Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.
1896-10-25 / 43. szám
4 PÁ PAI KÖZLÖNY 1896. október 11. Dezső nem fér meg a bőrében, nem elégelte meg azt a dicsőséget a mtv/et a vaszari koronán aratott, most eljött Pápára szerencsét próbálni és megalakítani a pápai néppártot. A dolognak ugyan ha é deme szerint méltatnók, nem volna r -j még csak annyi jelentősége sem, hdgy reá egy krajczár ára nyomdafestéket pazaroljunk. Mindazonáltal ujságiró tisztünknek meg akarván felelni, el kell mondani véleményünket. Mi a küszöbön levő választások tekintetében nyiltan, őszintén kimondtuk már véleményünket; s nyugodtan néztünk mindennemű ellenzéki állásfoglalás elé. Alkotmányos küzdelemtől elveink diadala érdekében egyáltalán nincs okunk visszarettenni, de mikor egy kis maroknyi (kétségtelenül elszánt) csapat előáll és a felekezetek csendes békés és soha nem zavart egymás mellettiséget megzavarja, és katholikust a protestáns ellen, mindakettöt pedig a zsidó ellen uszítja, üszköt dobván ezzel társadalmi életünkbe, azt alkotmányos küzdelemnek sehogysem nevezhetjük. És a mi még sajnálatosabbá teszi e dolgot az éppen az a körülmény, hogy ha már akadt is néhány hive városunkban ennek a szerencsétlen ugy nevezett néppártnak, ugy önkénytelenül is arra a megjegyzésre kell kifakadnunk : megtalálja a zsák a foltját, valóban a milyen a párt olyan a jelöltje is. Keresve sem tudott volna ez a néppárt őnönmagához méltóbb névvel a választási küzdelembe belemenni, mint T a s c h 1 e r nevével. Mi csak örvendeni tudunk ezen, mert igy bizonyosak vagyunk benne, hogy mindenki a vezéréről megfogja ismerni e pártot is. A kik pedig városunk polgárai közül ezt a pártot alkotják, azok ám számoljanak magukkal, tetszelegjenek csak ama Herostratesi dicsőség sugarában, hogy ök beA lány kissé odább húzódott a férfitől, aki oly epedön tekintett a beszélő ajkakra. — Bizony Balázs, kegyetlen dolog a háború! Mult héten valami Davitz német vezér járt erre, s kirabolta a szillieket s az urasági majort is fölégette. Aztán jött az Ebergényi ezrednek egy csapata Serényi Ottó hadnagy vezetése alatt. Ezek voltak ám a derék fiuk, még a svábokat se bántották, pedig azok mikor bejöttek, puskatüzzel fogadták őket. ;— Mit beszélsz ? Serényi Ottó az én hadnagyom ! Most helyeztek át a századába. No az derék ember, itt volt nálunk szállya s mikor erre volt az ezrede, kétszer is a niult hetekben, mindig hozzánk jött. Derék fiuk. Nem raboltak azok a némettül se, még a magyarnak is fizettek minden szál szénájáért nagy rézpénzzel, akkorával, mint a tenyerem. — S aztán mit csinált itt az a Serényi ? —• Oh semmit, éppen semmit. " Nagyon jól elmulattunk vele, sok bolondot! cselekedett, aztán a haját mindig ugy fonta be és rakta föl, mint mi lányok álltak a magyar faló Lueger hü csatlósainak fekete csapatába. Pápa város közönségének szégyen volna eszközzé aljasulni csak azért, hogy valaki heccet akarjon provokálni. A választás egyik legszebb joga a teherviselő polgárnak, mellyel észszerűen kell élni, ha városunk, nemzetünk javát akarjuk általa előmozdítani. Nekünk olyan képviselő kell, aki szivén viseli képviselői kötelességét, aki a polgárság javat szem elöl nem téveszti, nem pedig olyan, ki Luegerrel a magyar falóval egy táborban küzd. Választás küszöbén vagyunk, mozgalmas napok előtt állunk, bár ez választás előtt mindig igy szokott lenni, csak az a baj, hogy a mozgalom a békés egyetértés ellen van irányítva egyesek részéről. Vigyázzunk, hogy ezen mozgalmakból olyan sajnos következmények ne származzanak, melyek nyomot hagynak a hiszékenyek életében. Reméljük, hogy Pápa város józan gondolkozású elemei, nem fognak felülni a békerontóknak, a népbolonditóknak azoknak, kik a vallási jelvényeket s hitélet szertaitá ait arra használják fel hogy azokkal bűnösen megejtse a hiszékeny nép lelkét. Fenyvessy Ferencz programmbeszéde. Nagy érdeklődés és lelkesedés közepette mondotta el Fenyvessy Ferencz városunk képviselőjelöltje mult vasárnap programmbeszédét a Griff szálloda nagytermében. Délután 4 órára volt kitűzve a programmbeszéd megtartása, de már jóval előbb sürü tömegekben csoportosultak a választók a Griff szálloda előtt, várva a képviselőjelölt megérkezését. Pontban 4 órakor érkezett meg Fenyvessy képviselőjelölt a párt vezérféríiai kíséretében a Griff terembe, mely akkor már zsuffolásig megtelt, városunk választópolgára: al, kik a jelöltet zajos éljenzéssel fogadtak. Az éljenzés csillapultával Sült József pártelnök szívélyes szavakban üdvözölte őt a párt nevében és midőn örömének ad kifejezést, hogy a párt jelöltségét elfogadta, felkéri őt programmbeszédének elmondására. Fenyvessy Ferencz általános figyelem mellett másfél órán át nagyszabású politikai beszédet mondott, melyet. több izben általános éljenzés szakított télbe. Különös tetszéssel fogadták beszédének bevezető részét, a midőn hálával emlékezett meg városunk volt képviselőjének Lang Lajosnak érdemeiről. Fenyvessy programbeszédjéből a következő tudósítást adjuk : Mindenekelőtt büszke arra, hogy őt »otthon-< jelöltek ki, a hol hibával együtt szeretik és igy a bizalom rjá nézve értékesebb. Hálával emlékezik meg a városnak 15 éven át volt képviselőjéről, Lcing Lajosrol, a ki, csak hogy Pdpclil a szabadelvüen gondolkozók táborát meg ne ossza, félre állott és igy alkalmat nyuj'oct azok egyesülésére. Programmbeszédeb n n in tog hamis színeket használni ; nem festi rózsás színre azt, a mi sötét, de nem engedi azt sem, hogy mint ezt a néppárt teszi, feketéié fessék azt a mi dicsőségteljesen ragyogó. Feltétlen hive annak a kiegyezésnek, mely egy 300 éves vis'á'yt t;o.i és nemzet közt megszüntetett. A i.enzei históriájából vett példákkal igazolja, hogy Ausztriával való szövetségünkre szükség van. A vi ágtörtenelmet mozgató erők egészen mások most, mint annak előtte, mikor kis olasz városok is független államot képezhettek. Hazánk a mohácsi vész óta a kis államok közé tartozik ; keleten vagy nyugaton kellett tamogató szövetségest keresni, mert ha a török nem fogja többé elfoglalni Budát, de a pánszlávizmus veszedelme nincs kizarva: Saját földünkön is elég bajt okoz a derék ág. ev. hitvallású polgárainknál Ugronék példái, mikor a »független« Szerbiára, Romániára és szoktuk. Mikor elment mindig megakart csókolni I — És te engedted ? — Ugyan, hogy képzelhetsz ilyet! Hisz tudod, hogy én csak téged szeretlek, ezt a bozortos barna haragos arezot, az Ottónak meg olyan fehér lányképe van Azzal odavonta magához Balázs fejét és kehléhez ölelte Hanem Bodor Balázs nem érezte már oly melegnek az ölelést, mint azelőtt. No ne ne ! még megfojtod a Balázst ! — dörmög közbe az öreg erdész. E pillanatban a kert aljáról és a jegenyés felől puskalövések és vad orditások hangzanak föl. Az udvar egy-két perez alatt tele lesz nemes vadászokkal, kik a kerítésre s az ól tetejére mászva igyekeznek védelmi pontot foglalni a támadások ellen. Kívülről erös küzdelem zaja hallatszik. Egyszerre benyomják a kaput s azon egy honvédcsapat zudül be romboló erővel. A német vadászokat pillanat alatt lefegyverezték. Bodor Balázs a németek rohanása ellen védekezendő fölhajtott pisztolylyal lépett ki az udvarra. A honvédek látva a paraszlgunya alatt az atillát, bizonyára az osztrákok spionjának vélték, neki estek s irgalmatlanul elagyabugyálva, mindenestül j az ólba lökték őt s utánnak a foglyul ejtett német vadászokat. — — — — —- — — Ilonka pedig vigan repült a honvédek vezetője, Serényi Ottó karjaiba. Az alkonyat leszállt. A pitvarajtó rökrai mellett a fehérarczu, a szép SeA; zsaboki „ , r rényi Ottóval enyeleg az öreg erdész Ilonája. Nem törődik ö azzal, hogy mit csinál ezért a tejképű tisztért elhagyott daliás honvéd az osztrák zsoldosok társaságáben, ott a kerités melletti ólban . . . Egyszerre inogni kezdett a faalkotmány. Az összetett férlivállak kivetik sarkaiból az ajtót. Egy dördülés és a nyalka, a fehérarcú tiszt átlőtt mellel holtan bukik a rözsebokrok alá. Bodor Balázs pedig nevetve dobta a füstölgő pisztolyt a szép Ilonka lábaihoz.
