Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-01-01 / 1. szám

Bennünket csak annyiban érdekel e levél, amennyiben közéletünk egy oly emberéről van szó, ki a választók bizalmára — megválasztása esetén — érdemes lett volna. Hogy mily ambitio vezette Dr. Küvy Józsefet a mandatum minden ároni elnyerésére, azt mi nem kutat­juk, annyit azonban kötelességünknek tartunk megjegyezni, hogy ily áron mandátumhoz jutni, nem válik nagy dicsőségére. Városi közgyűlés Pápa, 1892 decz. 28. Szokatlan nagy számmal gyűltek egybe a városháza nagytermében a vá­rosi képviselők a deczember 28-ikára egybehívott rendkívüli közgyűlésre. Fontos ós a városi nagyon érdeklő kérdések eldöntése volt napirendre ki­tűzve, s igy a képviselők csak erkölcsi kötelességüknek tettek eleget, midőu a jelen alkalommal a szokott közönyt mel­lőzve, tömegesen jelentek meg a köz­gyűlés tanácstermébe. A közgyűlés legfontosabb tárgyát a dohánygyár telekvétele és annak a kincstár részére leendő ingyenes áten­gedése képezte, melyet a közgyütés név­szerinti szavazással egyhangúlag jóváhagyott. Visszatetszést keltett a képviselők között az ezzel kapcsolatbau felolvasolt nyilatkozat, melyet Wittmann Ignácz uradalmi bérlő a képviselő testülethez intézett, mely nyilatkozatra tudósításunk­ban visszatérőnk. Aief. főiskola segélyezése ügyében Sült József kir. közjegyző in­dítványa ós Barthalos István külön idnit­ványa folytán, 30 nap közbejöttével egybehívandó rendkívüli közgyűlés lesz hivatva a kérdésben véglegesen dönteni, Mindkét intfitványnynl szembon egy­előre tartózkodó álláspontra helyezke­dünk, majd annak idején bővebben fo­gunk velők foglalkozni. ugyebár, hogy ón rekomendáljak magának egy tisztességes perc zónát. — Oh, igenis — könyörgöm, — Hm . . . hm. Dr Pokray üveges, savószemü szemeivel a folepre nézett, inig kezével czvikkerjét himbálta. Majd fütyölni kezdte azt, amit most mindenütt fütyölni — igen sikk ! ,Ta — ra — ra, bum ! di — e !" így tartott oz vagy öt perczig. — Megvan 1 — kiáltott fel nag>ot cset­tentve nyelvével. — Megvan ! Tudja mit, Zsiga ? Vegye el a néhai Kubicska kémény­seprő leányát — Terkát . . . Nonono 1 Ne ijedjen meg az Istenért . . . Nem tréfálok. Komolyan beszélek . . . Igen. Vagy tán azt hiszi, hogy Terka nem menne magához ? Az­tán miért? Mert kikiáltott szépség? Jaj ked­ves barátom - a szépségből ma m.lr nem lehet ám: hm — hm ! . . . Kubicska Terka manapság szegény, mint a templom egere. Másoknak varrogat. Ezt ön is tudja, hisz vis­ár-vis lakik vele. Mondom, most szegény. Maga meg gazdag. Van pénze. Ez pedig a fŐ. Mert azt ngy-e, nem tudja kedves barátom, hogy a zavartalan házasélet talpköve s a szerelem örök ifjúsága ; a pénz, a pénz s újra csak a pénz. Maga nem is képzeli, Liit nyer azzal a leánynyal ! ? A vorös-köröszt kétszázezer forin­tos hauptrefferje csak két garas Terkához ké­pest. ő maga képvisel tiz darab főnyeremény­nyel kihúzott vörös-körösztöfc A megtestesült sikk maga, eclit viuuris ! Sióval; Terka porn­A tárgys rozat többi pontjainál az állandó választmány javaslata lett elfo­gadva. A közgyűlés lefolyásáról a követ­kezükben adunk tudósítást. Polgármester üdvözli a szép szám­ban megjelent képviselőket, hivatkozik a napirenden levo ügyek fontosságára, azon reménynek ad kifejezést, hogy a képvi­selők felfogva a helyzetet a kérdések [ megoldását érdemileg fogják elintézni. A mult ülés jegyzőkönyve felolvas­tatik annak hitelesítésére, Baráth Ferenc, Wéber Rezső, Bermüiler Alajos és Sült József képviselőket kéri fel. A napirend első pontjánál jeleuti a polgármester, hogy a regále váltság tőke kamatjait 13196 frt 25 krban felvette az adóhivatalból és ezen összeg a város pénztárába elhelyeztetett. Felolvastatik Steinberger Lipót képviselő indítványa, melyben a községi pótadók leszálllitását hozza ja­vaslatba. Az állandó választmány ezen pótadó leszállítását még korainak tartja, 3 csak az augusztusi kamatok bevétele­zése után ajánlja a községi pótadók le­szállítását. A közgyűlés az állandó választ­mány javaslatát fogadja el. Polgármester jelenti továbbá, hogy a regále bérletet a város 52000 írtért átvette házi kezelésre s a szerződés már aláíratott. Kéri ennek tudomás vételét s a regále bizottság megválasztását. Bognár Gábor szomorú szívvel veszi ezt tudomásul elitéli azokat, kik a várossal szemben árvereztek. Polgármester azon kijelentésére, hogy a regale 62000 frtra volt kivetve és igy 10000 frttal olcsóbban lett felvéve, a közgyűlés a regále bérlet iránt kötött | szerződést tudomásul veszi. II. A z 1893 évi költség­vetést az állandó választmány elfo­gadásra ajaníja, annál is inkább, mivel a megyei törvényhatóság által felülvizsgál­tatott és jóváhagyatott. pás lány. Emellett aranyozni való kezei vannak. Mit gondol ? Magának még az ingeit is megfogja varrni. Aztán nem kell hosszú sé­tát tenni a paragvári uton a Gvöngyöo-part­jáho?, nem lesz szükség lehasalva inni reggeli­képpen a friss, — de azért bacziMpkkal telt — \izet, mert lesz aki pompás barna kávét főz: nem lesz szükség a sarki szatócsnál sza­lámit ebédelni, meg állást inni, mert lesz, aki nagyszerű rostélyost süt magának : s pláne nem lesz szűkség arra, hot'y a nVörös di^znó"­ban esténként kibiceljen, mert ott le3z a „Herz­Dáma% akinek ajka édes — Itfgy szerelmi suttogással fog az tfc fülébe — kibiczelni az éjnek e c/.élra rendelt csendé boldog órái­ban . . . .No lássa ! Ilyen leányt rekomon­dálok ón magáuak. Mag ma beszélek vele. Holnap aztán megmondom az eredményt . . . Az eredmény pedig az lett: hogv Rigó Z:iga — a csúfok legcsufabbia oltárhoz ve­zette Bugamór legszebbik hölgyét; néhai Ku­bicska Kajetán volt kerületi kéményseprő le­ányát Terkát. Hát hiszen, kérem történnek néha ilyetén ellentétek a világon. Persze, a kis város nem győzött eléggé csudálkozni. FŐkép akkor, mikor megtudták, (aztán hogyne tudták volna meg ?) hogy Rigóék minő békésen élnek együtt. Valódi példányképei a házaséletnek. Mikor látogató érkezett hozzájuk, a bá­mulat s csudáikéitól majd megálltak az A közgyűlés a költségvetést egy­hangúlag jóváhagyja. III. A dohánygyár részére telekvétel és ennek a kincstár javára in­gyenes átengedése. Martonfalvay tanácsos az állandó választmány javaslatát kéri elfo­gadni, tekintve, hogy a városra nézve korszakot alkotó eseménynyel álluak szembe, reméli, hogy nem lesz a képvi­selők közt senki, ki e kérdés ellen fog nyilatkozni. 0 s v a 1 d polgármester áldásos jö­vőt vár a városra a dohánygyár által, kéri a képviselőtestületet a vételi szérződjs jóváhagyását. A szerződés felolvastatik, melynek több pontjából kitűnik, hogy a város az uradalomtól a hitbizomány utólagos jó­váhagyása mellett a vasút melletti úgy­nevezett Svájczi düllűben 6400 • ölnyi területet megvett 2000 forintért, mely torfllet azonban csakis egy dohánygyár !elépítéséhez lesz felhasználható. A vételár lefizetése 1893 évi feb­ruár hó 1-ére tűzetik: ki, amikor is fenti terület a város birtokába megy át. A szerződés felolvasása után a tör vény értelmében a polgármester a név­szerinti szavazást rendeli el. A kérdés felteszi és pedig : Elfo­gadja-e a képviselő testület a dohánygyár telek megvételét és annak a kincstár ré­szére ingyenes átengedését l A névszerinti szavazás eredménye 98 megjelent képviselő közül 98 igen­nel szavazott. A kihirdetett eredményt a közgyűlés frenetikus éíjenzéssel fogadta. A szavazás folyama alatt Láng Lajos orsz. képviselő, ki Hannauer, Né­ger és Szilágyi képviselők kiséretébén a i tanácsteremben megjelent, a képviselők éíjenzéssel fogadták. Felolvastatik Wittmann Ig­nácz uradalmi bérlő nyilatkozata, mely szerint kártérítés czimen az uradalomtól megvett telek átengedéséért — mely a bérlethez tartozik — semmikép ,eni in­ember szemei azon a gyerekes — majom sze­reteten, mellyel Teika férjét illette. Nyakába ugrott Zsigának, mint egy ga­zella. Átölelté bronzszínű, duzzadt karjaival, csókolta haját, szemét, ajkát, íülét, — Isten bocsá ! — még — az orrát is. Egy műkedvelői előadás alkalmával pe­dig (persze ; akkor még többen látták) szerete­tében majd a íülét harapta le az az asszony. Ha azt kérdezték tőle, miért teszi azt ? — fél re vágta fejét s szemei ugy égtek, mint a raegneziummal kivilágított jégbarlang — roig felelte : — Mert végtelenül — — szeretem! Tárczairó óhajtaná legjobban, hogy most a felkiáltójel helyett pontot iehitne alkalmazni : mert ez esetben feljegyzőre méltó még cs&k az lenne, hogy : no lám mit nem tesz az a s..ereiem ! Lám, Rigóék is minő bo'dogságban úsztak. Aztán tárczairó a legmélyebb tiszte­lettel ajánlaná magát a — jövő hétig. Az ám ! Csakhogy nem hiába irvák eme, egy rettenetes vaskos könyvből: az életből vptt markans mese homlokára e sorok; „ki nem állhatom az olyan asszonyt, ki az urát mások előtt nyai ja-falja* . . . Bizony, bizony mondom nektek, oh szép és nem szép asszonyok, ^akiknek számára íród­tak e sorck) ne nyaljátok faljátok a ti urato­kat mások e'^tt, mert ti hősnői, férjetek pedig szomorú hősei le^itk ilyetén ho' r ;. fCh;o­niqu* cicandaleuse^-nek , . . Elmondhatom bátran s önök is bátran meghallgatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom