Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.
1896-03-22 / 12. szám
T896. MÁRCZIUS 2 2. értelemben is fog határozatot hozni a holnapi rendkívüli közgyűlésen. A miniszterhez menesztendő küldöttségtől pedig elvárjuk, hogy ne a stat'fage szerepére vállalkozzon, hanem városunk érdekét szem előtt tartva a ministernek kellő világításban adja városunk mostoha viszonyait. Reméljük hogy a minister kellőleg mérlegelve azt, hogy városunk már eddigelé mily áldozatokat hozott kulturális célokra, a küldöttség kérelmét figyelembe fogja venni. Pollatsek Frigyes. A pápai ipartestület közgyűlése. A pápai ipartestület í. hó 15-én — vasárnap — délután 2 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését az ipartestületi helyiség tanácstermében. A közgyűlés Mészáros Károly iparhatósági biztos jelenlétében tartatott meg. A mult évi működésről, ugyszinte a zárszámadásokról szóló jelentésből kitűnik, hogy a pápai ipartestület hivatásáuak teljes tudatában van. Örömmel tapasztaljuk, hogy az ipartestület elnöksége az iparosok érdekeit szem előtt tartva, üdvös eszmék és indítványokkal foglalkozik, s az ipartestület tekintélyét oly nivóra szándékszik emelni, melyre ez méltán jogosult. De ezt csak helyeselni is tudjuk. Egy oly számottevő ipartestület, mint a pápai, mely körülbelül óoo taggal rendelkezik, kell, hogy mérvadóságáról adjon életjelt. Sajnos, hogy eddig ezt nem tették s csak örömünkre szolgál konstatálni, hogy minden intézkedésük arra vall, hogy a régi rendszerrel szakítani akarnak. Meggyőződésünk, hogy haezulon fognak haladni, nemcsak az ipartestület fog hivatásának megtelelni, de az iparosok között a békés egyetértés is fog fejlesztődni. Ezt pedig csakis ugy érhetik el, ha karöltve haladnak a kitűzött cél leié. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : JVehman Gábor einök üdvözli a szép számban megjelent ipartestületi tagokat s az ülést megnyitottnak mondja ki. Elnöki megnyitójában szép szavakban emlékezik meg hazánk ezredéves fennállásáról és végül a közgyűlés jkvnek hitelesitésére Besenbach Károly, Alstüdter Jakab és Legény Ferencz tagokat kéri fel. JVagy Károly jegyző felolvassa a mult évi működésről szóló jelentest, melyből kitűnik, hogy az elöljáróság, minden lehetőt megtett, hogy a testület tagjainak érdekeit előmozdítsa és a fennforgó viszás állapotokat megszüntesse. A testület helyiségében egy iparos olvasókőrt létesített, mely már egy 215 kötetből álló könyvtárral rendelkezik. Ezenkívül 3 szaklapon kivül 3 napi és 5 heti lap áll a tagok !rendelkezesére. Az elöljáróság JVémeth József vendéglőssel 3 évi szerződést kötött egy a testület által évi 50 frttal segélyezett iparos szálló berendezésere, mely egyszermind munkaközvetítésre is feljogosittatik. A jelentésből kitűnik továbbá, hogy a testület tagjai száma 563, a mult évben iparigazolványt nyert 33, iparát hatóságilag beszüntette I3 és meghalt 6 iparos. A közgyűlés az elöljárósági jelentést zajos éljenzéssel vette tudomásul. Felolvastatott ezután az 1895. évről szóló pénztári számadás s ezzel kapcsolatosan a számvevők jelentése és javaslata, melyből kitűnik, hogy a testület 6282 frt, 31 kr vagyonnal rendelkezik, ide nem számítva az 566 frt 67 kr hátralék követelést. A számvevők jelentéséből kitűnik, hogy a számadások rendben és szakavatottan kezeltettek, melyért a dicséret G(ldl János egyleti pénztárost illeti meg. A közgyűlés a pénztári számadásokat uj lakezimet. „De az istenért el ne árulja a doktor urnák, hogy én tőlem tudta meg . . . De, tudja, nagyon megszántam magát . . . Ezek a férfiak ! Ezek a férfiak." Azután mesélni kezdett az ö leány koráról. Öt is szerette, őt is megcsalta egyszer egy barna fiatal ember, nem is törődött vele többet, viszszajött az még térden csúszva, de ajtót műtőt neki, nőül ment az ő csendes, jámbor férjéhez, ki jóravaló ember, még csak nem is iszik ... S igy tovább. A szegény leány sokkal jobban el van foglalva a maga bajával, minthoyy a szomszédasszony fecsegésére hallgatna. Végre észreveszi ezt az asszonyság és mérgesen dörmögi: „Érdemes volt ennek elárulni a lakezimet ?* Azután elhallgat. A leány végig siet az utczákon. Az Andrássy ut messze van a Baross utczától. Nem volna-e jobb, ha villamosan menne ?.. Majd elér ő gyalog is . . . Hogy fogja Guszti fogadni ? Mit fog ő Gusztinak mondani ? . . . Szemrehányásokat tesz neki, megátkozza és otthagyja ... Nem, nem ! csak megkérdi tőle, miért hagyta el V S ha azt feleli, hogy már megunta őt, ha már mást szeret, jól van, legyen boldog azzal a másikkal. Igen, azt fogja mondani. Odaér a házhoz. Már messziről tündököl a t'eketetábla nagy arany-betükkel : Dr. Balogh Gusztáv orvostudor, rendel d. u. 2—4-ig. Szegényeknek csütörtökön d. e. 11-ig ingyen. — .Lassan megy fel a széles, szőnyeggel borított lépcsőzeten és félénken csenget be az ajtóra. Mit fog mondani Guszti ? De már jön, kinyitni az ajtót. Az inas volt. — Itthon van-e — a doktor ur V A szolga végig nézte a varróleányt. — Nincs. Nem tudja, hogy az ingyenrendelés még csak holnap délelőtt lesz ? Ne alkalmatlankodjék ! S bc csapta a leány előtt az ajtót. A varróleány egy perczig habozik. Becsengessen-e ismét ? Be merjen csengetni ? Igen, becsengett, neki nem kell félni a — Guszti szolgájától. Megnyomja a csengetyü gombját. — No hát mit akar ? rivall rá a szolga. — Én nem vagyok beteg. — Ja vagy ugy ! vigyorog a szolga, végig nézve a leányt. Elég csinos. — Nein. Téved — szólt reszkedve a leáay - - én a doktor ur rokona vagyok. Az inas meghökkent. „Bocsánat kisaszszony, bocsánat. Tessék besétálni a fogadó terembe, de a doktor ur nincs itthon és csak a rendelő órára jön haza, elment a bankárékhoz. A bankárokhoz ? . . . Ugy-e sok dolga van az orvos urnák ? Nagyon sok ? —• De hogy ! De hogy ! Nincsen semmi dolga. No, de a bankár ur több nagy betudomásul vette és a pénztárnoknak a szokásos felmentvényt megadta. A folyó évi költségvetés előirányzat tudomásul vétele után következett az ipartestületi betegsegélyzö pénztár részére 20 közgyűlési tag, 1 rendes es 1 pót felügyelő bizottsági tag megválasztása. Elnök indítványára a 20 közgyűlési tag, az újonnan megválasztandó <lsö hus/. elöljárósági tagokból sor szerint lett kijelölve. Felügyelő bizottsági taggá Uajn ócJcj/ Béla, póttaggá Alstddter Jakab lett egy hangúlag megválasztva. Ezután következett az ügyész, jegyző, elöljárösági tagok és számvevők megválasztása, mely egyhangúlag ejtetett meg : I. Ügyész : Dr. Hirsch Vilmos. II. Jegyző : Nagy Károly. III. Elöljárósági rendes tagok : Altstádter Jakab cipész Besenbach Károly épitő. Bikky Sándor kocsigyártó. Bőhm Samu esztergályos. Bornemisza József csizm. Bódai István kárpitos. Böröc/ky Ferencz kalapos. Braunstein Márkus szabó. Csik Károly szabó. Deutsch Dávid sütő. Dienstman Tamás szobafestő. Ifj. Edelényi József kovács. Ferenczy Pál kádár. Fixmer Péter borbély. Gyuk Nándor asztalos. Gaál Gyula mészáros. Hercz Béla óras. Horváth József ács. Huppán István fazekas. Id. Kléva Márton csizm. Kelemen János csizm. Legény Ferencz csizm. Lóskai Béla csizm. Lőwinger Rafáel czipész. Mayer Adolf könyvkötő. Marton Antal czipész. Szeglethy József szíjgyártó. Szabó Pál bognár. Schnattner Géza hentes. Trauner Lipót lakatos. IV. Póttagok : Keszei Ferencz szűcs. Bárka József rézműves, Singer Jakab aranyműves. Andrasits Boldizsár takács. Kocsis Károly kőműves. Szvoboda Ede bádogos. Kléva József csizm. Hedli Imre szabó. Füstös István csizm. Glück Miksa czipész. V. Számvevők : Kluge Károly kékfestő. Hajnoczky Béla sütő. Hédly Antal szabó. Hirsch ügyész megköszönve a bizalmBt, igéri, hogy ugy mint eddig, ugy ezután is az ipartestület felvirágzása és jólléte érdekében fog működni. Szónoki lendülettel mondott beszédében hazánk ezredéves fennállásáról emlékezett meg, kérve a tagokat, hogy karöltve, szép [egyetértesben működjenek közre az ipartestület felvirágzása érdekében s ily testvéries működés közepette tegsegélyző egylet elnöke, majd szerez ö a doktor urnák elég beteget. A leány elsápadt. Hogy hívják azt a bankárt ? — Kalmár ur a kinek tudni illik egy gyönyörű leánya van és ennek férjéül szej melte ki a doktor urat. Hihihi ! — nevetett hozzá az inas. — Mondja meg az orvos urnák, hogy itt volt a Tercsi kisasszony, majd délután eljön megint, szólt a leány és letántorgott a lépcsőkön. Délután azért mégis csak eljött. Az inas régi ismerőseként fogadta. — Uram nincs it'Jion. A rendelő órára haza jött. Volt valaki itt ? kérdezte. Mondtam, hogy Tercsi kisasszony a rokona. Kérdezte, hogy mit mondott kegyed ? Megmondtam, hogy délután ismét eljön, a rendelő órára. A doktor ur erre azt válaszolta, hogy elmulaszthatatlan teendője miatt ma rendelést nem tarthat és rögtön elsietett. — De kisasszony, miért lett hirtelen oly rosszul, egészen elhalaványodott V — Semmi, semmi. Legyen oly jó s hozzon egy pohár vizet. Szegény leány azt hitte, megfullad. A tálezára egy ezüst forintot tett. — Hogy is hívják V — János, francziául lián. — Nohát, János, tenne nekem egy szívességet ?