Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-12-20 / 51. szám

VI. évfolyam. Pápa, >896. deczember 20. 51. szám. Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyed 4 evre I frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES HIRDETÉSEK és NYILTTER EK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. A tisztujitásról. * Tudvalevő dolog, hogy városunknál a tisztviselők mandátuma a közel jövőben már lejár s az uj tisztviselők megválasztása már küszöbön van. Amig Pápán alig törődik valaki a legközelebb megejtendő váróéi tisztviselő választással és nyugodt még eddigelé a t.) szine, addig egyeseknek a forró kását kerülgető szócsöve már több izben hangoztat eshetőségeket, emleget személyeket, mint a melyek és akik a várva várt választásnál szerintök komi inácioba jöhetnek. Mi nyugodtan várjuk a dolgok természetes rendjét, várjuk az alakulandó viszonyok fejlődését, hogy belőle tanulságot meritve menjünk a választásra, az az egy-két ember meg ott a kulisszák mögött csak trombitáljon és csinálja a hangulatot kedvencz terveinek, mert hát felttételezzük hogy a képviselőtestület nem lesi az ö honrnentó ötleteit s nem fogják magukat orruknál fogva tovább vezettetni. S ha még volna azokban a tervekben egy kis derült fény, vagy helyes irány, a melynél az ember eligazodhatnék és - eredményre vezetne, de az ö terveikkel, csak ott vagyunk, ahol voltunk, söt kuszáltabbá lesz a helyzet — ha ugyan figyelembe veszi valaki annak ilyetén föltárását — s mi bizony nem gajabodunk ki sehogysem a dillemából. Mi igen jól tudjuk, hogy nehezen lesz megoldható az a kérdés, hogy ki legyen a polgármester, fölég a jelenlegi helyzetünkben. De azt is tudjuk, hogy az utóbbi időben városunkban csak egyben látszanak az elmék megegyezni, és ez az, hogy a városházán változásnak kell beállani és pedig, mint a személyek, mint rendszer tekintetében. Avval a léha kormányzással és rendszertelenséggel mindeki betéllett és kell, hogy változás álljon be. Uton útfélen piszkolják ezt a Wirtschaftot, hallani a panaszokat fejetlenségről, egyenetlenségről, s nem tudjuk mr mindenféléről. Ki az aki ezekkel szemben süket maradhatna ? Városi képviselőin kön a sor immár, ho'gy ezen az állapoton segítsenek és pedig egy szerencsés választás által. Nem jöhétnek szóba semmiféle • személyi, vallási tekintetek, hanem csupán és tiszán a város érdekei. Hogy mik és milyenek ezek az érdekek ? nos, kinek illik azt jobban tudni, mint annak a testületnek, a melynek kezében a város összes polgárságának bizalma összpontosul. E testület józan,, okos része meg fogja találja a módját, hogy a közös érdeknek megfelelően olyan tisztviselői kar kerüljön e város élére, a mely uj és biztos irányba vezesse azt a sokat hányatott és most már majdnem zátonyra került bárkát, a melynek neve : városi kormányzat. Hányj a-vesse meg ez a testület a dolgot a maga kebelében, de legyen tekintettel a városunkban felhangzó komoly kívánságokra, mert csak igy erősíti meg pozícióját a városházán. Mi a magunk részéről legalább az idő szerint még nem tudjuk elképzelni az uj rendszer jelölljét, de mikor ez és a többiek akiknek még teljes számban eljönniök kell, itt lesznek, akkor fogunk mi is vagy melléjük állani, ha a közvélemény bizalmára érdemesek ; vagy ellenök szállani és mindvégig küzdeni, ha csupán ! csak egy fraktió kegyelméből kerülnek állásba s vagy koruk, vagy tehetségük is képzettségüknél fogva nem oda valók, a hová kerültek. Az ódiumot azután viseljék ezek, de meg azok is, akik elég vakmerők Telepaíhia. Botond Lajos a sors azon kegyeltjei közé tartozik, kik születésük pillanatában is többek, mint más közönséges halandó egy küzdelmes életpátya alkonyán. Már bölcsője fölött büszkén ragyogott az ősi czimer, melynek különös fényt kölcsönözött azon körülmény, liogy a'család őseit vissza tudja vezetni egész a honfoglalásig, sőt még annál is tovább, mert a nagy öshazakutató gróf hiteles bizonysága szerint a Kaukázus tövében egy ös magyar törzs mai napig is e család nevén'nevezi magát. — Atyja dúsgazdag földbirtokos, kinek minta hirben álló uradalma és fényes palotái mellett szépen meghúzódik' rgy vftsut. igazgatói teljes fizetésű nyugdíj, s mindezekkel éppen nem' összeférhetlen az országgyűlési képviselőség sem. Csak természetesnek található tehát, hogy Botond Lajos, alig hogy felcserepedett, éppen a/, imént emiitett körülményeknél fogva nyitva találta maga előtt a legefökelöb szalonod ajtait is hel csakhamar nemcsak szívesen látott, de dédelgetett vendége volt a .társaságoknak a különben is gondosan ápolt külsejű csinos orvosnövendék. Mert megkell jegyeznünk, hogy Botond Lajos a tudományos egyetem orvosi facultá sára iratkozott be, de e komoly tudomány iránti ragaszkodása megelégedett a beiratkozás tényével, s stúdiumából .egyedül a szivek boncztanával, még-pedig különös előszeretettel a női szivek boncztanával foglalkozott behatóan, s nem minden siker nélkül. A fess orvosnövendék biztos kézzel végezte veszedelmes operátióit a nöi sziveken, mert bonczkése ahhoz Ámor nyila vala. Egy operátiója azonban mégis veszedelemmel járt, mert kétélű bonczkést talált ahhoz használni s megsebezte vele saját szivét is. Szóval, Botond Lajos halálosan szerelmes lett a főváros egyik csodált szépségébe, kinek lábaihoz rakta az eddigi hóditó hadjáratok összes fegyvereit, s lemondott mindenről, hogy egyedül is zavartalanul csak szive vonzalmának, szerelme bálványának élhessen. Valóságos inenny'ei boldogsággal értek fel azon percZek örömei, melyeket egymásért dobogó keblükön töltöttek, s ilyenkor a világért sem feledte volna el Botond Laíns, az ég tudja már hányadikszor, ismételni, hofe'Y mihelyt az alma mater doctori botjára leteszi, a hitet, — hittel fogja, megpecsételni Ur oltára előtt ezt a végtelen szerelmet, s minden ilyen vallomásra a szép leányzó égkék szemeiben ragyogó könnycseppek gyöngyöztek. Történt pedig az időben, hogy az iminensen dühöngő kolera nem kiméite meg pusztításaitól a fővárost sem. Mentett mindenki, a ki még másokat menthetett, s kükülönősen kapósak voltak az orvosnövendékek, kik tudvalevőleg a vasutak állomásain ismerkedtek a bacillusokkal, ha ugyan szemébe mertek nézni, — agyon desinficiálván ott minden jobb sorsra érdemes utast. — Elfogta az ambitió Botond Lajost is, s beállott desinfectornak, csakhogy — mint ő mondá — megkezdhesse orvosi működését, s mindjárt az elsönapokban bizalmas jellegű •negbizást kapott. A főváros közvetlen közelében egy faluból ugyanis feljelentés érkezett, hogy egy polgár-milliomos, ottani ipartelepén, a veszedelmes kór elfojtása érdekében elrendelt hatósági intézkedéseket nem foganatosítja a kívánt mérvben s ennek szigorú és részrehajlatlan felülvizsgálatára küldetett ki Botond Lajos.