Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-09-11 / 37. szám

vizsgálás végett a pénzügyi bizottságnak kiadatni rendeli. A m. kir. -pápai 7-ik honvéd huszárezrednek a laktanyára kivetett vizdijak tárgyábani átiratára határoztatott, hogy értesiti a tek parancsnokságot, hogy az emberi ivó és főző viznek árát egy évre 200 forint átalány összegben állapítja meg tekintve, hogy az őszi gyakorlatok alkalmával a létszám majdnem megkétszereződik. Figyelmezteti egyúttal a képviselőtestület a tek. ezredparancsnokságot, hogy amennyiben a lovakat is vízvezetéki vizzel kívánná itatni, ugy evenként és darabonként i frt. vizdij fizetendő. Vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata a pápai polgári leányiskola államosítása tárgyában. Pápa város az á'lamositásáért a Nagyméltóságú rr. kir. Miniszter urnák köszönetet szavaz, egyúttal utasítja a v. tanácsot, hogy ezen czélra megszavazott 12000 frtot a rendelkezésre álló összegből a pápai kir. adóhivatalba azonnal fizesse be, a polgári leányiskolára vonatkozó további kiadásokat pedig egészen szüntesse be. Kö'ségvetés tárgyalását megelőzőleg Steinberger Lipót indítványozza, hogy a város által kezelt összes alapokról, pénztárakról a jövőben oly költségvetési előirányzat készítessék, hogy minden alap és pénztár bevételei és kiadásai egy külön lapra jöjjön, a másik lapra pedig az illető pénztár bevételeinek és kiadásainak magyarázata. Egyedül csak az igy készített költségvetés nyújthat hű képet és könnyű áttekintést a város vagyoni helyzetéről mindenkinek. Az indítvány elfogadtatik s utasittatik a számvevőség, hogy a jövőben az itt felhozottaknak szigorú figyelembe vételével állítsa össze a költségvetést. Ezután következet a»Költségvet é s« tárgyalása. A költségvetés egyes tételei megváltoztatásánál Antal Géza, Steinberger és Krausz J. N. és Barthalos képviselők szólaltak fel. A »Bevételek« 3 5-ik tétele 6000 frtról 14000 írtra emeltetett mivel a város kezelése alól kivont szesz, czukor és sörfogyasztási adó kezelésből származó veszteség a kormány által 8000 írttal kártalanítja városunkat. A »K i a d á s o k« 1—23 tétele emeltetik mivel a korpotlék által a tisztviselők fizetése nagyobodik. Ezen tétel 22931 helyet 24947.50 krt. tesz ki. Vásárhelyen. Ment is a diszes arany pecsétes levél Kőtegyámba, Fugyi-Vásárhelyre, miniszteri részvétet kifejezni. A levél rájuk talált, de elolvasni nem tudlak, mentek hát a jegyzőhöz, az meg olvassa: „Nagyságos Asszonyom ! ... A mikor az ország gyászol ... fogadja igaz részvétemet az első sorban kegyedet, nagyságos asszonyom, ért csapásért . . . nagy költő halálán sir az Irodalom" A két öreg "asszony mind csak annyit értett belőle, hogy meghalt a bátyjuk, ugy látszik jö sorban, nekik soha sem küldött ugyan semmit, de most majd moringolnak. Kapva az alkalmon, indultak hát Pestre. Váradon összetalálkoztak : — A temetésre mégy te is ? — kérdi az egyik. — Oda én — felelt a másik. — Szegény ember, hát meghótt! — Meg a . . . Az egész uton az aranyos levélre gondollak, meg a móringra és csak dörzsölték a szemüket, vörös is lett tőle. Az öreg Zsuzsi mindent lezárt, mikor elvitték az öreg urat a magas ravatalra, ő maga bevette magát a konyhába és elbusult nagyon. Megjött aztán a két öreg asszony. Tudta már, hogy kicsodák, fogadta is őket. A két öreg asszony, hogy megnézték az öreg ur szobáját, meghallották nagy szea43 tételnél Antal Géza indítványára elhatároztatik, hogy a pápai takarékpénztár törlesztése is kölcsön konvertálta ssék a hazai takarékpénztárnál 5.1% törlesztéses kölcsönnel. A 48. 49. 5 0. 51 tétel a polgári leányiskola illetőleg törölni határoztatik, mivel szeptember i-ével ezen intézet államosítva lett. Az 58 és 61 tétel a korpotlékkal emelve lett. A 75-ik tételnél előirányzott összeg 50 frttal emeltetett s ezen összeg mint városi kórház alap lesz kezelendő szegény betegek ápolására. Az igy megálapitott költségvetés szerint: S zükséglet 107399 frt 63 kr. fedezet: 70536 fit 53 kr. s igy Hiány 36863 frt 10 k:. a mely összeg, íA'S^j^ potadÓva\ lesz fedezendő. Minthogy a bevételben 800 frt kártalanítási összeg felvettetett s ha ez nem folyósitatnék a kormány által, ugy utasitva lett a városi tanács, hogy a jövő év julius i-én ezen potadó fedezésén egy pótköltségvetést terjeszen a képviselőtestület elé. Barthalos képviselő azon indítványa, hogy a városi tanács egy közkórháznak alkalmas területet hozzon a legközelebbi közg) ülés elé javaslatba, elfogadtatott. A polgármester indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy az utczák és járdák jókarba helyezése czéljáböl egy hajó rakomány 6 oldalos követ a kövezetvám terhére megrendel. Steinberger indítványa, hogy a vágóhídi szabályrendelet alapjan szedendő magasabb díjak mindaddig külön kezeltessenek, mig ez oly ősszegre emelkedik, hogy a vágóhidnál szükséges építkezések ezen összegből fedezhetők lesznek, lelkesedéssel elfogadtatott. A veszprémi püspök átirata a Ruszék plébánia alapnak a káptalanhoz való áttételére a közgyűlés elhatározta, hogy ezt nem teljesiti, mivel végrendelkező Pápa városát jelölte ki ennek kezelésével. Tarczy Dezső kérelmének, hogy adótartozása miatt ingóságaira kitűzött árverés f. évi október 15-ig felfüggesztessék, a közgyűlés helyt adott. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés délután 4 órakor véget ért. génységét, aztán a temetésen kifejtendő nagy pompát ugy áltak ott, mintha eszüket vesztették volna. — No lelkem, érti-e ezt kelmed? Ehun kaptunk aranyos levelet, mán csak azt hittük lesz mit moringolni. Osztég, ni hogy hogy lakott, hát mit ér ez a néhány régi, rossz bútordarab se piz se semmi. — Hát miből élt? — Kapott a felsöbbségtŐI minden elsején, de most hogy meghót aligha. — Hát maradt-i belőle ? — Hogy maradt vón, hiszen ma van 29-ike. — Persze, persze, ha legalább elsejéig kihúzta volna. Az öreg asszonyok keserűen nézegéltek a szobában körül, megvizsgáltak mindent, a szék lába el volt törve, a sifon meghasadozott, az ágy kopottas, a fehérnemű se sokat ér, mi lesz ebből ? Ta'án még az uti költség sem fúlja ki, ha mind is eladják. De a temetésre mégis csak elmentek. Sok ur volt ott, sok nép, beszéltek, beszéltek, azután letették a földbe, mire visszatértek. Az urak megszorongatták a kezeiket, de egyik se csúsztatott beléje vagy egy flórist. Mind a fájdalmairól beszélt, hogy az idő majd begyógyítja a sebeket, hogy minő nagy tisztelői voltak az elhunytnak, hogy igy, hogy ugy ? Mit értek vele ? Jobb lett Színészet Pápán. Igazán restelkedve fogunk az íráshoz, ha arra gondolunk, hogy mikor a színtársulat működéséről a lefolyt hét előadásait illetőleg be akarva számolni, a „ Háromláb kapitányinak nevezett csúf tákolmány ismertetésével kell kezdenünk, s mikor ezt befejeztük, Othellóval kell folytatnunk. Szomorú elfajulása a közönség ízlésének, ha az olyan otrombaság, mint a Háromláb kapitány Budapest egyik színházában két hónap alatt több mint negyven előadást ért meg. Hogy ez a darab nálunk is szinre került, nem hibáztatjuk egészen a színigazgatót, mert hiszen egy igazgatónak a kinek 3000—4000 forint között áll a havi budgetje nem szabad csupán idealistának lem!, !.anem inkább üzl.í embernek, még is megköszöntük volna, ha azt a darabot a műsorába fel nem veszi. Hisszük is, hogy már a könyvtár fenekére került, hogy soha többé napvilágot ne lásson. No de annál nagyobb élvezetett nyújtottak a hét többi napjain tartott többi előadások a melyeknek ugy jósága, mint érdekessége a legkényesebb izlést, a legtulcsigázottabb követelményeket is kielégíthette. Nem mulaszthatjuk el e helyen figyelmeztetni Dobó Sándor igazgató urat hogy az egyes előadásoknál rengeteg hosszura nyújtott felvonás közök, és a rendkívül sötét ázinpad nagy kárára vannak az előadásoknak. Nem lehetne ezen a két dolgon segíteni ? A lefolyt hét előadásairól referensünk a következőket irja : Szombaton, szeptember 3-án a „Háromláb kapitány" énekes bohózat adatott zsúfolt nézőtér előtt. A czimszerepet játszó Dobó Sándor igazgató egész tehetséget á színpadra vitte, s jobb ügyhöz méltó küzdelemmel iparkodott a szerepet és ezzel a darabot érthetővé tenni, de minden művészete hajótörést szenvedett a darab silányságán. Felhő Rózsi (Gusztika) tűzről pattant szobavolna a sok szófia beszéd helyett, ha megkérdeznék, hát ti öreg asszonyok miből éltek odahaza, van-é enni, inni, van-e gyermeketek, de nem, a sok pesti ur győzi a szóval, ami arra való, hogy eltakarják gongondoíataikat. Azalatt hát arra gondoltak, hogy pénzzé teszik, a mi maradt, mennek haza, mert lám, szélnek eresztik most" őket, ki sem törődik, jó lesz hát magukra gondolni. Zsuzsi még egyre kőnyezett, mig az öreg asszonyok, a költő leány testvérei, már javában alkudoztak az őszeressel: — Mit, hát nem tudja, hogy kijét veszi ? Haj lelketlen ember ma^, hallja hát, a nagyember asztaláért is ennyit igér ? Pityeregni kezdtek, —. csakhogy meghassák az ószerest, de az csak azt nézte, hogy a szék lába eltörött, a sifon polituráj'a hasadozott, s alkudozott nagyban. —- Hát érdemes volt-i szegény bátyámnak nagy emberré válni ? — zokogott az egyik. Ehun ni, mit adnak a holmijair 1 Az újságok pedig szép mekrologokat irtak a költőről, aki meghalt, s aki után alighogy anyit moringolt a két leánytestvére, a mivel visszamehettek, ki Kötegyamba, ki Fugyi-Vásárhelyre, talán, ha maradt még[ egynek-egynek hat forint 18 kr. tisztára. Meg egy kötet vers. A pedig nem sok.