Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.
1898-08-20 / 34. szám
VIII, évfolyam. Pápa, I89§, augusztus 20 34. széni PÁPAI kO/Jj\V Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Épül a polgári leányiskola. A pápai polgári leányiskola tervei a ministeriumba elkészültek. Az árlejtés is kiíratott már és folyó hó 22-én tartják meg azt a kultuszministeriumban. A terveket nem láttuk, nem ismerjük. A városhoz sem küldötték be azokat, hogy arra nézve az észrevételeit megtehesse és igy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a megépítendő épületet célszerűségi tekintetekből megbirálhatnók. Megnyugszunk a ministerium szakközegeinek megállapodásaiban, mert akarjuk hinni, hogy mielőtt a tervet a ministernek benyújtották volna, célszerűségi, paedagógiai és egészségügyi tekintetekből azokat kellőképen megvitatták. A magunk részéről csak egytől félünk, egytől tartunk. Félünk, hogy a ministernek szakközegei nem voltak kellő tekintettel a város jövő fejlődésére, az épület nagyságát minden valószínűség szerint nem a jöv % hanem a jelen viszonyoknak megfele'öleg szabták ki. Ez volna hibás lépés, ha igy lenne. Mert ne felejtsük el, hogy az apácák vezetése alatt álló polgári leányiskola ideiglenes természetű. A gráczi apácaszerzetben alig van egy-kettő a ki polgári iskolai tanításra is képesítve volna. Egy tanítónőnek elhalálozása vagy áthelyezése a róm. kath. polgári leányiskolái megszüntetését vonhatná maga után. Már pedig ha ezen körülmény bekövetkeznék, akkor az állami polgári leányiskola olyan népes lesz, hogy a paralel osztályok szervezésének lehetősége is be fog állani. Igy állanak a dolgok és ezért volna nagyon óhajtandó, hogy a ministerium még most az építkezés előtt számolt volna az eshetőségekkel és építtetne a szükségnek megfelelő épületet, ne pedig toldozás és foltozással üsse helyre néhány év múlva az elkövetett hibát. Nagyon is fontos kérdésnek tartjuk, hogy polgári leányiskolánk építésénél városunk jele ílegi viszonyai figyelembe vétessenek s csakis ezen vitális érdek teszi kötelességünkké, hogy jó eleve figyelmeztessük intéző köreinket azon anomáliára, mely bekövet kezne akkor, ha ezen kulturális intézményünk hübele-balázs módjára épitettnék. Teljes tudatában annak, hogy felszólalásunk ezen kérdésben nemcsak jogosult, de okadatolt is, elvárjuk intéző köreinktől, főleg pedig városunk polgármesterétől, hogy az építkezés céljából leküldött közegekkel idejekorán érintkezésbe fog lépni s a szükséges felvilágosításokat ez irányban meg fogja adni. Távol legyen tőlünk azon gondolat, hogy ezen felszólalásunkkal akadályokat akarnánk gördíteni ezen építkezés megkezdésére, sőt mi több a lelkesedés legnagyobb melegével üdvözöljük azon napot, amelyen az első kapavágás lesz megtéve, cie kötelességünk volt ezt tenni már azért is, hogy az esetleges orvoslás elmulasztásával ne bennünket érjen a vád. Megszívlelésül írjuk e sorokát s elvárjuk az illetékes közegektől, hogy e fontos kulturális intézményünknél városunk javára minden lehetőt el fognak követni. Adja az ég, hogy városunk biztos fejlődésére nézve minden tekintetben funtos és üdvös intézmény mellett az arra hivatott közegeink vállvetve működjenek közre, mert eaen kulturálus intézményünkkel oly alkotást teremtünk mely alapját képezi városunk szebb jövőjének. f ÉRBSm Luczia esküvője. A kérdés ez volt : menjek-e Luczia esküvőjére, vagy ne? Már vagy századszor kérdezgetem ezt magamtól és most újra kérdem itt az utcza közepén. Egyrészt kellemetlen volt reám nézve, hogy a Lucia és Visconti esküvőjén jelen legyek, meg ugy gondoltam, hogy ha nem megyek el, Luczia még azt találja hinni, hogy féltékeny vagyok. Én és féltékeny ! Nem, ez ostobaság ! Tehát .... megyek. De a templom bizonyára telve lesz emberekkel, aztán meg a czeremónia, Luciának gratulálni és neki is — nem, soha ! Tehát . . . . nem megyek. Kellemetlen állapot ! Leolvasom gombjaimról .... Pfuj, ez triviális szokás. Egyszer igen — egyszer nem, a szerint, ahogy kezdem. Tehát . . . Kihúztam az órámat. Most már, ha kocsiba ülnék is, lekésném a czeremoniáról, tehát egészen nyugodtan mehetek a kávéházba. Egy kicsit lapozgatok majd az újságokban és aztán megyek Ricordiékhoz, hogy a fiatal asszonyi üdvözöljem. Hisz szerencsekivánataimba majd egy kis gúnyt is vegyithetek. És Viscontit .... há neki megszoríthatom majd a kezét, egész barátságozan, mintha például ezt mondanám Gratulálok . . . gratulálok! (De szeretném a nyakadat kitekerni). Tehát beléptem, azaz a kávéház bejárata felé tartottam, amikor egy igen előkelően öltözött és simára borotvált arczu fiatal ember előttem elhaladt. Ezt a fiatal embert láttam valahol. Gondolkozni kezdtem. Ugy 1 látszik, hogy ő is gondolkozott. Egy pilla- | natra megállott; ingadozott, hogy megszólitson-e vagy sem ? — Ki lehet ez ? kérdeztem magamban és keresgélni kezdtem ismerőseim hosszú sorai között. De persze hiába! Milyen rossz is az, hogy ilyen gyönge emlékezőtehetségem van. Öt perez mnlva ott olvasgattam a-kávéház egyik asztala mellett állva. Ekkor valami lapkeresésben könyökével meglökött. — Oh pardon uram! szólt ő. Felvillantottam és kit láttam? Ugyanaz a fiatal ember volt. — Ön az? Nevetve intettem fejemmel. — Igen csakugyan én vagyok. — Mit keres most ön itt ? — kérdi — Biztosra vettem, hogy ön a Ricordi kisaszszony esküvőjén van. — Igen, el is akartam menni. Sőt ej Singer Mihály és Társai A raktáron levő összes kész férfi, fiúés gyermek ruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések izlésesés elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és íranczia gyapjú szövetekből feltűnő olcsón eszközöltettnek.