Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.
1896-03-22 / 12. szám
VI, évfo Sygm. P ápa, 1896. március 22 . __ 12. szaui. V 66 Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. Lenni vagy nem lenni? Fontos és városunk életkérdését képező ügyek kerülnek a holnapi rendkivüli közgéülés elé megvitatás végett. Egy oly alternativa elé helyeztettünk, mely akaratlanul eszünkbe juttatja Hamlet dán f ckirályfi tépelödését. „Lenni vagy nem lenni ?" Tudvalevő dolog, hogy a polgári leányiskola részére felajánlott VoytaHets-féle telket a minister elfogadta ugyan, de egyszersmind 12000 forintot beépítési költség címén és ezenkívül kellő mennyisrgü tűzifát kíván városunktól. A tanító képezde czéljaira a város részéről felajánlott telket és hozzájárulást nem tartja a minister elegendőnek es a tanfelügyelő utján értesítette városunkat nagyobb ajánlattételre, mi körülbelül 50000 forintot képviselne. Mi nem akarjuk magunkat jóslóknak feltüntetni, de mi ezt előre láttuk. Mi annak idején, midőn ezen kérdések napirenden voltak, jó előre figyelmeztettük a városi képviselőtestületet, hogy jó volna ezen kérdésekre több gondot fordítani. Nem tartottuk elégségesnek, hogy a ministerhez egyszerűen kérvényezzük az építési költségek és más szolgálmányok elengedését, hanem igenis ajánlottuk, hogy a ministerhez küldöttség menesztessék ezen kulturális érdekeinkben. Mi tel jesen meg vagyunk győződve, hogy ez uton több előnyre számíthattuk volna. Ekkor azt hallottuk hangoztatni, hogy az szükségtelen, vannak nekünk befolyásos embereink, kik a ministert informálni fogjak ez ügyekben, minden rendben lesz, mert azok a befolyásos emberek minden lehetőt el fognak követni városunk érdekében. A látszat most már mutatja mit tettek. Semmit, de talán még annál is kevesebbet. Hogy tényleg némi előnyt nyertünk volna, ha küldöttséget jjienesztettünk volna a ministerhez, eklatáns bizonyság erre nézve az állandó választmány javaslata ezen két ügyben, melyet a holnapi képviselőtestületnek ajánl és mely javaslat következőleg hangzik : • „Miután a képviselőtestület mult hő 15-én tartott ülésében hozott határozatával a Woyta-Ilcts féle házcsoportot megvette s ez ugy fekvésénél mint területnagyságánál fogva polgári iskola céljaira minden számba vehető telek között legalkalmasabb, habár a kormány az ingyen telek mellett kiépítési költség cimén még 12000 frtot, fűtésre pedig kellő mennyiségű tűzifát kiván, az állami polgári iskola telkéül ezen már megvett házcsoport ajánltassék fel, azonban a tűzifa szolgálmány elejtése, vagy ha ez lehető nem volna, ennek valamely átlagos mennyiségben valö megállapítása: nemkülönben - a tanitó-képezde céljaira felajánlott beépítési költség mennyisége iránt puhatolódni esetleg alkudozni, a kormányhoz mielőbb egjf küldöttség menesztessék és ezen küldöttség eljárása eredményéhez képest ugy a polgári leányiskola, mint a tanítóképezde céljaira felajánlandó szolgálmányok érdemleges tárgyalására 30 napos közgyűlés tüzettessék ki." Eső után köpönyeg! Ezt a küldöttséget már akkor kellett volna meneszteni, midőn a szolgálmányok elengedését kérvényeztük. Most már okultak, de már későn. Ez volt és lesz örökké hibánk. Most már nincs más hátra, mint az áll. választmány javaslatát elfogadni. Lenni vagy nem lenni ! Egy város csak akkor bir létjogosultsággal, ha kultur missiójának eleget tesz. Nekünk ezen köt kultúrintézményt biztositanunk kell, bármily áldozatok árán is. Ha A-t mondunk, B-t is kell mondanunk. Itt visszavonulásról szó sem lehet, mert ezzel magunk magunknak állitanók ki a szegénységi bizonyítványt. Itt most már nem lehet helye a hamleti tépelődésnek. Reméljük, hogy a képviselőtestület velünk együtt gondolkozik s ily Riposzt ! Denk Tivadar urnák Az jutott észébe, Kihecceli Pápát Qedipus képibe. Az hirlik hatalmát Irigyelvén azok, Tollhegygyel kezd irni A „Pápai Lapok." Édes, jó Tódorkáin Az egekre kérem: Sok oly versikéket Irocskáljon nékem. No meg talán arra, Hogy ne kritizáljon S engem tollhegygyel sem Oly nagyon piszkáljon. Vagy legalább jobban Hegyezze ki tollát. S rimjei se érezzék Ugy a bor hatalmát. Doktor. A varróleány. Elbeszélés, irta Gergely Ernü. — Hej de máskép menne a dolog, ha Guszti ilt lenne ! Szegény leánynak könny lopódzik a szemébe, abbanhagyja a munkát és elgondolkozik : Igen, ha Guszti itt lenne ! Rég nem jött el már, két hónapja. Pedig hogy szerette öt három hosszú . . . boldog éven át. Mert csakugyan boldognak érezte magát, hisz Guszti oly odaadó hü szerelmes volt, minden szabad idejét nála töltötte. Vasárnap pedig együtt keresték fel a budai hegyeket. Ha kifáradt, Guszti erős karjaival ölbe kapta és futott vele a mezőn. Azután leültek a zöld pázsitra, az v<> isztaluk, teritőjük is, és ott fogyasztotta* ei az egyszerű uzsonát. Ő vajat kent kenyérre, szétvagdosta kis késévtl és tenyéren nyujtá oda Gusztinak. Hányszor mondta ilyenkor Guszti, a csalfa Guszti : „A legszebb tányérból eszem most" ! — Hányszor mondá: Csak már egyszer kész lennék hogy oltárhoz vezethetném az én kis Terikém. S ő kész orvos mári De most már nem is kell neki az, ki azelőtt mindene volt, az egyszerű varróleány. Jó ... jó ... De akkor minek hitegette, minek csalogatta őt ki egyedül áll a világon és egyedül Gusztit szerette. És ez az egy is hütlenül elhagyja. A szomszédban lakott. Két hónapja, hogy elköltözött. Mint orvos nem lakhatik egy kis harmadik emeleti hónapos szobában. És e két hónap alatt Guszti egyetlen egyszer sem volt nála. Azelőtt, ha elment az egyetemre, vagy ha hazajött, legalább egy pillanatra benyitott hozzá ; No mit csinál az én kis — feleségem ? , . . Nem ! Ö nem marad tovább e kétségségben, ö meg fogja tudni a valót, meg fogja tudni magától Gusztitól; elmegy, felkeresi öt. Izgatottan kelt fel s kis szekrényéhez lépett, hogy kivegye kalapját és eltávozzék, de szeme megakadt a félig elkészült ruhán. Az urnö meghagyta, hogy a ruha ma estére okvetlen kész legyen. Elmegy máskor, elmegy holnap ! Levette a kalapot, visszaült helyére, a varrógép mellé. S a gcp tovább zakatolt, gyorsan forogtak a kerekek, villámsebesen mozgott a tü, de a szegény leány előtt minden összfolyt. — Hej máskép menne a dolog, ha Guszti itt lenne ! * * * Másnap azután csakugyan elment felkeresni. A szomszédasszony megmondta <u
