Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-01-27 / 5. szám

V. évfolyam. Pápa, 1895 január 27 5. szám. KÖZERDEKÜ FÜGGETLEN HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési árak : Egész évre 6 frt. Félevre 3 frt. Negyedévre I frt 50 kr. Egyes szám ára 15 kr. es Nyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedeseben. Hirdetések Lesz-e városunkban cukorgyár! A pápa-csornai vasútvonal mentén már kezdetét vették az előmunkálatok. Magasra emelkednek már a kitűzött karok, melyek az utvonalat jelzik s maholnap mar hő Óhajtásunk, hogy a munka nemes törekvéseit siker koronázza, hogy az elvetett mag édes és hasznos gyümölcsöt teremjen, teljesedésbe fog menni. Mi, kik e helyütt mindenkor önzetlenül vitatjuk városunk érdekeit, örömmel szemléljük, örömmel konstatáljuk varosunk e vasútvonal által nyert előnyöket, de nem állnánk feladatunk magaslatan, ha az ezaltal kivívandó előnyökre nem hivnók fel most mar az intéző körök figyelmét. Tudjuk azt, hogy egyszerre nem lehet mindazt megtei emteni, amire városunk jelentősegenek. erdekeben szükség volna. Tudjuk azt, hogy nehéz nagy akadalyokba ütközik annak pótlása, amit egész évtizedeken át elhanyagoltunk, s mégis munkához kell fognunk serényen az akadályokkal szembeszállva, most nem szabad, nem lehet meg állnunk ha ismét a régi betegségbe nem akarunk jutni. Kötelességünknek tartjuk tehát hangoztatni, hogy a pápa csornai vasút létesítésével beérnünk nem szabad. Ezen vasúti összeköttetés előnyeit ki kell aknáznunk, mert az nem elégséges városunk fejlődésének vitatásánál, hogy ez létesült, nekünk kötelességünk ezzel mindent létesíteni amiben varosunk más városokkal szemben háttérbe szorul. Kötelességünk azt létesíteni, bármily áldozatba kerüljön is, inert csak így érhetjük el azt a célt, a mire Papa varos jelentőségénél, lakóinak intelligenciájával fogva hivatva van — csak így érhetjük el azt a niveauc, amit mi igazán, azt hisszük mindannyian igazan óhajtunk. A papa-csornai vasút létesülésével ilyen elsórendő, elkerülhetlen szükség van városunkban a rég tervbe vett cukorgyár létesítései, mely gyárnak felállítása a csornai vasnt vajudásan ütközött csak akadályokba. A cukorgyár létesítése Pápán most már elsőrendű kérdéssé nőtte ki magát, ezt elodáznunk többé nem szabad, nem lehet. Kétségbe vonhatlan bizonyítékaink vannak, hogy a pápa csornai vasút kiépítésével a Rábaköz vidéken a cukorrépa termelés^ óriási mennyiségben lesz majd termelve, ezt összegezve Pápa város és vidéke cukorrépa termelésével a cukorgyár üzemének biztosítása, több mint bizonyosra vehető. Nem egy izben szólaltunk mi már fel a cukorgyár létesítése ügyeben s hogy ujolag ezt tesszük azt lontossaga, de főleg hírlapírói kötelességnek tudandó be. Feleslegesnek tartjuk most már rekriminaciokba bocsájtkozni s bizonyítgatni a mellett, hogy mily fontos, érdekeink előmozdítására a cukorgyár felállítása. Hisz mindenki tudja, hogy a cukorrépa termeles földjeink ércekét mennyire képes emelni. Ezen körülményből kifolyólag tehát a közös érdek sürgeti ezen cukorgyár felállítását s remeljük is, hogy ezen terv mely csak elodazva lett mindaddig mig a papa csornai vasút létesül, most mar semmi akadályokba ütközni nem fog. Nincs is ok ezen állításunkat kétségbe vonni, mivel jól tudjuk, hogy ezen tervbe vett cukorgyár felállicasa elvben el lett mar fogadva s az intéző körök bemondása folytan ezen tervezet megvalósulása TARCA. Ilonkának. Szeretlek 1 miként mondhatnam el, A mit erez az en szívem ? A lelkem vagya Élt em vilaga : Te vagy, Te en egyetlenem I Szeretlek Téged lorrón, vágygyal, Tiszta szivem igaz lángjával, Mely el nem hamvad sohasem : Hisz ott született lenn az egben, Hol Te edes egyetlenem ! A napsugár, csillagok fénye Csak rólad beszel en nekem ; S egy pillanat nincs, hogy szivembe, Angyali arcod ott ne lenne Én edesem, egyetlenem ! Szeretlek! Im e szóban minden, A mi világom alkota; TündervUag-om, mennyországom I Bennt tündérszép királyleány ; J. e vagy edes egyetlenem ! Szeretlek 1 uh, ebben a szóban Csak most tudom mi szent bűbáj van Nem — nem szerettem soha senkit —- Csalárd teves hit volt az eddig. Csak most Teged egyetlenem. Szeretlek angyalom ! Szeretlek í Szeretem gyermek arcodat, Szeretem ajkad csicsergeset, melyem hajadnak szőke fürtjét, Kdes, draga egyetlenem ! Szeretem sugaras szemednek Derűs, vidám tekintetet; Szeretem aranyos kedélyed, Leányi sugár termeted I Én édesem, egyetlenem ! Szeretlek ! oh e szót leirni Oly könnyű, de azt kibeszelni Az en ajkam erőtelen ; Csak azt tudom, hogy senkit Nem szeretett az en szivem, Csak Teged én egyetlenem l A korcsolya bál. — 1895 január 19. —• Tárcát kell irnom ! A ttlégbizás hi* Zelgő, a munka szép, az anyag meg szebb, szebb, mint a virágos mező május, reggelén, de mi hasznom belőle, ha en a tárcák irása helyett eddig azoknak inkább kiüritesevel foglalkoztam. Megpróbálom ! Hisz azt mondja a közmondás: »Bátorság férfi erény« s én, férfinek erzem magam. Nem állítom ugyan, hogy mindig ily vakmerő bátorság lakozik bennem, hanem mindig előttem látom a szombati paradicsom kertet, még hevit a sugarak melege, a melyek ugyan nem nekem voltak szánva, de a melyek mellett .engev » ;uKkel én is felmelegedem. Ezen lelki állapotom befolyása allatt nagyon szívesen veszem kezembe a tollat, hogy a most szombaton lezajlott korcsolyabálról beszámoljak, s ha tán nem is eléggé tiszta, de legalább halvány képét akarom nyújtani annak az estének, melyre Carneváj herceg ö fensége tartotta ez évben első és fényes be vonulóját,