu hazajövetelének megünneplésére. — Jöjjön el a rokonság. Meghívom a polgármestert is hisz keresztapja Aladárnak. Fekete Dénes a polgármester kiment a vasúthoz, hogy Aladárt ő is fogadja. Olyan sokadalom keletkezett a fő-utcán mintha csak képviselőválasztás lett volna és a diadalmas jelölt most vonulna be*