Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-07-16 / 29. szám

bizonyítványokkal támogattatnak, mérsékelt árakban részesítsék a fürdőtulajdonosok. Az orvosok, azoknak, kik csupán a korszellem kedveért akarnak fürdőzni, anél­kül, hogy lelkiismereti kérdést kelljen ma­guknak csinálni, ne a külföldi fürdőket ajánlják hathatósan, hanem mindenek előtt a. megyebelieket. Ismertessük fürdőinket valamelyik pea­dagogai lapban csináljuk meg azt az illust­ratiókkal és leírásokkal gazdagított albu­mot. Terjesszük a világban és rövid idő alatt többen fognak tudomást szerezni ar­ról, hogy megyénkben és szomszéd megyé­inkben fürdők is vannak, mint eddig tud­tak. A fürdőtulajdonosok pedig ne üzleti szempontból tekintsék a fürdőt, fürdőzést és valakinek a drága egészségét, akkor ta­pasztalni fogják, hogy hazai fürdőinknek is megvannak a rendes számú látogatói. Városi közgyűlés. — 1893. julius 10. — A városi képviselőtestület f. hó 10-én gyér számú képviselők jelenlétében tartott rendkívüli közgyűlést. Habár igen fontos kérdések voltak na­pirendre tűzve, mindazonáltal a képviselő urak nagyobb része nem igen törődik azzal. Majd intézkednek a főmuftik, az ő felszól­lalásaik ugy sem nyomnak a latba semmit. A mit a muftik akarnak, azt ugy is keresztül viszik, ha nem egyenes uton, ugy erőszakkal. Egyes képviselő a „L'état cest mor"'elvét hirdeti és tényleg be isigazol­ja minden alkalommal. Lesz ez talán még máskép is! A gyűlés napirendje a következő tárgy­sorozatot foglalta magában. I. A felsővárosi 502 nópsorszámu ház és kertnek telekkönyvileg a r. kath. hit­— Beszállni, beszállni kérem ! Második csengetés. — Jer hát Irma! Felé nyujtá a kezét. Ekkor a polcról egy koffer esett le. Emil lehajlott, hogy hely­re tegye. Eközben kalapja leesett, manzsettái bepiszkolódtak s homlokán kiütött a verejték. Irma leszállott a lépcsőről. Harmadik csengetés. — Mehet! kiáltották a kalauzok. — Az Istenért Irma, hát még most sem szálottál fél ?! Jöjj gyorsan ! — Nem megyek ! — Irma! A vonat megindult. Irma visszatért a váróterembe. Nagyon boldogtalannak érezte magát. Betért a ven­déglőbe és theát szolgáltatott fel magának. A felszolgáló pincér nagyon elegánsnak tet­szett neki; előkelő modorral birt. Egymásu­tán több csészével ivott meg. Nyugalma las­sanként visszatért; szinte jól érezte magát. Ezután haza hajtatott. A kocsi zörgése eszébe juttatott vala­kit, ki most útban van. Azután maga előtt látta, oly állapotban, a milyenben legutóbb volt — a podgyászt elhelyezve, piszkos man­zsettával, verejtékkel a homlokán. — Nem — szólt — ő egy cseppet se ; község tulajdonába való átbocsátása iránti intézkedés. A közgyűlés ez ügyben 30 nap köz­| benjöttével az augusztus hó 12. napjára | kitűzött közgyűlésen fog érdemleges határo­; zatot hozni. II. A cédulaház eladása tárgyában je­| lentése a városi tanácsnak. Harmos Zoltán pápai lakos a cédula­házért 2000 forintot ajánl, de a városi ta­nács javaslatára a képviselőtestület elhatá­rozta, hogy addig, mig az újonnan felépí­tendő ref. főiskola el nem készül, s a terv­be vett Szécheny tér rendezése nem eszkö­zöltetik, ez ügyben határozat nem hozatik. in. A Corvin és Kigyó utcának jár­dázás alá vételére vonatkozó indítvány. Minthogy csak egyes háztulajdonosok által lett a járda készítése kérvényezve, utasíttatnak a kérvényezők, hogy a többi háztulajdonosok hozzájárulását is szerezzék megs ekkép kérvényezve a legközelebbb egy­behívandó közgyűlés lesz hivatva ez ügy­ben érdemlegesen határozni. IV. Sült József ós Mikovinyi Ödön vá­rosi képviselők indítványa az apácák veze­tése alatti polgári leányiskolának 10000 frttal való segélyezése iránt Ezen ügy érdemleges tárgyalását a képviselőtestület a törvény értelmében 30 nap közbenjöttével, az augusztus hó 12. napjára kitűzendő közgyűlés napirendjére tűzte ki. V. Az alsó városi hosszú vagyis Jó­kai Mór utcának aszfalt járdázás alá véte­le tárgyában beadott kérvény. Nagy vita után, melyben a polgárin., Teuffel, Barthalos, Dr. Eluge, Horváth, Szilágyi és Baráth képviselők vettek részt, a képviselő testület névszerinti szavazással elhatározta, hogy a Jókai Mór utca keleti során a hal piaci lejárótól kezdve az uszo­dába való lejáratig Török János mérnök 1891. év Junius havában ké­szült lejtmér ezősi munkálata sze­rint aszfalt járda készítését elrendelte s egyúttal kimondta, mikép ezen határo­zat csak birtokon kívül feliebez­hető. A fellebezés a közgyűlés napjától szá­mítandó 15 nap alatt a polgármesteri hi­vatalban beadható. Gyurátz képviselő a járda mellett le­vő fák kímélésére hívja fel a városi tanácsot, mit a képviselőtestület zajos he­lyesléssel vesz tudomásul. Az aszfalt munkálatok foganositásával és ellenőrzésével a városi tanács bizatik meg. Felszóllalás tárgyát képezte még a ref. főiskola előtt levő kerítés tulajdon­joga is, annak esetleges eltávolítása és ; aszfaltirozása. Teuffel képviselő indítványozta, hogy j a kerítés tartassék fenn ugyan, de nem ily állapotban, hanem az aesthetika szempont­jából vas kerítéssel látassék el. Szilágyi főigazgató megnyugtató sza­vai után a képviselő testület a ref. főis­kola vaskerítéssel való körülzárolása mel­lett határozott. VI. A dunántuli ev. ref. egyház ker. kérvénye a fehér ló cimü vendéglő telkére építendő uj főiskolai építkezésre vonatkozó telekterv és utca vonal megállapítása iránt. A képviselőtestület utcarendezési szem­pontból a kérvénynek helyt ad s a pápai főiskolának a fehérlő vendéglő helyére épí­tendő uj főiskolai épülethez átengedett in­gyen a Jókai Mór utcai házakkal egy vo­nalban 62 Dölet építési célokra. VII. Lazányi Béla és társai kérvé­nye a Kelcz ház előtt Teuffel Mihály és LŐvy László dr. kérvénye házaik előtt asz­falt járda készítése iránt. Teuffel képviselő aesthetikai szem­pontból kéri az engedély megadását, már annyival is inkább, mivel az egész vonal 16 métert tesz ki. Horváth képviselő, tekintettel hogy a képviselők nagyobb része a gyűlésből eltá­vozott, nem vállal garantiát ez ügyben s kéri a képviselő testületet a kérvényt a szépészeti bizottságnak véleményezés végett kiadni s annak idején, midőn a tervbe vett Szécheny tér rendezése kerül napirendre, ez ügyet is tárgyalásra kitűzni. (Talán Lővy dr. iránti rokonszenvből indítványozta ezt?) Több tárgy nem lévén az ülés maga magától feloszlott. (Ez igy szokás.) A m 9W nm * Bf JISM 9 m f í I közönség korebol. (E rovatban kö'/iöltekért nern felelős a szerk.) Igen tisztelt szerkesztő ur ! Az alábbi közleménynek b. lapja legkö­zelebbi számában leendő közzétételére tiszte­lettel kérjük. A „Pápai Független Újság" 16. számában a polgári kör táncviga 1­mának rendezőségéhez intézett szer­kesztői üzenetre vonatkozólag a következők­ben adjuk meg a választ. Mindenekelőtt azt tapasztaltuk, hogy a szerkesztő nincs tisztában a „reklám" elne­vezés fogalmával, mert egy jótékonycélu táncmulatság felülfizetők névsorának közlése, nem illeti meg a reklám szó bitorlását. De eltekintve a szerkesztő szellemi kor­látoltságát meg kell jegyeznünk, hogy a pol­gári kör sohasem szorult semmiféle reklám hajszára, annál kevésbbé egy oly lap reklám­jára, mely a humanismust a „gseftelés"-sel egyenrangúvá akarja lealjasitani. Vagy talán azt is reklámnak tartja, hogy a kör meghi­vóját lapjában felvette? Ezek után ugylátszik, — hogy igen. S igy kilátásunk van még erről számlát is kapni. Midőn a meghívót a szerkesztőségnek beküldtük, nem képzeltük, hogy egy csekély belépti díjjal egybekötött jótékonycélu mu­latságom megjelenést csakis tiszteletjegy kiszolgáltatásához kötötte, s hogy a felülfiije­tők névsorának közlését csakis ezen esetben lesz hajlandó közleni. Helyi lapjaink másik két szerkesztője sem kapott tiszteletjegyet — de talán kül­dés esetén el sem fogadták volna — s dacára ennek, nemcsak a felülfizetők névsorát közöl­ték készséggel, de a mulatság lefolyásáról is i nagyobb cikkben emlékeztek meg. Pedig mint • jól tudjuk, a két lap már évek hosszú során át működik a közérdek terén, s a lap hasáb­jait minden alkalommal készséggel ajánlják j fel humanisticus célokra anélkül, hogy a • „Gseftelés" systemáját követnék, mig ellen­ben a „Pápai Független Újság" még a szop­tatási félévet sem rázta le magáról, máris rugdalódzni és kapálódzni akar. Ily eljárás mellett szerkesztő ur, jobb lesz letenni a tollat s visszatérni az „Irhák"­hoz, ott ilyesmit nem fog öntől rossz néven venni senki, sőt „kereskedői genienek" fogják tartani. Az irodalom terén ezt „tisztességte­len" eljárásnak tudják be. Vagy talán az indította a szerkesztőt ezen üzenet adására, hogy polgári kör lap­jára nem fizet elő ? Nos hát körünk anyagi viszonyai nem engedik meg azt, hogy egy minduntalan keletkező és szükség nem kívánta

Next

/
Oldalképek
Tartalom