Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.
1895-12-22 / 52. szám
V. évfc'yam. Pá|nC-i'cí ddszember 22. 5i szr tm KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. — MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési árak : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 kr. és Nyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin köny kereskedésében. Hirdetések Vizkérdésünk és a memorandum. Tiszteletre méltó az a törekvés, mit orvosaink és gyógyszerészeink a modern eszmék haiása alatt kifejtenek vizkérdésünk megoldása czéljából és csak a legnagyobb dicsérettel adózhatok a tek. városi tanácshoz benyújtott emlékirat szerkesztéséért, miben annyi gond és fáradsággal szerzett adat van összegyűjtve, de részemről csak igaz meggyőződés^ m és felfogásom ellenére járulhattam volna elfogadásához. Tá^i ol tőlem az a gondolat, vagy inkább önhittség, hogy annyi nagytudományu és szakképzett férfiú egybehangzó véleményét legjobb tehetségem szerint ne méltányolnám, de városunk éleibevágó érdekei parancsolják lelkiismeretemnek, hogy teljesen ellentéte? felfogásomat el ne hallgassam, és hogy a már nyilvánosság tulajdonát képező emlékiratról teljesen tárgyilagos bírálatomat. elmondjam; mert »audiatur ct altéra pars« és az igazság keresése tekintélyt nem ismerhet, csak tényeket A Tapolcza városunk életere, ez adott alkalmat arra, hogy itt város keletkezhessék és ezen Isten áldása látja el századok óta városunkat mindig egyenletes mennyiségű s közel egyenlő hőfokú és a lakosság túlnyomó többségének egyedüli italul szolgáló vízzel ; egyéb megbecsülhet len érdemeitől most, minthogy szorosan a tárgyhoz nem tartoznak, kénytelen vagyok eltekinteni. Mennyiségi tekintetben kifogás alá nem eshetvén összes figyelmünket a viz minőségének elbírálására fordíthatja'., annál is i íkább, mert ez a támadásuk czélpontja és a memorandum lényegét is a viz rosszaságának vegyi uton való bebizonyítása képezi. Minden élvezhető ivó viz jó, ha vegyi alkatrészei a szervezet rendes működését bármily hosszú használat után sem kifogásolhatják. Az ivóvíz min'ísépfének viz^oálatáo o nál mindinkább visszatér a tudomány a legrégibb és legmegbízhatóbb és legczélszerübb módhoz : a tapasztalathoz és igy ha hosszabb állás után langyos állapotban szín, íz és szagtalannak bizonyul, akkor a vegyi és górcsövi vizsgálatok csak másodrangú szerephez jutnak. /\ vízhez járulható ártalmas vegyi hatányok ezen tulajdo nok egyikét, majd másikát befolyásolják, azaz ritka kivétellel c. viz szint, ízt, vagy szagot kap tőlük. A fertőző anyagok, a baktériumok szín: én e>eket rontják meg, mert csak szerve.; anyagokban duj vk íu.-.et ta'iajuk és a rothadást okozó baktt riumok lévén a legerősebbek, ennek következtében a viz opaleskálni kezd, majd dohos ízű lesz s csakhamar teljesen megrothad. Részemről csak megközelítőleg sem tartom lehetségesnek, hogy jól felszerelt intézet nélkül az elemzések finomsága miatt ivóvizei minő legesen, főkép mennyilegesen vizsgálni lehetne. A górcső sok esetben adhatna felvilágosítás*, de a gyakoi Jati életben már csak azén sem nyerhet tért, mért, a fertőzést okozó apró szervezetek feltalálása az i óvizben még a legkiválóbb szaktudósoknak ís nehéz feladat s anynyira helyhez é; időhöz kötött a fejlődésük, hogy ritkán sikerül a tiszta tény ész'és. Mig a szerves anyagok vizsgálata az üledékben arra, hogy azok állat vagy növény részek e ? csak tisztán tudományos ertékü. Ezen általános és részemről szükségesnek vélt kitérés után szabad viszszatérnem a concrét tárgyhoz A forrásoknál a Tapolcza vize kitűnő i\ óviz, a föld szűrő hatása folytán baktériummentes, de 24 órai állás után némi fehér üledéket képez, ezen csekély mészfelesleget, csakis előnyére, 1 ápáig halad ábaa elveszíti. Es ezen kitűnő ivóviz a sok piszok és fertőzés |g ;B T ÁRCA bBB Egy Ötszáz forintos kosár. Egy szürke novemberi reggelen ismét olyan kellemetlen ébredés rontotta meg kedvemet, a minő minden hónap elsején megszokott velem történni ; több — sőt számtalan rendbeli hitelezőim gyöngéd sorokban figyelmeztettek : „hogy a nagyságos ur . . . nyolcznap alatt különbeni stb. stb. . . Ea daczára a nagy fokú könnyelműségemnek, elkezdtem a következőleg filozofálni: „Az ördög hogy vinné el ezeket a kecskéket, susztereket és a többi jó barátaimat! Igazán csúnya dolog, hogy olyan szemérmetlen makacssággal követelik pénzőket — pedig szerencséjüknek tarthatnák, hogy egy miniszteri fogalmazó —- későbbi osztály tanácsos, — tanácsos, sőt bizonyára miniszter — adóssuk lehet." De hálátlan a világ, s különösen a hitelezők ! — és végre kénytelen leszek fizetni ; dc hogyan ? volna ugyan egy Csalhatatlan módszer — megházasodni — de kit elvenni — kit ? . Áh, megvan ! Ugyan is van egy igen jó barátom, ki állítólag egy eladó leány apja, egyike azon dandy férjeknek, kik ezilinderjőket félre c;:;;ipva .viselik, éjeleiket fiatal emberek társaságában dőzsölik át, a szembe jövő nőket szemtelenül fixorozzák és. lépten-nyomon megcsal ják a feleségüket. Ez az én jó barátom már annyiszor kifizette az általam megrendelt cognaeot a pinczérnek, hogy minden körülmények között számíthattam reá. Tehát felöltem a legjobb frakkomat és rohantam az én barátom Málnássy Dezső, tőkepénzes, többszörös házi ur — és egyszeres elaJó leány apja Andrássy-uti lakására. " •_ * * «L * * — Isten hozott kedves barátom Jp— kiáltá már mess^ről elém — épen szürkülő hfijáí^igyekezett valami fekete tinkturával befesteni. — Isten hozott! de hát mi az ördögöt keresel oly korán nálam ! ? — és pláne Irakban ; de kérlek beszélj halkan, mert a feleségemnek migrenje van és ilyenkor roppant ideges. — Édes Dezsőm ! — én egy igen igen gyöngéd természetű ügyben alkalmatlankodoih nálad ; tudod, nagyon meguntam a legény életet, a vendéglői kosztot és meguntalak főleg titeket — lump kompániát . . . megakarok házasodni — és azért ..... — Ne bomoly öreg I csak nem ment el az eszed, hogy házasodni akarsz ? Egy tapasztalt férj mondja neked, hogy ne házasodj soha; filliszternek való az, — te pedig épen oly hasztalan gézen-guz vagy mint jó magam. — És ha szabad kérdeznem kit akarsz elvenni ? — A te lányodat. — Az én lányomat ? — mondá kissé elhűlve és gyanakvó pillantással végig mérve g— nem rosz ; de hát ismered a leányomat V — Ismerni nem ismerem ; de érzem, hogy ugy fogom imádni, mint az istent ; — hiszen a te leányod ... — Nagyon sajnállak édes fiam, de saját érdekedben meg kell tagadnom kérésedet. Mit gondolsz, te szerencsétlen, hogy bele akarsz házasodni az én famíliámba 1 Hát. ismered a leendő anyósodat ? már mint az én feleségemet ? Barátom, az aztán egy asszony, Xantip je e^y naiv lelkű angyal volt. hozzá képest I És hidd el, a leánya sem l^sz
