Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-09-11 / 37. szám

Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyed évre I frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban,* és Nobel Ármin könyvkereskedésében Költségvetés után. Pápa város jövö évi költségvetési előirányzatát letárgyalván, arra a meg­gyöződésre.jutatott bennünket, hogy az intéző körök szakítottak a régi slen­drián rendszerrel s komoly megfonto­lás tárgyává tették a város mikénti gazdálkodását. Örömmel kons'atáljuk, hogy fel­szólalásunk nem volt a pusztában el­hangzott szó s az arra hivatott egyé­nek hivatásuk teljes tudatában közre­működtek a város kvótájának megálla­pításában. Mindazok, kik a költségvetés tárgyalás folyamát végig hallgatták meggyőződhettek, mily fontos szolgá­latot teljesiteítek akor, midőn a költ­ségvetés érdekében ott ahol arra szük­ség volt szót., emeltek s nem nézték közönyei, mint gazdálkodnak a város vagyonával. Ezen érdeklődés okozta azt, hogy az előirányzott 51.2% pótadó 44-3V 0 ra lett redukálva. .Ezzel korántsem azt akarjuk mondani, hogy kevés a pótadó s hogy örülünk ennek, mert igen jol ludjuk, hogy egy város erősítés eszkö­zeinek megszerzéséhez és fentartásáhos pénz kell s ez a pénz legnagyobb részben a községi pódadóból kerül ki, kivált nálunk, a hol a városnak mint ilyenek . absolut semi vagyona nincs, de mindenesetre vívmánynak tartjuk, hogy végre valahára vannak egyének, kik költségvetésünket tanulmányozzák tisz­ta képet nyújtanak az állapotok felöl, s nem szavaznak meg hübeli balázs mód­ra mindent — mint tették eddig. Mi, kik figyelemmel kisérjük a vá­ros közügyeit s ott a hol kell tiltó szavunkat emeljük fel minden rend szertelen gazdálkodás ellen, époly elis­meréssel vagyunk azok iránt, kik köz­ügyeink érdekét szivén viselik. Ily el­ismerést kell ez alkalommal szavaznunk dr. Antal Géza, Steinberger Lipót és Krausz József N. képviselőknek, kik a költségvetés alkalmával a legnagyobb odaadással és szakértelemmel boncol­gatták a költségvetés egyes- tételeit, .mi arra hagy következtetni, hogy tanul­mány tárgyává tettékegész költ­ségvetést. Mi hírlapírói kötelességünket véljük teljesíteni azzal, hogy rámutattunk ézeji örvendetes fordulatra amennyiben most már hisszük és reméljük, hogy a "vá­rosházán céltudatos gazdálkodás vál­totta föl az azelőtti fejetlenséget. -Élis mérés és köszönet érte mindazoknak, kik hivatásuk teljes tudatában módot nyújtanak arra, hogy foganasithatjuk végre valahára városunk emelése ér­dekében kitűzött czéltudatos terveinket. Ha igy folytatjuk, ugy-sok remény­nyel nézhetünk -városunk fellendülése és haladása elé v ­Pollatsek Frigyes. Városi közgyűlés. 1893. szeptember 5. Pápa város képviselőtestület f. hó 5-én délelőtt 9 órakor évi rendes köz­gyűlést tartott, a melyen több fontos ügy elintézése után a város { jövő évi költségvetés előirányzata- is meg lett állapítva. A közgyűlés folytatólagos volt atnennyib n délben az ülés felfüggesz­tetek és délután 3 órakor folytatódott. Nem sokan vettek részt a köz­gyűlésen, de annál nágyobb "érdeklő­dést fejtettek ki a költségvetés irárrt a megjelentek. ' A közgyűlés, lefolyását adjuk a következőkbez : j • ; ­Elnöki ő polgármester ur a képviselő tag urakat üdvözölve a gyűlést megnyitja s a felveendő jegyzőkönyv hitelesitékére Stein­berger Lipór. Gaál János,/ Waltér Sán­dor, Lippert Sa. ^ és JVehman Gábor képviselő urakat kérte.fel. T Bfli .fe A költő halála. Irta: Lázár Béla. A szobára rászakadt s félhomály. Havas házfedők csilláma csillogott be a jégvirágos ablakon. A szoba jobb oldalára fénysugarak verődlek. Az asztalon íróeszköz, a szekrény tetején könyvek. A kopottas bőrdiványon ké­pes újságok, balfelől nyitott ágyon nagynéha halkan lélegző beteg ember nyögött, Dérver­tes rikás haja, megeresztett szakálla, sárgás arczszinét még jobban kiemelte. Hogy a szomszéd toronyóra kiütötte az esti halót, felvette beteg járatú tekinletét és megmoz­golt, Fel akart ülni, de érezte, hogy nincs ereje. Pedig hirtelen valami kéjes zsibbadság fogta el, szúró fájdalmai megszűntek, arczára mámorító világosság borult s lelke gyorsan villanatszerüen dobta maga elé múltjának emlékeit. Egyszerre csak arra a kis bihari falura emlékezett, a hol ő mezítláb futkosta be a határt. Meg járt iskolába és tanulta a latin grammatikát, a kis tükröt s egy húszast ka­pott az egzámenen. Az öreg ./főtisztelendő ur megveregette a vállát . .. A húszason ezuk­rot vásárolt s megosztotta leánytestvéreivel. Azok villogtak, ugráltakt'kiabáitak ; Pál adta . . . Pál kapta ... Egyszerre csak látja magát amint ül az asztalánál, esle van; a kollégiumban nincs már senki s hozza be a kapus a „Regélő" t, benne egy verse s jön mellé egy levél a szi­gorú Bajza dicséretével. A fiuk hazajövet kántálást rendeznek, s attól kezdve poétá­nak titulálják. Nini, most az öreg Szemere Pált látja. — Áldás reád- öcsém . . . susogja az agg és homlokon csókolja . . . A beteg ember érzi még a leheletét! Behunyja a szemét és életének egy má­sik jelenete jelenik meg előtte. Megpillant azután hirtelen egy vad kozákot a szebeni csatában. Arczát a gyűlölet eltorzítja, ráront körű fogják, aztán védekezik elszántam, már már sasztalan, mikor hátulról segítséget kap, és jö pajtása Déry Pista megmenti. Öt seb­től is vérzik . . . A szivére hat az emléke, gyöngének érzi ismét magát, mint a kórházban, hol fet­rengeni kellett hónapokig, míglen bajtársai védték a hazát. Hogy kikerült — megválto­zott a világ ... . Mj. Aztán a dunaparti sétára emlékszik, mikor Deák Ferenncczel megbeszélték az uj lap programmját. -> • <•' — Okosan és óvatosan írjál ... mondta az öreg. Most nincs itt az ideje a heveske­désnek! . . . Ha az öreg ur még élne.!.. Nem volna igy e'hagyatva, nem élt volna segélypénzen, mig a többiek, nagy urak, méltóságos haza­fiak lettek, mert megalkudtak az elvekkel, el­magyarázták azokat, csakhogy konezhoz jus­sanak, No neki nem keilett ! Mialatt lelkére mindjobban ráborult a homály, dohogott még mindég : — Nem kellett! ... se testemnek, se lelkemnek ! Csak még egyszer! Hej, ha még egyszer épkézláb ember .''. . De egyre gyöngült. Mosoly húzódott az arczán, mire gondolt, mit látott ? Az eget, vagy újra egészségesnek képzelte magát jó erőben, jó étvágygyal ? Vagy egy költői gon­dolat nyugtatta meg P Ám megnyugodott — örökre. A szeméi nyitva maradtak, csak az álla esett le. Egyéb­kent mozdulatlan, a szívverése elállt, nem lélegzett többé, meghalt. A szobára sötétsé f) i» a megyeházzal szemben. A raktáron levő összes kész férfi, fiilés gyermek ruhák saját készítményeink. Mérték szerin 1:! megrendelések ízlé­ses éselegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és íranczia gyapja szövetekből feltűnő olcsón eszkö^öltettnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom