Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-01-01 / 1. szám

o Harmadik évf. Pápa, I8B3 futiuár 1. 1. Süáitk. Közérdekű független hetilap. — Megjelenik : minden vasárnap. Előfizetési árak: Egéaz évre 6 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes szám áia 15 kr. — Hirdetések Kéziratok vijsza nem adatnak. és nyiltterek fölvétetnek a kiadóhivatalban. Jf Előfizetési iclhivás PÁPAI KÖZLÖNY ÍÍ társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi topra. Lapunk létrejöttét azon általános szükségérzetnek köszöni, me!y JPápaváros és vidéke polgárainak tekintélyes részét pártkülömbség nélkül áthatja egy füg­getlen gondolkozású és szokimondo he­tilap iránt. — Mögöttüuk egy oly ki­próbált gárda áll, mely a tettek mezején, valamint a tények és események pár­tatlan elbírálásában mindig becsülettel megállta helyét s kiket zászlónk és jel­szavunk alá csoportosítva a polgárság Őszinte bizalmat éz rokonszenvét elnyerni lelkünk egész hevével, szivünk minden dobbanásával törekedni fogunk. A slendriánságot és személyeskedést mel­lőzve tisztességesen vívjuk meg a ne­mes eszmékért és helyi s irányokért a harczot haszontalanoknak bizonyult eszmék és téves irányok ellen. Rendithetlenül bizunk önmagunk­ban, hogy a belénk helyezett várako­zásnak megfelelünk, de viszont bizunk e város és vidéke t. közönségében is, hogy működésünket teljes erejéből ta* mosatni fogja. Hazafias tisztelettel A "PÁPAI KÖZLÖNY* szerkesztősége. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyed évre 1 frt 50 kr. Kierőszakolt mandátum. A megyebizottsági tagok válasz­tása városunkban í. hó 28-án tarta­tott meg. A választások befejeztével szer­kesztőségünkhöz, egy a város érde­keit szivén hordozó választó polgár aláírásával egy levél érkezett, mely levelet az ügy fontosságánál fogva,— amennyiben ez a városunk közéletét valódi képében mutatja be — egész terjedelemében adjuk. Tisztelt Szerkesztő Ur ! A „Pápai Közlöny mult számá­ban „Megyei bizottsági tagok válasz­tása" czimü czikk jelent meg, mely­ben a választó polgárok felhívattak, oly m. bizottsági tagog választására, kik nem a saját érdekeiket, hanem Pá­pa város érdekeit tartják szem előtt. Ezen czikk befolyása alatt a vá­lasztás előtt két nappal Dr. LŐvy László elnöklete alatt értekezlet hiva­tott össze, mely alkalommal egyhan­gúlag elhatároztatott, hogy az I. ke­rületben Dr. Kövi József helyébe, egyesült erővel ií)r. ' Hirsch Vil­mosra — mint olyan emberre, kiben minden kelléket és garantiát találunk arra, hogy városunk érdekeit méltóan fogja a megyegyűlésen képviselni — lógjuk szavazatunkat adni. Az értekezlet szervezkedés végett másnapra újra lett egybehiva. Ar értekezleten Dr. Hirsch Vil­mos kijelentette, hogy ő a legnagyobb sajnálatára—bár nem szívesen—a je­T^IvCZü. Bloroiigös idő. Borongós az idő köd fedi a tájat, Borongós a lelkem örömre nem várhat. Bolygó tüz, lid>Tt'//fpny volt hevítő lángom Oh miért követtom? könyezvemost bánom. Rózsásnak festette jövendőm a képet, Amelyhez a bánat árnyéka sem férhet. Azt hittem,hogy végre megértettél eugem, S most látom csak tisztán; játékszered [lettem ] Meddig tart a hajsza szivdobogva kérdem, Egy szavad megadná a nyugalmat nék-'m, Egy szavad elvörné ezt a sötét rémi t, Amely a szivemen fein?ó lánggal éget. Egy szavad .. s te hallgatsz . . szél süvít [az utczán,] Lelkem ugy vágyódik nyugodalom után Borongós az ido köd fedi a tájat, Oly nehéz a szivem szemem könvbe lábbad. Tihanyi. „Csak nők számára." Humoreszk. Nem tehetek róla. De én soha ki nem állhattam az olyan aszszonyt, ki az urát má­pok eiptt ^alja-faija. Ilyenkor mindig különös borzongás fut végig a hátamon, megrazkodom, mim az olyan ember, ki előtt a — falat körmölik . .. huh ! Eme ellenszenvem fényesen bebizonyult Rigó Zsiga esetével. Ügyvédnél volt a jámbor, mint irnok. Hanem én azt hiszem, azért csak olyan diur­nista volt, mint a tCbui Sunyaró Vendel. Reggelijét képezte epry hossm séta a paragvári utou végig a Gyónygyös partjához, ahol Iehasaba itta a folyó üde, friss vizét. Délben a sarki szatéc boltban ebédelt : 3 szelet szalámit, egy zsemlét s egy kupicza sziverősitó't, uota bene : „állást". Ez volt a dejeuner. Este pedig kibiczeit a „Vörös disz­nódban tiz óráig, azontúl pedig a „Varas­d) *-ban. Így tartott ez vagy hosszú tizenöt esz­tendeig. El nem tudta gondolni senki, hogy hova teszi Z?iga 30 forintból álló havi fizetvényét ? NŐsülósre nem gondolt. Hogyan is gondolhatott volna mikor az Isten csúfja volt a szerencsétlen. Arczát rettenetesen felrántotta a raaryB. Emellett még púpos is volt a jámbor. K> zei majd térdig értek. Különben arcza fekete volt, mint valami zulu-kaffevé. Egyik napon aztán ( — bizonyos hogy hónap elsején történhetett —) abban a bizo­nyos épületben, — melynek homlokzatán ra­gyogó, aranyos b etükkel ékeskedik e szó : wTakarékpénztár", a pénztáros előtt kivágott Zsiga egy — vadonatúj tizest, löltségefc el nem fogadhatja, mivel Dr. Kövi Józsefnek — ki nála személye­sen volt — ígéretet kellett ten­nie, hogy az ő javára lemond a je­löltségről. Beszédében kifejtette, azt is hogy azon esetben, ha ezt nem tenné, ugy Dr. Kövy ellene kész tálni és minden lehetőt meg fog tenni arra nézve, hogy ha már neki kell buknia ugy együtt fognak bukni. Szóval „inter duos litigautes ter­tiua gaudet," Dr, Kövi ezen eljárása által pedig más czélt nem érne el, mint szakadást, a saját táborban, így tehát enged az erőszak n a k, s inkább nélkülözi a mandátumot s le­mond annak javára, ki azt „par foree" magának vindikálja. Az értekezlet né­hány tagja ugyan állást foglalt el ez Ügyben, de Dr. Kövi felszólalása után, ki önön maga mellett dicshymnuszo­kat zengedezett, az értekezlet, — mi­után Dr. Hirsch a jelöltséget ezek után semmi szin alatt nem fogadta el —• Dr. Kövy jelöltségében állapodott meg Dr. Hirsciiet pedig proforma a II. kerületben kandidálták. Az eredményt tudja t. szerkesztő ur Dr. Kövy József meg lett választva. Dr. Hirsch VilniDs megbukott. Eit kívántam tudomására adni azon kérelemmel, miszerint szívesked­jék jelen soraimat becses lapjában közzéteni. Pápa 1892. december 28. Hazafias üdvözlettel Egy választó. Aü, utolsó — ugy-e bár, pénztárnok ur a két ezerhez ? . . . Az irodában aztán az nap nem találta helyét Rigó Zsiga. Izgott — mozgott, miut az imádkozó zsidó. Alig várta, hogy a prioczi hazajöjjön a tárgyalásokról. Mi; or pedig megjött, glédába vágta ma­gát előtte Rigó Zsiga, Ajkaszélei ráugatodótak, mikor beszelni kezdett. — Princzipális Ur ! — Nos v mi baj Zsiga öcsém ? Baj ugyan nem volna, hanem lianem — D« kedves barátom ! Maga in ár a harmadik gombot tépi le kabátjáról. Az Isten szerelmeért — kezdjen bele már mondókájába. Magával valami különös történhetett. — Kíllönös igenis különös piin­czipális ur , . . igaz . . . azaz . . . dehogy . . . vagyis ... oh 1 kimondom; Priczipá?is ur ! Én megakarok — nősülni . . . Dr. Pokray Menyus köz- és váltóügyvéd erre ugy felugrott, mintha tarantella c-iipte volna meg — Mi — cso — da — a — a ? Jól hallottam, Zsiga ? — Igen is, kérem szeretettel, jól mél­tóztatott hallani. ÉJ épen a régi barátság, — illetve viszonyból kifolyólag szives tanácsát akirtam kikérni . . . hogv . . , — Tanáosomat? Recte; azt kivánjaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom